A Nagy Mexikói Boszorkánymester fura egy szerzet. Egy vágóhídon nőtt fel, és egy akváriumban végzi - élt tíz évet. Illetve, ki tudja azt egy boszorkánymester esetében megmondani előre, lehet, hogy két, vagy tizenkét év múlva nagy vidáman visszatér majd a halálból. Egyelőre azonban az a biztos, hogy a Grand Mexican Warlock két koncerten búcsúzik kit...

„The doomanoids ride again..." Igen, röpke tizenhét esztendő elteltével ez a kisebbfajta csoda is bekövetkezett: a doomanoidok valóban újra útra keltek! Országosan világhírű legendáriumukról, katalizátor-szerepükről, és arról, hogy személy szerint mennyire tudtam őket szeretni, már évekkel ezelőtt mindent elmondtam , amit akartam és tudtam, így hát ne...

Már előfordult néhány alkalommal, hogy egy zenekar egy éven belül kétszer játsszon nálunk, az viszont eléggé példátlan, hogy egy külföldi csapat három alkalommal is fellép Magyarországon cirka kilenc hónapon belül. Tény persze, hogy a két tavaszi koncert közül az egyik „csak" egy szűk körű, akusztikus fellépés volt a Hard Rock Caféban, míg a trackes ...

A Nivalis szal a tökéletes tél filmzenéjét alkotta meg számomra az izlandi Árstíðir, bár erre persze csak a jelen koncertet követő első igazi havas napokon döbbenhettem rá. A nyári lemezmegjelenés óta bőven volt módunk az ismerkedésre, és mára nyugodtan kijelenthetem, hogy az idei az Árstíðir éve volt nálam. Mindez abból a szinte napra pontosan egy é...

Sharon Osbourne-on kívül talán nem volt élő ember a világon, aki ne lepődött volna meg, mikor kiderült, hogy 2009-től Gus G lesz Ozzy gitárosa, beleértve talán magát a Sötétség Hercegét is. Gus aztán egészen 2017-ig maradt is a fedélzeten, a kooperáció tehát bizonyosan jól működött. Ettől még Gus persze nincs egy ligában Jake E. Lee-vel vagy Zakk W...

Meghirdetése óta izgatottan vártam a svéd csapat fellépését, mivel tavalyi lemezükkel a bőröm alá másztak, ezt pedig az idei Sometimes The World Ain't Enough albummal tetézték, tehát tavasz óta az évszakváltások között ez a várakozás képviselte az állandóságot. Kis adalék: réges-rég elszoktunk már tőle, hogy egy zenekar egymást követő években lemezt je...

Nem pontosan vagyok képben azzal kapcsolatban, kik, miért és hogyan hozták vissza az ikonikus és emblematikus Headbanger's Ball márkanevet (nincs is különösebb jelentősége), de tény, hogy remekül cseng turnéelnevezésként is, pláne ilyen erős összeállítással. Így bármennyire le is fáradt már az ember lelkileg-szellemileg-fizikailag az egész éves ha...

Épp Berlinből vezettem hazafelé, amikor megérkezett a hír, hogy 2019. június 11-én Budapestet is eléri a Slayer búcsúturnéja. Mégsem szívtam a fogam, hiszen amellett, hogy előző este fénykorukat idéző formájukban láttam legnagyobb kedvenceimet , még a német főváros által nyújtott lehetőségeket is alaposan kiélveztem, szóval az otthoni esemény bejelen...

Kétségtelen, hogy a napfényes, Sunset Strip-alapú, de valójában ízig-vérig északi hajmetalra közvetlenül a nagy hidegek beállta előtt lehet legjobban ráhangolódni, és ha már így alakult, a bécsi halvérűségre egyre jobban rácáfoló Szene közönsége ideális partnerre lelt a három zenekarban. És valóban: egy leáldozott, sokak által visszasírt, de az ált...

Mondhatnám, állatira vártam ezt a koncertet, mert az új, totális földindulást hozó Shining-album, az Animal engem csúful magával rántott. Túlzás nélkül beleborzongtam a gondolatba, hogy mennyire jól működnek majd ezek a témák élőben, kiegészítve néhány veretes klasszikussal, és az újabban hanyagolt, de ettől még továbbra is félelmetes harci eszközkén...

Lomtalanítás volt a kerületben, én pedig egykedvűen kerülgettem a szemétkupacokat a Robot felé haladva, miközben figyeltem, ahogy szorgos kezű guberátorok lelkesen túrják a kibelezett tévékből, építési törmelékből és szakadt matracokból álló gúlákat, hátha aranyra bukkannak a szarhalom alján. Hát persze, Black Friday van, gondoltam cinikusan, aztán...

Abban a roppant szerencsés helyzetben vagyok, hogy élőben láthattam muzsikálni a Pink Floyd mindkét alapemberét, aminél már csak az lett volna maradandóbb élmény, ha egy színpadon teszik ezt. Bár ez utóbbi sajnos kimaradni látszik az életemből, két Waters- és egy Gilmour-előadás után nyugodtan elmondhatom, hogy nagyjából mindent láttam, amit a 21. ...

„Senki sem járta ezt az éjt, túl cudar idő volt a szerelmeseknek. (...) Elegendő annyit mondani, kikeltek a sírjukból: temetkezési cicomából születtek újjá, arcukat nem lepte semmi sallang, csupán a szépséges csontformák maradtak. Egyre csak jöttek, kitárták a temető hátsó kapuját, és a pusztaságon át az Elysium felé meneteltek. A távolból odahalla...