Nemcsak az én talán már közismert, megosztó lemezek iránti perverzióm az oka annak, hogy ebben az összeállításban minden idők legsikertelenebb KISS albuma is helyett kapott. Van itt apropó bőven: hivatalosan ez az első lemez, amin már Eric Carr dobolt (az Unmaskedet még Peter Crissre kreditálták, de állítólag más játszotta fel), ráadásul idén 30 éves az anyag, és – talán pont emiatt – maga a zenekar is mintha kezdené rehabilitálni. Ezt abból gondolom, hogy a legutóbbi KISS Convention akusztikus bulikon egy Elder egyveleg is bekerült a műsorba, erre pedig az 1995-96-os szezon óta nem volt hasonló példa – emlékszünk ugye, hogy az Unplugged lemez egyik csúcspontja pont az erről az anyagról származó A World Without Heroes volt. Az, hogy a rajongók is egyre inkább kezdenek rájönni az Elder értékeire, már nem újdonság, de a tendencia mindenképpen a csapatot igazolja: jó döntés volt anno ez a kitérő, és persze Eric Carr leigazolása is óriásit dobott a KISS lendületén, előkészítve feltámadásukat, amely aztán a Creatures Of The Nighttal, de méginkább a maszklevétellel teljesedett ki.
