Shock!

július 01.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Hatriot: Heroes Of Origin

Hatriot: Heroes Of Origin

A zenekar látszólag új, de azért annyira nem, mint amennyire úgy tűnhet. A hangzatos Hatriot név egy Bay Area legendát takar Steve „Zetro" Souza személyében, aki a Testament elődjének számító Legacy, majd az Exodus frontembere volt utóbbi csapat karrierjének fénykorában. Zetro négy lemezt is erősített jellegzetesen erőszakos, rikácsolós hangjával, majd minden idők egyik legjobb visszatérő albuma, a 2004-es Tempo Of The Damned is vele készült el. A frontember nem sokkal később kilépett az Exodusból, de ezt ma már alighanem ő maga is bánja, és most ezzel a friss bandával kíván visszatérni a színtérre. Érdekesség, hogy ebben két másik Souza is segítségére van: a ritmusszekcióban két fia, a basszer Cody és a dobos Nick teljesít, de a gitárduót alkotó Kosta Varvatakis és Miguel Esparza is jó bő negyedszázaddal fiatalabb az idén már 49 éves Zetrónál.

 

Nick Cave & The Bad Seeds: Push The Sky Away

Nick Cave & The Bad Seeds: Push The Sky Away

Van egy jelentős gond az ezerarcú előadókkal. Óhatatlanul van ugyanis néhány tucat olyan arcuk, ami nem nyeri el a tetszésünket. Ez persze egyénenként változik, de elkerülhetetlenül fog jönni egyszer egy olyan lemez, amire – szeressük bármennyire is adott idolunkat – a legjobb esetben sem tudunk mást mondani, mint hogy na, ezt aztán baromira nem ne...

Pink Cream 69: Ceremonial

Pink Cream 69: Ceremonial

Ha valamit egészen reálisnak tartottam volna, akkor az a Pink Cream 69 csöndes elmúlása, olyan pici kis zizzenéssel, mikor az épp elégett gyufa fejét vízbe mártjuk. Jóllehet, teljesen korrekt lemezeket adtak ki az elmúlt tíz évben – a Thunderdome egyöntetű sikert aratott kritikusi körben és a közönségnél is, és az In10sity is rendben volt –, ám ezen kí...

Effrontery: MayFly

Effrontery: MayFly

A debütáló lemez egy firkász számára valami olyasféle megmérettetés, mint mondjuk a négyéves Mórickának a tál spenótfőzelék. Csikorognak a fogak, rongyolódik keserves grimaszba az arc, de csak bele kell kóstolni, csak be kell tuszkolni a gyomorba. Aztán majd kijön, itt vagy ott. Persze nem minden spenótadag egyformán rosszízű. Előfordul, persze csa...

Year Of The Goat: Angels’ Necropolis

Year Of The Goat: Angels’ Necropolis

Nem tudom, egyáltalán számít-e még valamit, ha sokadszorra is leírom, micsoda bődületes retro-rock trend bontakozott ki az utóbbi években elsősorban Európában (de Amerikában is), abba meg pláne nem látom értelmét belemerülni, vajon mi lehet az oka mindennek. A lényeg úgyis annyi, hogy felbukkant egy csomó új név a színtéren, akik alapvetően a '70-e...

ZBB: Holnaptól...

ZBB: Holnaptól...

Még tavaly ősszel jelent meg a ZBB bemutatkozó lemeze, vagyis ez az album is 2012-ből felhalmozódott tekintélyes restancia-listánkat gyarapítja. Néhány szót ugyanakkor mindenképpen érdemes ejteni erről a formációról, ugyanis már csak a nevek miatt is hiba lenne ignorálni őket. A banda vezetője a többek között a Korálból vagy Tunyogi Péter mellől is...

Voivod: Target Earth

Voivod: Target Earth

Igencsak kalandos utat járt be a Voivod a gitáros Denis D’Amour, ismertebb nevén Piggy 2005-ös halála óta. Jason Newsteddel kiegészülve kiadtak két lemezt a Piggy hagyatékában talált demófelvételek felhasználásával, majd búcsúturné következett, már az első hat anyag bőgőmesterével, Jean-Yves Thériault-val, azaz Blackyvel, illetve Daniel „Chewy” Mon...

Cult Of Luna: Vertikal

Cult Of Luna: Vertikal

Felejtve a számomra életre erőszakolása óta értelmezhetetlen post-metal címkét, azt mondom, fajtársaihoz hasonlóan a Cult Of Luna is leginkább atmoszférikus muzsikát játszik. Ez a hangulat, avagy szellem mutatja más-más arcát a svédek hanghordozóin, maga a zene pedig ennek alárendeltjeként létezik. A Vertikal ugyanúgy folyóhomokként húzza le a hall...

Audrey Horne: Youngblood

Audrey Horne: Youngblood

Az a helyzet, hogy a norvég Audrey Horne jó. Csak néhányan képtelenek azon felülemelkedni, hogy manapság eredeti zenét képtelenség kitalálni. Nem tagadom: a zenekar minden korszakában elég nyilvánvalóak az aktuális hatásaik, nagyjából lemezenként mindig egy kicsit mások, és ezért érezheted azt, hogy a Le Fol t és a Youngbloodot akár két teljesen külö...

Volumefeeder: Crowns And Chains

Volumefeeder: Crowns And Chains

Azzal kezdeném, hogy a magyar keményzenében a tavalyi évet számomra egyértelműen az EP-k mentették meg. Rendes hosszúságú stúdiólemezből – ha nagyon megerőltetem magam – talán ha hármat tudok felsorolni, ami maradéktalanul tetszett, még jó, hogy egymás után bukkantak fel általam korábban alig ismert, vagy éppen teljességgel ismeretlen bandák bemuta...

Bad Religion: True North

Bad Religion: True North

A Bad Religion számomra mindig valami olyasmit jelentett a punk rockban, mint a Motörhead a rock and rollban. Egy nagy öreg, aki sziklaszilárdan áll a változások viharában, megbízható, markáns egyéniséggel bíró szikár ikon – és átkozottul jó, hogy van. Lemmyékhez hasonlóan Greg Graffinék is már az első lemezeken lefektették saját stílusuk (ami késő...

Hatebreed: The Divinity Of Purpose

Hatebreed: The Divinity Of Purpose

Bő három esztendőt kellett várni, hogy Jamey Jasta és rosszarcú zenéje visszatérjen a való világba. A köztes időszakban a vadmalac mester a Kingdom Of Sorrow-t és saját szólóalbumát részesítette előnyben. Jól tette, mindkét project kiváló minőség, a Jasta album pedig egyenesen ajándék volt a szájkarate-mester rajongóinak.

Parkway Drive: Atlas

Parkway Drive: Atlas

Miért pont a Parkway Drive? – tette fel elég sok ember az utóbbi pár hónapban a kérdést, miután azzal szembesült, hogy évekkel a metalcore hullám lecsengése után egy ausztrál banda koncertje hirtelen átkerül a Dürerből a PeCsába, ahol aztán több embert vonzanak, mint pár nappal korábban a Kreator, a Morbid Angel meg a Nile együtt . Mások pedig azt ké...

Gypsyhawk: Revelry & Resilience

Gypsyhawk: Revelry & Resilience

A Los Angeles-i Gypsyhawk második albuma ugyan tavalyi (mi is tudjuk, hogy akad még bőven restanciánk 2012-ből...), de mindenképpen hiba lenne róla nem megemlékezni, a négytagú formáció ugyanis sokkal tapasztaltabb bandákra rácáfoló érettséggel és színvonalon zenél. Már ránézésre is be lehet lőni, nagyjából miben utaznak: Eric Harris énekes/basszer...

Helloween: Straight Out Of Hell

Helloween: Straight Out Of Hell

Még az is lehet, hogy újra érdeklődni fogok utánuk. Köszönünk egymásnak, megmaradtunk ismerősöknek, haveroknak, de nem jártunk egy társaságba már egy jó ideje. A szoros barátságot feloldotta a távolság. Ez a távolságtartás úgy alakult ki, hogy gondolkodásuk megváltozott, amelyet én nem tudtam, nem akartam magamra erőltetni. Ők tehát jobbra, én balr...

Kill With Hate: Voices Of Obliteration

Kill With Hate: Voices Of Obliteration

Nem kevés időre, konkrétan úgy egy teljes évtizedre volt szüksége a fővárosi Kill With Hate-nak arra, hogy olyasmi underground gépezetté képezzék magukat, ami újra és újra a legendás Bolt Throwert juttatja eszembe, teljesen alaptalanul amúgy. Persze nem ez az egyetlen keresetlen hasonlat, amit Gyémánt Krisztián és katonái manapság kézhez kapnak, de...

Dublin Death Patrol: Death Sentence

Dublin Death Patrol: Death Sentence

A Dublin Death Patrol egyfajta all-star Bay Area hobbiprojekt, ami évek óta működik, és elsősorban az észak-kaliforniai klubokba járóknak van olyan szerencséjük, hogy rendszeresen láthatják őket. A formációnak tíz-tizenkét tagja van, a koncerteken mindig olyan felállásban lépnek színpadra, ahogy éppen ráérnek, és a saját szerzemények mellett renget...

Circle Of Light: Rebirth

Circle Of Light: Rebirth

Ha csíped minden idők egyik legjobb és egyben talán leginkább alulértékelt dallamos hard rock bandáját, a Lillian Axe-et, netán olvastad a gitáros/főnök Steve Blaze-zel tavaly készített interjúnkat , már képben lehetsz valamelyest a Circle Of Lighttal kapcsolatban. Ha mégsem így lenne, elöljáróban elég annyit tudnod, hogy a csaknem harminc éve a csap...

Steve Lukather: Transition

Steve Lukather: Transition

Sosem tagadtam, hogy Steve Lukather az egyik kedvenc zenészem. Nem is csupán gitárost írok, mert amellett, hogy hihetetlenül technikás és feelinges a játéka, nála sosem a technikán, hanem a dalokon volt a hagsúly. Ráadásul stílusa akkor is messziről felismerhető volt, ha történetesen poplemezeken játszott Michael Jacksonnal, popos hangzású AOR/hard...

Auróra: Esszencia 1983 - 2012

Auróra: Esszencia 1983 - 2012

Nem leszek nagyon hosszú, mert ennek a kritikának tulajdonképpen ugyanaz az egyszerű célja van, mint ennek a válogatásnak magának: hírt adni róla, hogy a győri Auróra él, működik, és - minden bizonnyal - köszöni, és jól van. Szükség is van erre, hiszen a veterán punkok már egy jó ideje nem adtak hírt magukról, sőt, elmondhatjuk, hogy az egész elmúl...

Tourniquet: Antiseptic Bloodbath

Tourniquet: Antiseptic Bloodbath

Ha még sosem hallottál a Tourniquet-ről, ne magadban keresd a hibát. Bár a csapat már szűk két és fél évtizede jelen van a színtéren, errefelé annak ellenére sem ismerik őket túl sokan, hogy a tengerentúlon számos díjat és jelölést besöpörtek már (bíborlemezük viszont még nincs). Odaát az ilyesfajta muzsikáknak külön szubkultúrája van a metal műfaj...

Mezarkabul: MMXII

Mezarkabul: MMXII

Bár sok előadó panaszkodik az illegális letöltések miatt, elvitathatatlan tény, hogy a kis csapatok számára óriási lehetőségeket biztosít a világháló. Anélkül, hogy belemennék egy hosszadalmas okfejtésbe, annyit mindenképpen leszögeznék, hogy internet nélkül például a Mezarkabulról sem hallottam volna soha. Ha így lenne, bánhatnám, mert bár Törökor...

Philip H. Anselmo / Warbeast: War Of The Gargantuas

Philip H. Anselmo / Warbeast: War Of The Gargantuas

Mivel Phil Anselmo folyamatosan jelen volt a színtéren az elmúlt évtizedben, így furcsa belegondolni, mennyire rég jelentetett meg olyan lemezt a Pantera egykori és a Down jelenlegi frontembere, ami a hozzá leginkább kötött extrém metalos vonalon mozog. Anselmo megszállott jammelő hírében áll, aki boldog-boldogtalannal szívesen muzsikál, emellett p...

Flotsam And Jetsam: Ugly Noise

Flotsam And Jetsam: Ugly Noise

Alig két év telt el a legutóbbi, kiválóan sikerült Flotsam lemez megjelenése óta, és már itt is a folytatás, a sorban tizenegyedik Ugly Noise. Nem volt épp eseménytelen az elmúlt időszak a csapat életében, hiszen amellett, hogy több tagcsere is lezajlott (Kelly David Smith dobos és Michael Gilbert git...

H.E.A.T.: Address The Nation

H.E.A.T.: Address The Nation

Tény, hogy a Nap Svédországban kel fel. Vagy ha nem, hát tesznek róla, erre utal az a jelenség is, hogy a hattagú svéd zenekar legutóbbi lemezén a Sunset Boulevard hangulatát idézi meg olyan élethűen, mintha egy DeLoreanből léptek volna elő. Aki nem tudja, mit jelent ez a kép, guglizzon utána, mindent meg fog érteni.

Newsted: Metal

Newsted: Metal

Egészen hihetetlen, hogy még ma is mennyire szeretik az emberek Jason Newstedet. A basszusgitáros november végén jelentette be, hogy visszatér, és aktívabban lesz jelen a színtéren, mint a Metallicából történt 2001-es dobbantása óta bármikor, számomra pedig meglepő volt szembesülni azzal, micsoda euforikus reakciókat váltott ki mindez a közönségből...

Tirana Rockers: Sex Dealer

Tirana Rockers: Sex Dealer

A Tirana Rockers még 1993-ben alakult Daczi Zsolt gitáros vezetésével, aki a jelenleg is a csapat frontján álló Gubás Tibivel, valamint Hirlemann Bertalannal és Balogh Tamás basszerrel hozta össze a csapatot. A Sex Dealer anno meg is jelent, méghozzá kazettán, szerzői kiadásban, utána azonban sajnos földbe állt a csapat. Daczi Zsolt később az Omenb...

93. oldal / 235

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Royal Hunt - Budapest, A38, 2014. március 13.

 

Orphaned Land - Budapest, Club 202, 2013. október 4.

 

Anthrax - Budapest, Budapest Park, 2013. július 30.

 

Die Hard - Budapest, Diesel Klub, 2011. február 13.

 

Accept - Budapest, Club 202, 2011. február 2.

 

Stratovarius - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. november 28.