Shock!

december 06.
szombat
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Onslaught: Sounds Of Violence

Onslaught: Sounds Of Violence

A brit Onslaught a '80-as évek brit thrash színterének vezető triumvirátusába tartozott két később érkezett társa, a Sabbat és a Xentrix mellett, és egy rakás kortársukhoz hasonlóan az előző évtizedben alakultak újjá, hogy a polgári meló mellett metalkodjanak is egy kicsit. Az ilyesmi gyakran jár keservesen röhejes eredménnyel, a három régi tagot (Nige Rockett gitárost, Steve Grice dobost és Sy Keeler énekest) rejtő banda azonban minden túlzás nélkül baromi jó visszatérő albumot tett le az asztalra négy évvel ezelőtt a Killing Peace képében. Semmi újat nem rejtett a lemez, de aki az old school formájában gerjed erre a műfajra - vagyis a mai napig a klasszikus Slayer, Testament, Kreator satöbbi cuccokat tartja etalonnak -, az bizony nem tévedhetett a fűrészelős riffeket, klasszikus tika-tika tempókat, sivítva eltekert szólókat és mindenek felett jól megírt, fogós dalokat rejtő albummal. A banda a következő évben Magyarországra is eljutott, és családias hangulatban ugyan, de élőben is fényesen bizonyították, hogy esetükben nem izzadságszagú nosztalgiázásról van szó.

 

Demonlord: Only The Dead Are Safe

Demonlord: Only The Dead Are Safe

A győri zenekar negyedik albuma ékes példája annak, hogy napjainkban már tökéletesen felesleges nyugati stúdiókra, illetve hangmérnökökre, producerekre ácsingózni ahhoz, hogy eurokonform módon szólaljon meg egy magyar album.

DIO: DIO At Donington UK - Live 1983 & 1987

DIO: DIO At Donington UK - Live 1983 & 1987

Habár Wendy Dióra sokan kígyót-békát kiabálnak az utóbbi hónapokban, mondván, hogy pénzt akar csinálni Ronnie James Dio halálából, én nem osztom ezeket a vélekedéseket. Most komolyan, talán jobb lenne, ha senki sem gondozná minden idők egyik leghatalmasabb rockénekesének hagyatékát? Amíg nem jelennek meg a DIO logo alatt vállalhatatlan tartalmú, té...

Metallica: Live At Grimey's

Metallica: Live At Grimey's

Lehet vitatkozni azon, hogy vajon a világnak tényleg egy újabb Metallica koncertfelvételre van-e szüksége, pláne az utóbbi pár év több DVD-je és a maxikon folyamatosan csepegtetett élő cuccok után, de a tavaly év végén kiadott Live At Grimey's speciális kiadvány, amit csak hétszáz független amerikai lemezboltban, illetve a zenekar honlapjáról lehet...

Deicide: To Hell With God

Deicide: To Hell With God

Rég volt már, hogy Glen Bentont komolyan lehetett venni, s itt most nem csupán a külsőségekre gondolok. Mert nem egy olyan zenekar tevékenykedik odakint, amelyek foggal és körömmel ragaszkodnak olyan ideológiákhoz, téveszmékhez, amelyeket az ember inkább csak megmosolyog.

 

Michael Monroe: Another Night In The Sun - Live In Helsinki

Michael Monroe: Another Night In The Sun - Live In Helsinki

A rock 'n roll/sleaze/glam színtér keresztapja úgy döntött, hogy a Hanoi Rocks második feloszlását követően egy visszatekintő koncertlemezzel indítja be ismét szólókarrierjét. A hazai pályán, Helsinkiben felvett anyag elsőre abszolút rendben lévőnek tűnik, hiszen a mostanában Sami Yaffát (Hanoi Rocks/New York Dolls) és Gingert (Wildhearts) is maga ...

Lazarus A.D.: Black Rivers Flow

Lazarus A.D.: Black Rivers Flow

A wisconsini Lazarus A.D. eredetileg még Lazarusként adta ki első lemezét, a The Onslaught ot 2007-ben, de a szélesebb tömegek csak két évvel később ismerhették meg őket. A Metal Blade ekkor – már az új név alatt – ismét piacra dobta az anyagot, amit előtte a biztonság kedvéért újra is kevertettek az egykori Obituary, Disincarnate, Testament satöbbi ...

Ektomorf: Redemption

Ektomorf: Redemption

Teljesen mindegy, ki mennyi Ektomorf albumot ismer – mondjuk úgy, hogy kábé a Kalyi Jagtól –, pontosan lehet tudni, mire számíthatunk. Zsigeri bunkómetalra. Sosem a kifinomult harmóniákról és a bonyolult ritmusképletekről szólt a zenéjük és vagy hat rád ez a fajta dzsunga ösztönzene, vagy egyáltalán nem: a zenekart teljesen felesleges túlgondolkodn...

Band Of Spice: Feel Like Coming Home

Band Of Spice: Feel Like Coming Home

A Band Of Spice elnevezés természetesen nem valamelyik Spice Girl jobb sorsra érdemes kísérőzenekarát rejti, sokkal inkább a Spice And The RJ Band univerzális jogutódját, amelynek a lelke – megdöbbentő módon – maga Spice, azaz Christian Sjöstrand. És hogy ki a fene ez a fickó?

Angertea: Distrust

Angertea: Distrust Ha van magyar zenekar, amely az igazi széllel szemben pisáló attitűd szobra lehetne, akkor az a nagymágocsi trió. Már maga ez a tény, mármint hogy a fővárostól távol élnek és alkotnak, eleve meghatározott egy csomó dolgot: bizonyos körökön belülre nem voltak képesek bekerülni, másokon belülre pedig ők maguk nem igyekeztek olyan nagyon.

Fueled By Fire: Plunging Into Darkness

Fueled By Fire: Plunging Into Darkness

Aligha kell magyarázni, mik is zenerajongói szempontból az internet előnyei (abba most ne menjünk bele, hogy hosszabb távon is jó-e az, ami rövid távon olcsó, kényelmes és gyors), az ember azonban akkor jön rá igazán, mennyire nehéz kezelni a mai irgalmatlan dömpinget, amikor jóformán csak véletlen talál rá olyan friss megjelenésekre, amik egyébkén...

Stratovarius: Elysium

Stratovarius: Elysium

Finoman szólva sem ájultam el a Stratovarius legutóbbi lemezétől, a nem egészen két évvel ezelőtti Polaris től, pedig az alapító Timo Tolkki nélkül elég sokat kellett volna mutatniuk ahhoz, hogy bizonyítsanak. Minderről természetesen a legkevésbé sem az alapító helyére érkezett fiatal új gitáros, Matias Kupiainen tehetett, ő precízen hozta mindazt, a...

Zodiac Mindwarp & The Love Reaction: We Are Volsung

Zodiac Mindwarp & The Love Reaction: We Are Volsung

Léteznek a rockzenében amolyan megfejthetetlen egyszeri csodák, akik hirtelen felbukkannak a semmiből, csinálnak egy olyan lemezt, ami a maga korában abszolút etalonnak számít, aztán amilyen gyorsan felragyogtak, olyan gyorsan el is szürkülnek. A londoni Zodiac Mindwarp & The Love Reaction az egyik legjobb példa erre. A korábban grafikusként, s...

Dinamit: Játszd, ahogy akarod

Dinamit: Játszd, ahogy akarod A Dinamit zenekar már a kezdéskor is óriási hendikeppel indult jó 30 éve, az a tény, hogy Vikidál Gyula miattuk hagyta ott a P. Mobilt, a hazai rocktörténelem talán legnagyobb felháborodását váltotta ki a táborban. A kor feszült légköre is kedvezett az indulatoknak és az összeesküvés-elméleteknek, de nem gondolom, hogy itt és most bármelyik verziót...

Cataract: Killing The Eternal

Cataract: Killing The Eternal

Svájc a minőségi – mondhatni különleges, egyedi – termékek hazája. Persze Svájc hallatán először mindenkinek néhány tábla csoki materializálódik lelki szemei előtt, és nem rockzenekarok végeláthatatlan sora. Egészen biztos, hogy több izgalmas csapat létezik ott is, mint amennyi eljut hozzánk valamilyen formában, de bárki fel tud sorolni kapásból né...

John 5: The Art Of Malice

John 5: The Art Of Malice

Aki még az életben soha nem hallott John 5-ról, és nem is látta őt, talán csak az tud tárgyilagosan közeledni hozzá. John 5 vicces figura. John 5 nagyon komoly figura. John 5 tébolyult. John 5 kíméletlen zenész. John 5 dallamkirály. Meglátod John 5-ot, és nem tudsz vele mit kezdeni. Ki ez az idiótának maszkírozott bohóc? Ja, Marilyn Mansonnál gitár...

Stryper: The Covering

Stryper: The Covering

Kevés dolog tűnik feleslegesebbnek manapság, mint egy feldolgozáslemez. Mégis elfogadhatjuk, ha egy művész, aki maga is terjedelmes életművel rendelkezik, szeretne kicsit visszaásni saját gyökereihez. Ennek lehet oka szimpla nosztalgiázás, kedveskedés a rajongók felé, és nem kizárt, hogy olykor egyenesen okítási szándékkal születik meg egy ilyen gy...

Cadaveres: MindStream

Cadaveres: MindStream A 2005-ben oszlásnak indult Teknősbéka Tetemek két utódbandája közül valahogy mindig is a Cadaveresre rövidült elnevezésű formációt csíptem jobban. Körmöczi Péternek és aktuális bandájának zajongása sokkal közelebb áll hozzám, mint volt társaiéi - de ez most egyáltalán nem is lényeges, az azonban sokkal inkább, hogy a Cadaveres folyamatosan egyre f...

Times Of Grace: The Hymn Of A Broken Man

Times Of Grace: The Hymn Of A Broken Man

A meglehetősen béna Times Of Grace elnevezés a Killswitch Engage gitáros/producer/agytröszt Adam Dutkiewicz és a banda első énekese, Jesse David Leech kettősét takarja. Jesse a korszakalkotó 2002-es Alive Or Just Breathing megjelenését követően szinte azonnal kilépett a Killswitch-ből, de továbbra is jóban maradt volt kollégáival, akik ezalatt Howa...

Exciter: Death Machine

Exciter: Death Machine Nem könnyű a kanadai kult speed csapat Exciter egy-egy új lemezéről írni. Nem mintha valami magasztos, megfoghatatlan, körülírhatatlan művészetet produkálnának a srácok, sokkal inkább azért, mert gyakorlatilag megalakulásuk óta (1978–ban, még Hell Razor néven kezdték, majd 1980-ban váltottak Exciterre) ugyanazt a szikár, zúzós, sallangmentes speed-...

Sodom: In War And Pieces

Sodom: In War And Pieces Bár a Sodom egyike az európai thrash mozgalom legrégebbi és leghűségesebb zászlóvivőinek, a zenekar és munkássága finoman is szólva megosztja a rajongókat. Ennek oka feltehetőleg az, hogy egyrészt ők mindig is a legtufább végéről fogták meg a thrash metalt, másrészről pedig sikerült néhány kifejezetten bűnrossz lemezt is lerakniuk az asztalra (ld. ...

Mr. Big: What If...

Mr. Big: What If...

A Mr. Big számára jelenthetett volna óriási hendikeppet is az az irreális mértékű mainstream siker, amibe a To Be With You című megasláger (és pláne a leírhatatlanul geil Wild World) sodorta őket 18-20 évvel ezelőtt. De nem, a csapat nagyon jól jött ki abból a természetellenes állapotból: ezeket követően csináltak még egy baromi jó lemezt a nagykia...

Yngwie Malmsteen: Relentless

Yngwie Malmsteen: Relentless

Yngwie Malmsteen tipikusan azon zenészek közé tartozik, akikről jószerivel képtelenség épeszű eszmecserét folytatni: a frontok hosszú évekkel ezelőtt megmerevedtek, az álláspontok sziklaszilárdak, mindenki hajthatatlan. Mivel ő maga is ilyen, ezen persze nincs mit csodálkozni, és már nem is valószínű, hogy a helyzet valaha is megváltozik.

Gutted: Mankind Carries The Seeds Of Hell

Gutted: Mankind Carries The Seeds Of Hell

Aktív zenehallgatóként, és az extrém muzsikák feltétlen híveként, gyakran találkozom igazi kihívást jelentő művekkel. A legtöbb esetben pusztán az anyag alacsony színvonala jelenti a nehézséget az ismerkedésnél, de néha előfordul, hogy magával a zenével nincs is különösebb probléma, ám annak monolitszerű kikezdhetetlensége mégis képes próbára tenni...

Manowar: Battle Hymns MMXI

Manowar: Battle Hymns MMXI

Bár a Manowar tagságának hangszeres tudása, élő teljesítménye és dalszerzői képessége kritikán felül áll, Joey DeMaio – akit azt hiszem, nyugodtan azonosíthatunk a menedzsmenttel is – mintha csak direkt játszana arra, hogy a metal világ legellenszenvesebb szereplőjévé avanzsáljon: szerintem Blackie Lawlessnél és Malmsteennél sokan már csak őt tart...

Suckerstarz: Easy Romance

Suckerstarz: Easy Romance

A jónevű Suckerstarz a Joystixes Szöszö közös vállalkozása a francia High School Mutherfuckers-es Stuffyval és Pam Pammel. A bandának már egész komoly, 10 éves múltja van, jó néhány kiadvánnyal a hátuk mögött: nem túlzás tehát azt mondani, hogy öreg, szőröstökű veteránok zúdítják ránk a rock n' rollt.

Eclectika: Dazzling Dawn

Eclectika: Dazzling Dawn Amikor egy egészen friss interjújában Devon Graves arról beszél, hogy a CD vásárlás a koncertre járás mellett az egyetlen támogatási formája kedvenc zenekarainknak, és épp emiatt nem szabad megelégednünk pusztán az ingyen letöltött verziókkal, akkor teljes mértékben igazat tudok neki adni.
105. oldal / 231

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Slipknot - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

Portnoy, Sheehan, MacAlpine, Sherinian - Budapest, PeCsa Music Hall, 2012. október 19.

 

Thaurorod - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Jerry Lee Lewis - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2010. október 31.

 

Watch My Dying - Gödöllő, Trafó, 2003. május 23.

 

Wackor - Budapest, Süss Fel Nap, 2005. február 8.