Utólag el kell ismernem: piszok mázlim volt ezen a vasárnap estén. Mit tagadjam, a banda, amelyre a legjobban fentem az agyaramat, az aznap elsőként fellépő Sabaton volt. S hogy miért tartom szerencsésnek magam? Tüstént elárulom. A svéd srácok háromnegyed hétkor, alig valamivel kapunyitás után masíroztak a színpadra teljes menetfelszerelésben, terepszínű bozótruhában. Tényleg csak egy-két gránátvető hiányzott a vállukról. Megjelenésükön legfeljebb azok álmélkodtak, akik nem ismerik a zenekar érdeklődési körét, pontosabban dalaik témaválasztását. Mert a Sabaton szövegei bizony háborúkat, nagy történelmi csatákat elevenítgetnek fel legszívesebben.