Shock!

november 27.
péntek
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Onslaught: Generation Antichrist

onslaught_cRégóta várom ezt a lemezt, és ehhez képest elég kellemetlen meglepetést jelentett pár hónapja, amikor távozott az Onslaught soraiból Sy Keeler énekes. Az előző három albummal óriási szériát futottak a veterán brit thrasherek, és nem különösebben tetszett, hogy törés áll be a jól működő történetben. Egy énekescsere mindig a lehető legérzékenyebb változás egy zenekar életében, és mint emlékezetes, annak idején már átestek egy hasonlón, amikor ugyebár szintén Keelert váltotta az amúgy kiváló Steve Grimmett. Mindez akkor zeneileg is jelentős változásokat hozott náluk. Ezúttal tudni lehetett, hogy az anyag java már a váltás előtt is teljesen készen állt, vagyis ilyesmitől nem tartottam, de a lelkesedésem valamelyest azért csökkent. Sy-ról az évek során többször is leírtam, hogy gyakorlatilag minden szempontból tökéletes thrash-énekesnek tartom, szóval egyáltalán nem tűnt sima ügynek az utódlása.

megjelenés:
2020
kiadó:
AFM
pontszám:
8 /10

Szerinted hány pont?
( 17 Szavazat )

Mint utóbb kiderült, aggodalomra nem volt különösebb okom. A friss arccal, a nagyjából ismeretlen Dave Garnett-tel jó lóra tett a csapat: kicsit harákolósabb, agresszívebb, ha úgy tetszik, „korszerűbb" torka van, mint Sy-nak, és nem is annyira karakteres, mint Keeler, de ezzel együtt is minden szükséges adottsággal rendelkezik a műfajhoz, ezt nincs értelme elvitatni. Maga az anyag pedig vérbeli Onslaught az előző albumok csapásvonalán, azaz száz százalék thrash, amely a régi alapokra építkezik, de ugyanakkor nem 1986-os fogásokat öklendeznek rajta vissza.

Ezen túlmenően voltaképpen nehéz mit mondanom a lemezről, mert önmagáért beszél. A játékidő mindössze 37 perc, intróval együtt kilenc tételt rejt az album, amelyek közül az egyik eleve a tavaly Keelerrel már bemutatott A Perfect Day To Die Dave-vel újrahúzott változata. Ha ez így leírva nem tűnne soknak, megnyugtatlak: épp elég, a zenét úgysem kilóra mérik. Az Onslaught nem akart nagy varázslásokat véghez vinni a Generation Antichriston, simán csak leszállítottak egy rájuk jellemző albumot, és kész. Pár hét ismerkedéssel a hátam mögött összességében azt kell mondanom: az előző, nálam gyakorlatilag csont nélküli VI szintjét azért nem sikerült hozniuk a mostani dalokkal, ennek azonban nincs köze az énekescseréhez, gyakorlatilag biztosan ugyanezt érezném akkor is, ha Keeler állna a mikrofon mögött. Viszont ezt nem az új album ellen, hanem a 2013-as mű mellett hozom fel, és így is hallgattatja magát a friss eresztés. Az új Testamentnél például simán jobb dalokat írtak szerintem Nige Rockették, legyen szó a Strike Fast Strike Hard brutális, horzsoló durvulatáról, az ultrafémes, ízes szólóval ellátott Bow Down To The Clownsról, netán a '90-es évek sötétebb, borultabb groove/thrash dolgait idéző kezdésű címadóról, amely aztán annak rendje és módja szerint pörgős zúzdává fejlődik csordavokálokkal, miegyébbel. De tényleg az összes dalt felsorolhatom, mert kiegyenlített a színvonal, és ami a legfontosabb, mindenhová beépítették a szükséges kapaszkodókat egy-egy fogós refrén, feltűnően eltalált riff vagy bármi más képében. Az ilyesmiről sokan szeretnek elfeledkezni, pedig a legdurvább stílusirányzatokban is ezeken áll vagy bukik a mutatványok sikere...

A Daniel Bergstrand által hangmérnökölt, smirglis, tömény és nyers hangzású Generation Antichrist tehát egy elhajlásoktól mentes Onslaught-anyag, amelyet bárkinek bátran ajánlok, amennyiben vonzódik ehhez a műfajhoz. Keelerért persze kár, de Garnett is jó, szóval csalódásnak még csak árnyéka sem vetülhet az albumra. A pontszámom is csak azért ennyi, mert ahogy írtam, az előző mű még ennél is erősebbre sikeredett.

 

Hozzászólások 

 
#9 Equinox 2020-11-23 16:47
Lement vagy 4x ez az album, szerintem nagyon üres. Itt nem történt semmi. Ujjgyakorlat, semmi több.
Idézet
 
 
#8 metanor 2020-10-21 14:08
Kimondottan jól sikerült ez a lemez.Izlésesen hozzák a saját zenéjüket, nem túlozták el a témákat,modern a megszólalás.
Idézet
 
 
#7 kamikaze 2020-08-26 06:43
Idézet - Equinox:
Ma lenyomtam, de még csak egyszer, szóval komplex véleményem még nincs róla.

Onslaught szerintem a Killing Peace óta csak kellemes (színvonalra értem) lemezeket csinál, ez se tűnik lényegesen erősebbnek az átlagnál. Masszív másodvonal, de nagyon szerethető. 2 kiugró lemezük van: A Force meg a Killing Peace, szerintem.

Bár ízlésekről nem szerencsés vitatkozni, de szerintem meg az előző, a VI.-os a legjobb lemezük. Olyannyira, hogy nálam az utóbbi évtized legjobb thrash anyaga, mindenkit - a legnagyobb neveket is - beleértve. Ez a friss eresztés pedig - egyetértve az előttem szólókkal - valóban izgalmasabb, mint pl. az új Testament, pedig Petersonék a nagyobb kedvenceim. Sy Keeler távozását sajnálom, de tényleg nem az új vokalistán, Steve Grimmetten múlt a dolog. Egyszerűen most ennyire futotta, ami még így is sokkal többet ér sok pályatársuknál. Az értékelésre adott pontszám reális, ennél valószínűleg pár hónap ülepedés után sem fog lényegesen változni, vagy csak esetleg egy fél ponttal. Élőben azért mindenképpen kíváncsi lennék rájuk, megérnének egy misét.
Idézet
 
 
#6 Lantis 74 2020-08-25 15:37
Úgy 30 évvel ezelőtt tinédzser koromban találkoztam a bandával előszór, egy The Beyond Metal Zone című válogatás lemezen. Ott a Metal Force számuk volt fent és rögtön megvett kilóra... Az előző albumuk hibátlan lett. Ezt meg még ízlelgetem, és jónak tűnik így elsőre.
Idézet
 
 
#5 Equinox 2020-08-24 14:47
Ma lenyomtam, de még csak egyszer, szóval komplex véleményem még nincs róla.

Onslaught szerintem a Killing Peace óta csak kellemes (színvonalra értem) lemezeket csinál, ez se tűnik lényegesen erősebbnek az átlagnál. Masszív másodvonal, de nagyon szerethető. 2 kiugró lemezük van: A Force meg a Killing Peace, szerintem.
Idézet
 
 
#4 BB85 2020-08-24 14:38
Kurva jo lett ez az album! Az uj enekes is jo valasztas volt reszukrol!,8,5/10.
Idézet
 
 
#3 dreambarker 2020-08-24 13:36
Igazából emiatt a hozzászólás miatt fogom csak meghallgatni. Ugyanis tökre így vagyok vele: ".. az Onslaught ilyen "léteznek, oszt jóvan" tipusú banda...."

Idézet - Igor Igorovics:
Csatlakozom Scarecrowhoz. Mondom ezt úgy, hogy régebben nekem az Onslaught ilyen "léteznek, oszt jóvan" tipusú banda volt. De ezzel az új énekessel, meg a helyenként tényleg a 90-es éveket idéző dolgaikkal most tényleg megfogtak. Amúgy igen lényegesen jobb lett ez, mint például az új Testament. Sőt, rég hallottam ennyire jó új thrash cuccot!
Idézet
 
 
#2 Igor Igorovics 2020-08-24 12:29
Csatlakozom Scarecrowhoz. Mondom ezt úgy, hogy régebben nekem az Onslaught ilyen "léteznek, oszt jóvan" tipusú banda volt. De ezzel az új énekessel, meg a helyenként tényleg a 90-es éveket idéző dolgaikkal most tényleg megfogtak. Amúgy igen lényegesen jobb lett ez, mint például az új Testament. Sőt, rég hallottam ennyire jó új thrash cuccot!
Idézet
 
 
#1 Scarecrow 2020-08-24 09:12
Kiváló lemez lett, jó ez az új énekes.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Anneke Van Giersbergen - Budapest, Club 202, 2014. április 4.

 

Motörhead - Budapest, Sziget fesztivál, 2011. augusztus 10.

 

Rise Against - Budapest, Sziget fesztivál, 2011. augusztus 10.

 

Thaurorod - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Wendigo - Budapest, Rocktogon, 2007. április 29.

 

Wendigo - Budapest, Süss Fel Nap, 2004. november 23.