Shock!

március 28.
csütörtök
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Klasszikushock tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Klasszikushock

Nirvana: Nevermind

Nirvana: Nevermind

Ha azt mondom, Nirvana vagy Nevermind, mindenkinek határozott véleménye van, aki valaha is kapcsolatba került a rockzenével. Sokuk esküszik a zenekarra és annak második lemezére, míg azok száma sem elhanyagolható, akik szerint épp csak jókor voltak jó helyen, és egyébként talán a valaha létezett leginkább túlértékelt zenekarról van szó. Egy azonban biztos: a Nirvana mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Mivel a Nevermind 2011. szeptember 24-én ünnepelte megjelenésének huszadik évfordulóját, 1992. január 11-én, azaz pontosan húsz évvel ezelőtt pedig először került fel a Billboard-lista első helyére, itt az ideje, hogy mi is megemlékezzünk róla.

 

Slayer: Reign In Blood

Slayer: Reign In Blood

Magyarország idén kivételesen szerencsés volt: kétszer is megfordult nálunk a Slayer, akik idén huszonöt éve jelentették meg legklasszikusabb albumukat, a Reign In Bloodot. A banda a 2011-es koncerteken nem állított különösebb emléket az anyagnak – nem csoda: mindig is irtóztak a konvencionális dolgoktól... –, de már tudható, hogy jövőre lesz olyan...

Death: Symbolic

Death: Symbolic

Tulajdonképpen senkit sem lepett meg, amikor az Individual Thought Patterns megjelenését és sikerét követően a Death felállása ismét nem maradt stabil. Mivel Andy LaRocque-ot elszólították a King Diamond zenekar aktuális dolgai, Chuck Schuldiner már a turné közben váltásra kényszerült: először Ralph Santollát állította a másodgitárosi posztra, majd m...

Death: Individual Thought Patterns

Death: Individual Thought Patterns

Amilyen meghatározó szerepet töltött be a Death a szélsőséges zenék világában, olyan küzdelmes volt a léte. A '90-es évek első felét például a csapat egyik csúcskorszakának tekintjük, pedig ezekben az időkben is komoly problémákkal kellett megküzdeniük. Már az 1991-es Human is egy háborgó rajongótáborral nézett farkasszemet, de az utána következő lem...

Queen: Innuendo

Queen: Innuendo

Az Innuendo az a lemez, amit akkor is szeretnénk, ha szar lenne. Mert ez az utolsó Queen stúdióanyag, ami még Freddie Mercury életében jelent meg, és ugyan mi lehetne felemelőbb, egyben tragikusabb annál, mintha egy művész legutolsó munkáját hallgathatjuk meg. Ráadásul úgy, hogy a negyvenöt éves Farrokh Bulsara pontosan tisztában volt azzal, hogy z...

Queen: The Works

Queen: The Works

A Queen volt az első kedvenc zenekarom. Az első, akikért igazán rajongtam, akiknek lemezeit egymás után másoltam kazettára, majd addig nyúztam őket, míg végkimerülésben ki nem múltak. Emellett persze gyűjtögettem a róluk szóló újságcikkeket is, a szobám pedig rendesen ki volt tapétázva a posztereikkel. Furcsamód mindez akkor indult, mikor a legtöbb...

Queen: Hot Space

Queen: Hot Space

1982 az az év volt, amikor Ozzy Osbourne leharapta egy élő denevér fejét egy iowai koncerten, gitárosa, a döbbenetesen tehetséges Randy Rhoads pedig elhunyt egy repülőbalesetben. A Lynyrd Skynyrd énekes Ronnie Van Zant 136 kilós sírkövét ellopták a temetőből. A sírkövet két héttel később megtalálták egy kiszáradt folyómederben. John Belushi a Blues...

Queen: A Day At The Races

Queen: A Day At The Races

Idestova két évtized rockzene-hallgatás után is úgy gondolom (pedig hallottam már egyet s mást), hogy a rocktörténelem során nem létezett a Queenhez hasonló merészségű zenekar. Sokan kísérletezgettek, kacsintgattak jobbra-balra a '70-es években és később is, de senki nem mert annyi mindent megengedni magának egyetlen lemezen, mint ők. Egyik kedvenc...

Queen: A Night At The Opera

Queen: A Night At The Opera

1992 nyarán lehetőségem volt cserediákként majd' két hetet Nagy-Britanniában tölteni, és talán ez volt az egyik első eset, amikor szembesültem azzal, hogy a zene mennyire képes önmagán túlmutatni. Tizenhárom évesen már kezdett magába szippantani a rockzene, nyilván a Queent is ismertem, amennyire egy tizenéves ismerheti a dolgokat: Bohemian Rhapsod...

Queen: Queen II

Queen: Queen II

Húsz éve halt meg a rockzene talán legnagyobb primadonnája, és a szomorú évforduló kapcsán szembeötlő lehet, hogy Freddie Mercury valóban aktív pályafutása igazából nem is ölelt fel olyan hosszú időtartamot. Az is igaz ugyanakkor, hogy vezetésével már a Queen történetének harmadik évében sikerült megalkotnia egy olyan lemezt, amely ugyan egyértelmű ...

KISS: Crazy Nights

KISS: Crazy Nights

A KISS-nek számos korszaka akadt hosszú pályafutása során, és mindegyiknek megvoltak a maga kiemelt jelentőségű sarokpontjai, ám valami furcsa oknál fogva sokan a mai napig hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a Simmons & Stanley Művek nemcsak a maszkos korszakban tett le az asztalra etalon teljesítményeket. A '80-as években az arcfestés elhagy...

KISS: Lick It Up

KISS: Lick It Up

Talán nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, nem a Slipknot volt az első banda, akik óriásit profitáltak egy igen egyszerű, ám roppant hatásos marketingfogásból, nevezetesen abból, hogy álruhák mögé bújtatva személyüket, jókora misztikummal vették körül a bandát, szabad utat engedve ezzel a rajongói találgatásoknak. A '70-es évek elejétől létezi...

KISS: (Music From) The Elder

KISS: (Music From) The Elder

Nemcsak az én talán már közismert, megosztó lemezek iránti perverzióm az oka annak, hogy ebben az összeállításban minden idők legsikertelenebb KISS albuma is helyett kapott. Van itt apropó bőven: hivatalosan ez az első lemez, amin már Eric Carr dobolt (az Unmaskedet még Peter Crissre kreditálták, de állítólag más játszotta fel), ráadásul idén 30 év...

Machine Head: The More Things Change...

Machine Head: The More Things Change...

Annyira fájdalmasan nyilvánvaló lenne a Machine Head kapcsán a Burn My Eyesról írni ebben a rovatban, hogy az oaklandi csapat korszakalkotó debütálását inkább sürgősen el is tesszük 2014-re, a megjelenés húszéves jubileumára. Főleg, hogy az első anyag zajos sikere és a zenekart pár évnyi tévelygés után minden előzetes várakozásnál magasabbra katapu...

Morbid Angel: Altars Of Madness

Morbid Angel: Altars Of Madness

Az idén egy heves vitákat kiváltó lemezzel visszatérő Morbid Angel megkerülhetetlen, ha death metalról van szó. Nevüket egy lapon szokás emlegetni olyan tengerentúli legendákkal, mint az Obituary, az Autopsy vagy a Death, hatásuk pedig nem csak az amerikai, de általában véve a teljes death színtérre nézve felbecsülhetetlen. Épp ezért tűnik egy kissé ...

Metallica: Master Of Puppets szubjektív

Metallica: Master Of Puppets szubjektív

Gimi első osztály, havertól kölcsönkapott másolt TDK D60-as kazi, ákombákom betűkkel felvésett dalcímek, és persze kis újságkivágatként a tokba csúsztatva az albumborító képe. Így találkoztam azzal a lemezzel, ami számomra a mai napig A Metallica Album. A Ride The Lightning ot ekkor már ismertem és szerettem (a Kill 'Em All később lett csak meg), azonb...

Metallica: Ride The Lightning

Metallica: Ride The Lightning

Ha a Metallica csúcslemezéről esik szó, általában mindenki más véleményen van, ami a zenekar hatalmas és ehhez mérten sokszínű rajongótáborát tekintve egyáltalán nem csoda. A korai – értsd: első négy lemezes – korszakot illetően úgy vettem észre, általában a Master Of Puppets szokott a közös nevező lenni, én azonban a magam részéről mindig is a Ride ...

Metallica: Kill 'Em All

Metallica: Kill 'Em All

A Metallica története egyike a rockszakma legnagyobb sikersztorijainak. A fiatal NWOBHM-fanatikusokból álló banda a megalakulásától kezdődően öles léptekkel haladt a siker és a népszerűség felé, amelynek totális kiteljesedését és csúcspontját az 1991-es fekete album jelentette. A cím nélkül kijött korong egészen döbbenetes magasságokba repítette a ba...

Guns N’ Roses: Use Your Illusion I-II

Guns N’ Roses: Use Your Illusion I-II

Pontosan húsz évvel ezelőtt, 1991. szeptember 17-én jelent meg a Guns N' Roses régóta várt második rendes nagylemeze, méghozzá helyből két részletben. Aki annak idején nem élte át W. Axl Rose, Slash, Duff McKagan és mindenkori társaik világuralmát, aligha tud reális képet alkotni arról, milyen státuszban is mozgott a '90-es évek elején a zenekar, a...

Testament: The Gathering

Testament: The Gathering

Kevés olyan kitartó zenekar mozog odakint a nagyvilágban, mint a Testament. Karrierjük során átéltek nem egy kudarcot, bajtársak mentek, helyükre újak jöttek, aztán komoly egészségügyi problémákkal is szembe kellett nézniük, de végül mégis sikerült talpon maradniuk. Szívósságukat jól jellemzi, hogy a négyötödrészt klasszikus felállású zenekar idén ...

Paradise Lost: Draconian Times

Paradise Lost: Draconian Times

Idén különleges emlékturnéval tisztelgett legklasszikusabb nagylemeze, a Draconian Times előtt a brit Paradise Lost, ahol természetesen teljes egészében, elejétől végéig eljátszották az 1995-ös mesterművet, és hamarosan egy DVD is kijön a körútról.  Ennél jobb apropóra nincs is szükség ahhoz, hogy visszautazzunk az internet előtti korszakba, ami...

Metallica: Metallica

Metallica: Metallica

1991. augusztus 12-én jelent meg a Metallica fekete albuma – ez a látszólag szimpla mondat felbecsülhetetlen jelentőségű tényt takar, hiszen a San Francisco-i zenekar ötödik nagylemeze mindent átformált maga körül, és a mai napig kihagyhatatlan, megkerülhetetlen alapműnek számít. Akár úgy is mondhatnánk, hogy a fekete albumról mindenkinek megvan a ...

Bon Jovi: Keep The Faith

Bon Jovi: Keep The Faith

Bevallom, egyáltalán nem terveztem Bon Jovi albumról írni ebben a rovatban, mivel a zenekar utoljára több mint másfél évtizede jelentetett meg olyan lemezt, amit igazán jónak tartok, másrészt Jonék többé-kevésbé el is hagyták már a Shock! elsődleges profiljába tartozó közeget. Az elementáris bécsi koncert láttán azonban revideálnom kellett az álláspo...

Cynic: Focus

Cynic: Focus

Az utóbbi időben a Death kapcsán rendre előkerült két muzsikus neve, akiknek Chuck Schuldiner rengeteget köszönhetett. Sean Reinert és Paul Masvidal azonban nemcsak Death kooperációjuk révén számítanak jelentős személyiségeknek death metal körökben: közös bandájuk, a Cynic önálló jogán is az extrém zene egyik legmeghatározóbb jelensége, köszönhetőe...

Judas Priest: Painkiller

Judas Priest: Painkiller

Metal szempontból egyértelműen a Judas Priest az idei Sziget legnagyobb húzóneve. Minden idők egyik legfontosabb heavy metal bandája harmadszorra teszi tiszteletét Budapesten augusztus 11-én, de túlzás lenne azt állítani, hogy megtépázatlan hírnévvel. A zenekar menedzsmentjétől megszokott bénasággal lebegtetett „búcsúturné, de azért mégsem annyira"...

Death: Human

Death: Human

Szinte napra pontosan négy hónapja jelent meg a Relapse áldásos munkájának első gyümölcse, a The Sound Of Perseverance lenyűgöző újrakiadása, mellyel méltó módon állítottak emléket az idejekorán eltávozott fiatal zseninek. A különleges újrakiadást látva-hallva minden bizonnyal maga Chuck Schuldiner is elégedetten csettintett volna, az idén húszéves H...

Danzig: III - How The Gods Kill

Danzig: III - How The Gods Kill

Minden stílusnak szüksége van a klasszikus rosszfiúkra, de egyiknek sem annyira, mint magának a rockzenének. Ezekből a fickókból ugyanis általában sugárzik valami sötéten delejes erő, ami abszolút magával ragadja azokat, akik a bűvkörükbe kerülnek. Ha emellé még a szex, erőszak, alkohol és drog hívószavak közül is társul néhány (márpedig valószínűl...

20. oldal / 22
Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Slipknot - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

Anthrax - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. június 3.

 

Roger Waters - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. június 22.

 

Marty Friedman - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 19.

 

Nitzer Ebb - Budapest, Dürer Kert, 2011. május 1.

 

Wendigo - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 11.