A Billog zenekar előző anyagáról írt kritikájába akár bemásolhattam volna, amit anno a demóról írtam, most pedig ide akár bemásolhatnám, amit abban a kritikában írtam. Na jó, némi fejlődés érezhető, de az alapvető hibák még mindig ott figyelnek: gyakorlatilag még mindig teljesen alap témákat tologatnak ide-oda.
|
megjelenés:
2005 |
|
kiadó:
szerzői kiadás |
|
pontszám:
3,5 /10 Szerinted hány pont?
|
A 2005-ös EP-jük öt dalt és egy bevezetőt tartalmaz, az első tétel alig egy perces, inkább felvezetőként értelmezhető, mint önálló számként.
A zenei irány körvonalai finomodtak, bedurvítottak a srácok az előző anyagokhoz képest, egyfajta hardcore/extrém metal/crustcore egyveleget játszanak, kétféle ordítozással (a magasabbik inkább tűnik valami black paródiának, mint agresszív kiabálásnak). Sajnos hiába magyarok a dalszövegek, totálisan érthetetlen a vokál, kéretik jobban odafigyelni az artikulációra - bár lehet jobb is, ha nem érti a közönség a gyermeteg szövegeket.
Előfodulnak már egészen jó pillanatok a zenében, de egyelőre teljesen összefolyik az összes nóta, nincs elejük, végük, semmi megjegyezhető elem, ami bárhova tartozna, dalszerkesztésileg továbbra is gyerekcipőben járnak. Igaz, ezt az EP-t csupán ketten készítették Zahorán Csaba - basszus/ének, Laczkó Tamás - dob/gitár), talán ezért is ennyire összeszedetlen még a színvonal. Azóta tagságilag megerősödött a zenekar (plusz egy fő érkezett), ha a pofásabb témákat tényleg dalokká tudják formálni, koncerteken mindezt megizmosítani, akár előbb-utóbb még a stílusukban egy korrekt kis csapat is válhat belőlük. Az akarat megvan ahogy látom, ami máris fél siker. A hangzás egy közepes demóénak felel meg (próbatermi, ahhoz képest tisztességesnek mondható), a borító úgyszintén.
Mivel fejlődött a csapat az előző anyaghoz képest, kapnak 3,5 pontot. Innen pedig csak felfelé vezethet az út.
