Kapuzárási pániktól szenvedő kollégáimhoz hasonlóan én is úgy gondolom, hogy amíg még mód van rá, a mamutokat bizony látni kell. Nem mondom, hogy én lennék a világ első számú Massive Attack-rajongója, de még csak azt sem állítom, hogy fan vagyok/voltam, ez itt mégis egy olyan banda, amelyre rock/metal vonalról érkezett kedvenceim is évtizedek óta e...

Normál esetben eszembe nem jutott volna egy monstre olasz lakossági fesztiválra kimenni, hiszen mind az út, mind a részvétel költségei horribilisnek ígérkeztek a vonzó fellépőlista ellenére, nemcsak a jól megszokott kelet-európai fesztekhez, de akár egy Bang Your Headhez képest is. Végülis azonban úgy alakult, hogy afféle családi nyaralást szervezt...

A szokásos siránkozást leszámítva is van abban igazság, hogy hozzánk a világban aktuálisan futó előadók valahogy tényleg csak évtizedes késéssel jutnak el. A Queens Of The Stone Age (vagy a héten Magyarországon először fellépő Avenged Sevenfold) példája igazán jól alátámasztja ezt, hiszen Josh Homme zenekarának bemutatkozó lemeze 1998-ban jelent me...

Életemben nem láttam még annyi embert a Barba Negra Trackben, mint ahányan a Stone Sour pontos, fél kilences kezdésére összegyűltek. Ez annak fényében különösen figyelemreméltó, hogy a zenekar 2006-os, Alice In Chainsszel közösen meghirdetett budapesti bulija állítólag a száz darab (!) alatti jegyelővétel miatt maradt el annak idején. De hát azóta ...

Tizenhét év és hat stúdiólemez után végre eljutott hozzánk Amerika egyik legismertebb poprock arénazenekara, a Shinedown. Épp ideje volt. Mostanában tényleg úgy érzem magam, mint amikor nyaranta fesztiválozni jártam, minden este koncert és nincs idő feldolgozni a valóban masszívan pozitív élményeket. 18-án este is két helyen kellett volna lennem eg...

Benne volt a levegőben, hogy valami történni fog. A kinti vibráló hőség, a félig sem megtelt Aréna furcsán ható, kicsit talán lelombozó látványa, amiben teljes szektorokat lezártak, és leterelték a küzdőtérre az embereket, hogy ezzel is mentsék a menthetőt (hiába némileg más a tábor, de nagy kár volt a QOTSA koncerttel egy napra szervezni, de hát e...

No More Tours 2 címmel fut Ozzy Osbourne jelenlegi turnéja, ami már biztosan a legeslegutolsó. Legalábbis addig, míg be nem jelentik a következőt, minden metal keresztapák legőrültebbike ugyanis számtalanszor kijátszotta már a „Nyugdíjba vonulok!" kártyát, aztán szépen csak jöttek mindig a hírek újabb lemezekről és körutakról. Nagy összegben tehát ...

Alapigazságként szokás mantrázni, hogy itthon elég kis közönsége van az Amerikában és/vagy – jelen esetben – Nyugat-Európában kifejezetten jól futó, leginkább a Lynyrd Skynyrddel, illetve az ő köpönyegükből kibújt zenekarokkal jellemzett vonalnak. Ehhez képest legalább egy, a műfajt magas szinten művelő zenekart már biztosan kitermeltünk itthon (As...

Huszonegy évvel ezelőtt járt utoljára Magyarországon a Body Count, akiknél azóta elég sok minden történt: leálltak, újjáéledtek, majd megint leálltak, és utóbbi után szerintem senkinek sem hiányoztak már olyan nagyon. A Murder 4 Hire lemez hallatán én magam igazság szerint azt sem nagyon értettem, minek kellett egyáltalán visszatérni. Évekig eszemb...

A koncertektől hemzsegő tavasz után pillanatok alatt június közepén találtam magam, és igencsak masszív napoknak, heteknek nézünk elébe, hiszen nemhogy egymás utáni napokon, de néha egy napra is bőven jutnak zenekarok – így tényleg a nagyobb szívügyet kénytelen választani mindenki. Ezért aztán szombat este a Killswitch Engage felé billent a mérleg ...

Kissé meglepett, amikor a hét elején addig britpop-fanként ismert és amúgy egy mérsékelt sikereket is megért, színvonalas pop-rock bandában gitározó régi haverom rákérdezett, megyek-e Pokolgépre, mert esetleg jönne ő is. Bár tudomásom szerint neki soha semmi köze nem volt a metalhoz, mivel kábé egy korosztály vagyunk, azt gondoltam, hogy 10-11 éves...

Nem árulok zsákbamacskát: enyhén szólva sem én vagyok Leonard Albert Kravitz legnagyobb rajongója a földön, sőt, a stílszerűen 5 címet viselő ötödik stúdiólemeze óta nem is igazán hallgattam a szupersztárt, márpedig annak megvan már vagy húsz éve. Mint ahogy annak is egy évtizede, hogy hősünk utoljára lépett fel a magyar fővárosban (még ha egy debr...

Utolsó pillanatban estem be a Dürerbe az Angelus Apatrida hatodik nagylemezének apropóján szervezett túra magyar állomására. Bár az is kétséges volt, hogy egyáltalán a spanyol thrasherek kezdetére leérek a bulira, végül úgy alakult, hogy még a Skeletal Remains műsorának háromnegyedét is elcsíptem. Kár is lett volna kihagyni őket, hiszen a fiatal Lo...