Shock!

július 01.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Europe: Secret Society

Europe: Secret Society

A Europe újjáalakulását komoly várakozások előzték meg pár évvel ezelőtt, amire a turné csak rátett egy lapáttal – a budapesti koncert is fantasztikus volt – , de a legendás svéd banda két évvel ezelőtti visszatérő lemeze, a súlyos, sötét, vastag hangzású Start From The Dark a régi fanok körében már nem volt éppen egy sikertörténet. Nos, akinek az az anyag nem jött be, annak szerintem a Secret Societyvel már próbálkoznia sem érdemes, az új album ugyanis nyílegyenesen halad tovább azon a vonalon, amit akkor elkezdtek.

 

Honey For Christ: The Darkest Pinnancle Of Light

Honey For Christ: The Darkest Pinnancle Of Light

„100% raw, unclean, uncut heavy fucking metal!!!" – ez vagyon ráróva a Honey For Christ új EP-jét rejtő promotasak hátoldalára. Az egyszeri zenerajongó persze már kapásból gúnyosan vigyorog az olyan kitételeken, hogy „100% raw", meg naná, hogy a fucking-ot is bele kell tenni a meghatározásba, hogy jó tökösen hangozzon. Szóval, helyből bűzlik. Pedig...

Headless Cross: Burning Sanctuary

Headless Cross: Burning Sanctuary

Közepes demószintű borítóval rejtik Headless Crossék 5 dalt tartalmazó EP-jüket, mely régivágású power thrash metalt tartalmaz. Nagyjából mintha a nyolcvanas évek közepéből repültek volna ide, bár az énekes kamaszos hangját és éneklési technikáját és hangszínét (néha úgy hangsúlyoz, mintha a következő pillanatban nyomna egy broáfot) bizony szokni k...

Not Bad: {Dig, Dash And Dive}

Not Bad: {Dig, Dash And Dive}

A müncheni bandára való első rácsodálkozásom során az alábbi kérdések merültek fel bennem: mégis, vajon milyen mértékű fantáziátlanság kell ahhoz, hogy valaki Not Badnek nevezze el az együttesét? Ráadásul öten vannak a csapatban, és senkinek nem jutott eszébe, hogy azt mondja a többieknek, hogy srácok, ez a „Nem Rossz" talán mégsem a legfrankóbb öt...

The No-Mads: Deranged

The No-Mads: Deranged

Ma úgy látszik, a brutális zenéknek adtam teret, vég nélkül árad a „zakatoló" riffáradat és a „géppuskaszerű kétlábdobolás" a hangfalakból, sejthető tehát, hogy a The No-Mads sem a finomkodásról híres. A csapat lengyel, és érezhetően ők akarnak lenni a helyi Arch Enemy (bár ez a zene inkább thrashes), melyhez be is szereztek egy hölgyet frontasszon...

Exinferis: Defunctus In Heresi

Exinferis: Defunctus In Heresi

Igényes, digipackos csomagolású az Exinferis cd-je, bár a booklet egyik oldalán látható véres zsigerek (vagy mik) nem éppen gusztusos látnivalót nyújtanak. A zajos intróból sem sejthető még, miféle zenét játszanak a srácok, bár a borító és a zenekarnév, lemezcím inkább black metalra enged következtetni.

New York Dolls: One Day It Will Please Us To Remember Even This

New York Dolls: One Day It Will Please Us To Remember Even This

Twisted Sister, Mötley Crüe, W.A.S.P., Poison, Cinderella, Guns N' Roses – csak néhány azon zenekarok közül, akikre bevallottan óriási hatást gyakorolt a New York Dolls (Blackie Lawless totális zöldfülűként egy pár koncert erejéig még játszott is velük annak idején).

NeverLand: Neked

NeverLand: Neked

A NeverLand második lemezével picit módosított az irányvonalon – illetve közérthetőbbé, befogadhatóbbá tették azt. Alapvetően persze maradtak a melankolikus, darkos vonal mellett, viszont ráerősítettek a gitárokra, melyek mellett a billentyűs hangszerek ugyanolyan jelentős szerepet kaptak.

Arsis: A Celebration Of Guilt

Arsis: A Celebration Of Guilt

Az Arsis sem a könnyedebb zenék kedvelőit célozta meg, brutális, ámde mégis dallamokat rejtő death metaljuk igen hatásos módszerrel borotválná le egy egész mammutcsorda bundáját, pedig a formációban csak ketten vannak: James Malone (gitár, basszusgitár, vokál) és Michael Van Dyne (dobok).

Mygrain: Orbit Dance

Mygrain: Orbit Dance

Ha valaki új Soilwork lemezt szeretne, hallgassa a német Mygraint, garantáltan nem kap tőle migrént! Öööö, én kérek elnézést. Naszóval Némethonban úgy gondolták, nincs még elég egyéni ötletektől mentes csapat, ezért feltétlenül egy újabbat kell rászabadítani a világra.

Zao: The Fear Is What Keeps Us Here

Zao: The Fear Is What Keeps Us Here A Zao nem szívbajos, képes volt az összes dalszöveget tükörírással berakni a bookletbe.
Emlékeimben róluk egy igen zajos, hardcore/metalcore csapat élt, akik valamiért mégis picit kilógtak az átlagból (és ezzel most nem arra célzok, hogy hívő keresztények, bár nekem egy kicsit bizarr ezt a zajos-súlyos-durva zenei világot a kereszténységgel összekap...

Schenker Pattison Summit: The Endless Jam Continues

Schenker Pattison Summit: The Endless Jam Continues

Michael Schenker (gitár) és Davey Pattison (ének) közös lemeze, melyen örökzöldeket és kevésbé örökzöldeket dolgoznak fel, és mely cd-nek volt előzménye is, amit nem ismerünk, de nem kell hozzá sok fantázia, hogy elképzeljük, milyen lehet.

Gate Of Darkness: Elmúlás

Gate Of Darkness: Elmúlás

Mindig is tudtam, hogy kis hazánkban van néhány kevésbé ismert, jó zenekar. A sásdi Gate Of Darkness is ezek közé tartozik, és ezt most már biztosan kijelenthetem az 'Elmúlás"-t hallgatva. Bevallom, én csak néhol találkoztam a nevükkel, a zenéjükkel meg még ennyit sem, ezért volt kellemes meglepetés ez a négy számos EP.

Disillusion: Gloria

Disillusion: Gloria

Nemrég egy munkám során Németország nevezetességeit fordítgattam, és most már bánom, hogy Lipcse városánál nem véstem vastagon oda a Disillusion zenekar nevét is. A kissé szerencsétlen módon évek óta nagyrészt trióként (állandó bőgős nélkül) alkotó csapat már első lemezével – Back To Times Of Splendor – is kivívta a szakma és a rajongók elismerését...

Chrome Division: Doomsday Rock 'N' Roll

Chrome Division: Doomsday Rock 'N' Roll

A norvég Chrome Division alapítója nem más, mint Stian Thorensen, ismertebb nevén Shagrath, a Dimmu Borgir frontembere. Aki e tény hallatán egyből venné a láncinget és rohanna a tükörhöz sminkelni, hogy aztán beszerezze a lemezt, inkább várjon egy kicsit: az extravagáns károgómester ugyanis itt egy hangot sem dalol, csak gitározik, a zenének pedig ...

Sacra Arcana: Titkos szertartás

Sacra Arcana: Titkos szertartás

A Sacra Arcana egy hazai folk-metal társulat, akik érzésem szerint jóval nagyobb fába vágták azt a bizonyos fejszét, mint amire egyelőre képesek. 2001-ben alakultak és egy hegedűs leányzóval kiegészítve játsszák azt a fajta folkos zenét, ami itthon meglehetősen népszerű, viszont hazai képviselőik egyelőre nem az igaziak.

Leatherwolf: World Asylum

Leatherwolf: World Asylum

Annak idején, amikor megismertem a Leatherwolf 1989-es Street Ready lemezét, emlékszem, hetekre beragadt a hifibe. Ez a három szólógitárral felálló, különleges kaliforniai banda egészen sajátosan vegyítette a tradicionális US power ízeket a korszak stadionrockjával, minden bizonnyal azért nem is tudtak szélesebb körben is ismertté válni – az Island...

Changer: Breed The Lies

Changer: Breed The Lies

A gejzírek szigetéről, Izlandról érkezett a Changer 4 dalt rejtő EP-je. A csapat 1999-ben alakult, 2001-ben adták ki az első EP-jüket, 2004-ben pedig Scenes címmel az első lemezt. Utána tagcseréltek, és zenei irányt is váltottak (bár azt nem írják, az előző milyen volt).

Cattle Decapitation: Karma Bloody Karma

Cattle Decapitation: Karma Bloody Karma

Változnak az idők. Ki gondolta volna, hogy a Cattle Decapitation, amely a brutális grindcore zenéje mellett leginkább a véres-belezős borítóiról volt híres (vagy inkább hírhedt), most egy viszonylag szolid, hatkarú Sívaként bárdokat szorongató Minotaurosz-szerű figurás borítóba csomagolja legújabb lemezét? Ehhez képest hol vannak az olyan cenzúrázo...

My Dying Bride: A Line Of Deathless Kings

My Dying Bride: A Line Of Deathless Kings

Ha lassan is, de eljutott hozzám a brit illetőségű My Dying Bride A Line Of Deathless Kings című új korongja. Figyelmeztetek mindenkit, hogy aki világmegváltó új gondolatokat, különleges zenei megoldásokat vár tőlük, az sajnos csalódni kénytelen. A csapat szinte nem változott semmit, ha mégis, az csak a sokadik hallgatásra derül ki, és csak annak a...

Oneheadedman: Eat The Pigs

Oneheadedman: Eat The Pigs

2004-ben jelent meg az első demója a budapesti Oneheadmannek, akik tovább finomítottak világukon. A matekozás mellett kicsit szárazabb lett a zene – illetve mindez talán annak köszönhető, hogy mindannyian jobban uralják hangszereiket, és most mintha visszafogták volna magukat minden téren, nehogy túltengjenek, az ösztön helyett kiszámíthatóbbá vált...

Morpheus: Élet vagy halál

Morpheus: Élet vagy halál

A Morpheusszal először a 2003-as pesti Nevermore bulin találkoztam, ahol az utolsó pillanatban ugrottak be az Arch Enemy helyére. Ilyen szituációban egy cseppet sem könnyű bizonyítani, ennek ellenére kimondottan szimpatikus volt a zenekar, méghozzá nemcsak azért, mert jól játszottak: a magyar heavy metal bandák többsége által járt jól kitaposott, k...

Eighteen Visions: Eighteen Visions

Eighteen Visions: Eighteen Visions

Sokan leírták/leírtuk már, hogy az utóbbi években igen érdekes evolúciós pályaívet futnak be azok a bandák, amelyek alapvetően a hardcore-színtérről érkeztek. A kaliforniai Eighteen Visions ugyanolyan állatorvosi ló ebből a szempontból, mint mondjuk az egyre nagyobb sikereket arató Avenged Sevenfold, míg azonban M. Shadows-ék a kezdeti üvöltözős me...

Borknagar: Origin

Borknagar: Origin

Merész lépés a viking black metalos Borknagartól, hogy egy teljesen akusztikus lemezt adjon ki, hiszen pont a blacker réteg az, amely nem igazán a toleranciájáról híres. Bár a folkosság miatt talán szemet hunynak és átadják magukat egy másfajta zenei világnak.

Billog: Szívszakadás

Billog: Szívszakadás

A Billog zenekar előző anyagáról írt kritikájába akár bemásolhattam volna, amit anno a demóról írtam, most pedig ide akár bemásolhatnám, amit abban a kritikában írtam. Na jó, némi fejlődés érezhető, de az alapvető hibák még mindig ott figyelnek: gyakorlatilag még mindig teljesen alap témákat tologatnak ide-oda.

V/A: Louder Than The Dragon Part II

V/A: Louder Than The Dragon Part II

A Limb Music Productions ismételten eljuttatott hozzánk egy bőséges válogatást ama zenekarok munkáiból, melyek a kiadó védőszárnyai alatt ténykednek. Eme bandák túlnyomó többségéről jobbára én írtam kritikákat a közelebbi, illetőleg a kissé távolabbi múltban, ezért nem látom értelmét az egyenkénti elemzéseknek. A Limb profilját túlnyomó részt a dal...

Los Los: Viva Los Los

Los Los: Viva Los Los

El nem tudom képzelni, milyen ingerszegény környezetben kell ahhoz felnőni, hogy egy kiadó szerződtessen egy olyan brigádot, mint a Los Los, mivel azt humorosnak tartja. Ennél még Sas József komplett életműve is üdítőbb és szórakoztatóbb.

148. oldal / 235

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Suicidal Tendencies - Budapest, Zöld Pardon, 2013. július 9.

 

Marty Friedman - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 19.

 

Thaurorod - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

A Life Divided - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Orphaned Land - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 21.

 

Pain of Salvation - Budapest, A38, 2010. október 24.