Shock!

augusztus 15.
hétfő
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Demonica: démoni thrash

Demonica2010 a thrash éve: kirobbanó formában tért vissza a színtérre az Overkill és a Heathen, májusban zseniális albumokkal jelentkezik az Exodus és a Soulfly, nyáron a történelem folyamán először közös színpadokon lép fel a Négy Nagy (akik közül hosszas szünet után ketten végre Magyarországon is felbukkannak a következő hetekben), és emellett már gyúrhatunk az új Forbidden, The Haunted, Destruction, Bonded By Blood és Fueled By Fire lemezekre is.
Az idei év egyik legkülönlegesebb thrash produkciója ugyanakkor egy friss bandától, a Demonicától érkezett, melyben a Mercyful Fate gitárosa, Hank Shermann egyesítette erőit a Forbiddenben hegesztő Craig Lociceróval. A Demonstrous albumról Hanket kérdeztük.

Honnan jött az ötlet, hogy megalakítsd a Demonicát?

Miután néhány évre kiszakadtam a metal színtérről, úgy éreztem, itt az ideje visszatérni. Alapvetően itt kezdődött a Demonica sztori. A visszatérés mellett azonban egyszerre valami thrashesebb, agresszívebb irányba akartam volna fordulni a kihívás miatt. Meg persze a meglepetés ereje miatt is! (nevet)

Miért pont Craig Locicerót választottad másik gitárosnak a csapatba?

Nagy Forbidden rajongó vagyok, és mivel az énekes Klaus „Hyr" Hansen régről ismerte Craiget, valahogy természetes volt, hogy őt kérjük fel a csatlakozásra. Azonnal igent mondott, azt pedig már ő javasolta, hogy Mark Hernandez legyen a dobosunk. Így is lett.

Hyr nem számít ismert zenésznek, de óriási hangja van. Őt hogy találtad meg?

Klaust évek óta ismerem, nagy metal rajongó és újságíró is egyben. Korábban helyi, koppenhágai csapatokban énekelt, és a '90-es években több interjút is készített a Mercyful Fate-tel. Ő erőltette mindig, hogy énekelni akar egy olyan metal bandában, amiben én gitározom, így aztán a végén csináltunk egy próbafelvételt, ami nagyon ott volt a szeren. Ez bizonyult a Demonica konkrét kezdőpontjának.

Minek tekinted a Demonicát, egyszeri projektnek vagy rendes zenekarnak?

Mindenképpen az utóbbinak. Remélhetőleg lesz majd folytatása is a Demonstrous lemeznek, de egyelőre még nehéz megjósolni, mit tartogat a jövő... Most mindenesetre úgy gondolom, 2011-ben elkészülhet a második albumunk.

Hogy születtek a dalok?

Pontosan úgy, mint minden, amit csak írok a korai Mercyful Fate időszak óta: elektromos gitáron, de erősítő nélkül kidolgozom pár témát, és egészen addig formázgatom őket, amíg ki nem alakul a riffötlet. Mindig a riffekre épül a többi összetevő, ezekből állnak össze végül a dalok. Ha elkészül egy dal, azt mindig felveszem, és csak ezután kezdek neki a következőnek. Az új nóták közül a Luscious Damned a kedvencem, mert minden benne van, ami csak egy jó thrash dalhoz szükséges.

A Mercyful Fate komoly hatást gyakorolt a thrash színtérre. A kezdetektől fogva hallgattad ezt a zenét?

Nem, el kellett hozzá telnie néhány évnek. Black Sabbath-, Uriah Heep-féle heavy rockon nőttem fel, aztán rákattantam a Judas Priestre, ami alapvetően változtatta meg a látásmódomat a metalt illetően. Csak sok-sok évvel később döbbentem rá az olyan bandákra, mint a Testament, a Slayer, az Exodus és a többiek.

Mi számodra az ultimatív thrash metal album?

Hú, ez kemény kérdés! Azt hiszem, a Slayer Reign In Bloodjára szavazok...

Legutóbb, a Force Of Evil Black Empire lemezén Neil Kernonnal dolgoztatok. Miért nem őt kértétek fel a Demonica munkálataihoz is?

Mert ezúttal valami teljesen újat és mást akartunk. Dave Otero a basszusgitárosunk, Marc Grabowski révén került a képbe, és tetszettek azok az agresszív dolgok, amiket kikevert. Így aztán őt választottuk.

A Demonica jóval nyersebb és erőszakosabb zenét játszik, mint a korábbi zenekaraid. Mit tapasztalsz, hogy fogadják a Mercyful Fate és a Force Evil rajongók?

A többségüket eléggé meglepte a zene, de tetszenek nekik a dalok. De tudod, hogy megy ez, nehéz valami újba belefogni anélkül, hogy azt ne akarja mindenki a korábbi zenekaraiddal összehasonlítani. Az én esetemben különösen a Mercyful Fate kemény dió ebből a szempontból... Összességében azonban pozitív visszajelzéseket kapok, aminek nagyon örülök.

Hallani lehetett bizonyos híreket egy Hank Shermann szólóalbumról. Ebből lett végül a Demonica, vagy két teljesen más történetről van szó?

Először valóban egy szólóalbumban gondolkodtam a saját nevem alatt, de aztán mégis úgy döntöttem, hogy inkább egy zenekart hozok össze helyette. Szólólemezt ettől még persze akármikor készíthetek a jövőben, ha éppen ahhoz érzek majd kedvet.

És mi a helyzet a Force Of Evillel, ott várható új lemez? Egyáltalán terveztek valamit közösen Michael Dennerrel?

A Force Of Evil feloszlott, de néhány extra, eddig még soha ki nem adott szám azért akad még, amiket esetleg eljuttatunk a rajongókhoz valamilyen formában. Michaellel egészen biztosan fogunk még együtt dolgozni a jövőben, akár Mercyful Fate-ként, akár máshogy.

Az Iron Fire-ről egyébként mi a véleményed? Hogyan tudtad rászorítani Martin Steene-t, hogy majdnem teljesen másképp énekeljen a Force Of Evilben, mint ott?

Jó power metal bandának tartom őket, elég aktívnak is tűnnek mostanában. Remélhetőleg át is törnek előbb-utóbb... Martinra pedig enyhe nyomást gyakoroltunk, hogy próbálja meg felülmúlni önmagát, ami aztán egészen biztosan sikerült is neki! (nevet)

A Guitar Hero kapcsán újravettetek két klasszikus Mercyful Fate dalt, ami ismét beindította a találgatásokat egy esetleges újjáalakulásról. Rendelkeztek-e bármiféle ilyen irányú tervvel?

Találgatások mindig vannak... (mosolyog) Miután újból felvettük az Evilt és a Curse Of The Pharaohs-t, valóban szó esett róla, hogy valamikor sort kellene keríteni a banda összehozatalára. Biztos vagyok benne, hogy a dolog meg is történik majd, ha mindannyiunk számára megfelelő az időzítés. Türelem! (nevet)

Hogy álltak össze ezek az új verziók, és miért maradt ki belőlük egyedüli eredeti tagként Kim Ruzz dobos?

Nem volt túl sok időnk a felvételekre, így aztán úgy döntöttünk, Bjarne T. Holmmal dolgozunk, ő ugyanis ma is főállású dobos, ellentétben Kimmel, aki már nagyon régóta nem dobolt. A próbák teljesen olyanok voltak, mintha csak tegnap játszottuk volna utoljára ezeket a dalokat. Először Bjarnével kezdtünk el dolgozni rajtuk, aztán később Timi (Timi G. Hansen basszusgitáros) és Denner is csatlakoztak hozzánk. Mindannyian nagyon jól éreztük magunkat a felvételek során. Azt persze el kellett döntenünk, milyen hangzással akarjuk felvenni a dalokat, hiszen a régi változatokkal nehéz lenne versenyre kelni. Így aztán inkább kicsit maibb sounddal szólaltattuk meg őket.

Mi a véleményed egyébként a Guitar Heróról?

Úgy istenigazából sosem próbáltam ki, nem vagyok valami nagy számítógépes játék-őrült... Még! De összességében úgy gondolom, az egész rockszíntérnek jót tesz, mert masszív figyelmet irányít a rock és metal zenékre, hiszen rengetegen vásárolják. A mi rajongóink többségének is bejöttek ezek az új verziók, és a visszajelzések alapján azzal is remekül eltöltik az időt, ahogy megpróbálják őket eljátszani.

Léteznek olyan Mercyful Fate stúdiófelvételek, amiket eddig még nem adtatok ki?

Sosem vettünk fel több dalt annál, mint amennyire szükségünk volt az aktuális lemezekhez. Szóval bocsánat, de nincsenek elfekvő számok. (mosolyog)

A Wolftól a Witcheryig megszámlálhatatlan zenekar lemezén vendégszerepeltél már. Nyilván rengeteg helyre hívnak, de mi alapján döntöd el, hogy vállalod-e a dolgot vagy sem?

Többnyire azért olyan zenekarok szoktak hívni, akiknek vagy valamelyik tagját, vagy a zenéjüket is ismerem. Jó móka és egyben kihívás is mások lemezein játszani. Ilyenkor mindenképp muszáj kihoznod magadból a legtöbbet.

Rachelle Ramm pop-rock zenéje totálisan eltér attól, amit általában a te nevedhez szokás kötni, mégis együtt dolgoztál vele. Mit gondolsz ma arról a lemezről?

Rachelle-t először egy partin hallottam énekelni, konkrétan Bjarne szülinapi buliján. Egyből nyilvánvaló volt, hogy tehetséges, így aztán úgy éreztem, mindenképpen segítenem kell neki, és írtunk is együtt néhány dalt. Totálisan új, de roppant jópofa dolog volt számomra nem a fronton, hanem valaki mögött a háttérben dolgozni. Ennyi idő után jó ám újdonságokba belefogni ebben a bizniszben... Rachelle-lel pedig pontosan erről volt szó. Először összeraktunk egy hatszámos EP-t, aztán Berlinben elkészítettük a City Of Sin dal videoklipjét, amit én forgattam és vágtam meg. Ami a lemezt illeti, Rachelle összehozott néhány nagyszerű nótát, amiket ma is szeretek, de egyébként jóval többet vettünk fel, úgyhogy a közeljövőben akár még ezek is kijöhetnek.

Az egyik legkultikusabb album, amit valaha készítettél, a Zoser Mez lemez, ami pár éve ismét megjelent egy kis görög cégnél. Miért pont ott, és miért nem szerepelt rajta a Desecration Of Souls?

1989-ben jöttünk össze ismét Michaellel, hogy közösen zenéljük. A Zoser Mez lemezt saját erőből adtuk ki, és elég gyorsan elfogyott belőle az összes, azaz mind az ezer példány, amit nyomtunk belőle. A görög cég keresett meg minket az újrakiadás ötletével, adtunk is hozzá nekik bónuszt... A Desecration Of Souls bizonyos Roadrunnerrel kapcsolatos nehézségek miatt maradt le. Két különböző verzióját is rögzítettük egyébként. Abban azért biztos vagyok, hogy bootlegen ezek már kint vannak valahol... (mosolyog)

Melyik az öt legjobb lemez, amin játszottál?

A Mercyful Fate minialbuma, a Melissa, a Don't Break The Oath, az In The Shadows, illetve a Demonicától a Demonstrous.

A legjobb riff és gitárszóló, amit valaha írtál?

Riffek közül a The Old Oak, némelyik súlyosabb téma nagyon jól jött ki ott... Gitárszólók közül az Egypt nyitószólója a kedvencem.

Melyik volt életed legjobb turnéja?

A Mercyful Fate 1995-ös amerikai körútja.

Mikor beszéltél utoljára King Diamonddal?

Azt hiszem, nagyjából úgy tíz napja lehetett.

Személyes jóbarátodnak tartod, vagy csak amolyan régi kollégának?

Személyes jóbarátomnak, ez teljesen egyértelmű. Ráadásul a Mercyful Fate révén komplett közös történelmünk is van.

Mi minden idők három legjobb albuma?

A Judas Priesttől a Stained Class, a Slayertől a Reign In Blood és a Metallica fekete lemeze.

Mi az élet értelme?

Élj, tanulj, majd halj meg.

 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

The Winery Dogs - Budapest, Barba Negra Music Club, 2016. február 17.

 

Fates Warning - Budapest, A38, 2013. október 16.

 

Leander Rising - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. február 7.

 

Motörhead - Budapest, Sziget fesztivál, 2011. augusztus 10.

 

Overkill - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

After All - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.