Shock!

május 30.
szombat
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Marilyn Manson: Born Villain

A világegyetem összes sokkolásra építő előadójához hasonlóan hosszabb távon Marilyn Manson is elég alaposan megnehezítette a saját dolgát, hiszen elég nehéz lett volna később gombot varrni arra, amit a Portrait Of An American Family – Smells Like Children – Antichrist Superstar hármassal letett az asztalra. Nyilván már akkoriban is tisztában volt vele, hogy soha az életben nem fog tudni annyi és olyan reakciót kiváltani, mint akkoriban, így aztán a Mechanical Animalsszel okosan el is kezdett tapogatózni más irányokba. A hibát szerintem nem itt követte el, hanem a következő körben, a Holy Wood albummal, közvetlenül azután, hogy a dallamosabb, slágeresebb, de azért még így is kellően beteg '98-as opusz nem tudta felülmúlni a korábbi eladásokat. A perverzebb vonalhoz történt visszatáncolósdit és az ehhez kapcsolt vérgáz marketingrizsákat már nagyon nem tudtam díjazni tőle, és onnantól kezdve igazából törvényszerűnek is tűnt a lejtmenet. Alice Cooper és Blackie Lawless legautentikusabb szellemi örököse szép lassan megszokott, kiszámítható figurává vált, és ugyan a két Tim Skolddal készített lemeze zeneileg szerintem jól sikerült, a legutóbbi, 2009-es The High End Of Low hallatán már inkább azt tanácsoltam volna neki, hogy kicsit üldögéljen a megkeresett milliókon, hátha pár év szünet alatt sikerül ismét összekaparnia egy teljes lemezre való épkézláb ötletet.

megjelenés:
2012
kiadó:
Cooking Vinyl / Hell, Etc.
pontszám:
7 /10

Szerinted hány pont?
( 55 Szavazat )

Manson a Born Villain megjelenése előtt megint összehordott hetet-havat. Először jöttek a szövegek arról, mekkora hatással volt rá a Slayer az utóbbi évek közös turnéin, és hogy emiatt milyen súlyos lesz az anyag, aztán az utóbbi időben már inkább a '80-as évek new wave/dark/gót/indusztriális vonalának befolyását emlegette, olyan neveket visszhangozva, mint a Bauhaus, a Killing Joke vagy a Joy Division. Az album irányvonalát illetően végül természetesen az utóbbiak lettek igazán meghatározóak, ami nem meglepő – alapvetően bírom is ezeket, de őszintén szólva továbbra is erős kétségeim voltak azt illetően, vajon tud-e Manson úgy frissíteni a recepten, hogy 2012-ben bármi is érdekesen hasson tőle. A válasz az album ismeretében sem teljesen egyértelmű, de a Born Villain szerencsére jobban sikerült a The High End Of Low-nál. Önmagában ez is valami, még ha nem is minden.

Az új dalok valóban rengeteget merítenek a boldog '80-asok elejének hivatkozott muzsikáiból: ahol nem a konkrét témákban, a jellegzetes pulzáló tempókban köszön vissza ez az éra, ott a hangulat összekeverhetetlen, de itt-ott kézzel tapintható az egyes nóták konkrét előképe is (ilyen például a Children Of Cain, ahol a kezdés valahol mélyen egyértelműen minden idők egyik legsötétebb popdalában, a Joy Division New Dawn Fades-ében gyökeredzik). A nagy kaméleon hallhatóan bírja ezt a zenei világot, és az összkép is lendületesebb, mint a The Golden Age Of Grotesque óta gyakorlatilag bármelyik albumán. A Born Villain viszont alapvetően egyben működik. Többször is kipróbáltam a dolgot: számonként hallgatva – pár kivételtől eltekintve – nem annyira ütős az album, ha viszont elejétől végéig lemegy, rá lehet akadni Manson hullámhosszára.

Metalos aggyal eleinte még talán a Lay Down Your Goddamn Arms marad meg leginkább a fejben, mert ebben hallható az album legpofásabb riffje (amolyan masszásan radírozó, lassú súlyosság), és a refrén is ehhez mérten karakteresre sikeredett. Szintén a tetszetősebb pillanatok közé tartozik az első single, a minimalista, de nagyon '80-as évek-beütésű No Reflection, az elektro-kluttyogásokkal teli címadó téma, a szomorkás-nyugis Breaking The Same Old Ground, és a The Gardener belassulós középrésze is tetszik. Azt is díjazom, hogy a főszereplő itt-ott hallhatóan megpróbál többet és főleg másként énekelni, mint általában szokott (halld például The Flowers Of Evil). A Johnny Depp-pel (!) megerősített You're So Vain feldolgozás is oké, de az ilyesmi mindig is ment Mansonnak, szóval semmi meglepő nincs benne. És ezek mellett természetesen akadnak olyan témák is, amik nyomtalanul rohannak el az ember mellett. Nem sorolom fel ezeket, úgyis hallani fogod te is, hol lehetett volna még kicsit dolgozni a dalokon - a nyitó Hey, Cruel World... másodpercre pontosan előre kiszámítható lapossága például bántó és feltűnő hiba.

Nehéz így tizenhat évvel az Antichrist Superstar után igazán értelmeset mondani egy Marilyn Manson albumról. Egyértelmű, hogy a rockzene evolúciója szempontjából Brian Warner már megcselekedte, amit megkövetelt a haza, és jelentős mértékben ma is arra a mítoszra építkezik, amit a kezdeti korszakban épített ki maga körül. Ennek ellenére ha összeáll nála a kép, lehet találni rációt abban, amit csinál, mint ahogy a Born Villainnek is van egy határozott íve, még ha messze nem is tökéletes anyag. Manson sokkolni már soha senkit nem fog tudni – eleve kérdéses, hogy lehet-e bármivel is sokkolni a tömegeket a netkorszakban úgy, mint azelőtt... –, de azért ma is megvannak a maga aránylag szórakoztató pillanatai.

 

Hozzászólások 

 
-3 #11 cápaidomár 2016-11-09 02:18
Idézet - Marci:
Szoval azert halt meg 13 artatlan ember Columbine-ban, mert a hatalom le akarta allitani Mansont, mert az "tul messzire ment a megismeresben". Ezt komolyan gondolod?

Rosszul közelítettem meg. Inkább belekényszeríte tték a sorba, ahová gondolták. Ez ilyen összeesküvés-elmélet, tudom, elég meredek.
Idézet
 
 
-2 #10 pelu 2016-11-09 01:11
Ez az album idővel nagyon beérett - mondjuk nekem már az elején is tetszett. De ha nem akar az ember mindig az Antichristhez hasonlítani, akkor látnia (hallania) kell, h ez egy ez igenis baszott jó lett. Rengeteg újdonságot kipróbál itt Manson, és ülnek is a témái. Újra érezhető benne az ihlet, az energia, még ha visszafogottabb formában is. Kreatív kinyilatkoztatá s, vegye csak elő újra mindenki! :)
Idézet
 
 
+8 #9 Valentin Szilvia 2015-07-27 10:48
Idézet - cápaidomár:
Azt hiszem, a kiüresedés és/vagy fáradás minden művésznél bekövetkezik, de azt őszintén sajnálom, hogy sohasem olvastam itt egy Manson, vagy Twiggy interjút.


Hidd el, mi is örültünk volna, ha lett volna lehetőségünk interjút készíteni velük. De mivel fordított interjúkat nem használunk, csak sajátot, kimaradtak. (egyelőre)
Idézet
 
 
#8 Marci 2015-07-27 10:41
Szoval azert halt meg 13 artatlan ember Columbine-ban, mert a hatalom le akarta allitani Mansont, mert az "tul messzire ment a megismeresben". Ezt komolyan gondolod?
Idézet
 
 
-6 #7 cápaidomár 2015-07-27 01:38
Hm... Már korábban is gondoltam rá, hogy erre felé is kommentelek, mivel igen nagyra tartom a Művész úr munkásságát. Véleményem szerint az utolsó igazán jó lemeze a Mechanical Animals David Bowie tribute albuma volt (mosoly), sőt, tulajdonképpen ha minden szempontot figyelembe veszek, akkor az a legjobb Manson lemez. A borító, a szövegek, a zene és annak hangzása, de még a betűtípus is tökéletes összhangban van. Na, meg a hangulat... Jobb, sőt, sokkal jobb témák vannak rajta mint az Antichrist... albumon, jól vannak megírva a számok, Twiggy baszottul kitett magáért. Egyébként az a borító zseniális. Egy egészen külön világot képez, rakás utalás van rajta, rejtett üzenetekkel. És itt most nem a drogokra utalok.

Ám úgy gondolom, Manson túl komolyan vette a hatalomelleness éget, és túl messzire ment a megismerésben, így le kellett állítani (Columbine), és hősünk kétségbe esett...

A trilógia visszafele c. hazugságot már akkor sem hittem el, amikor még a rajongója voltam, és szerintem (is) a Holy Wooddal kezdődött a mélyrepülés, viszont a GAOG egy tök jó, faszán megszólaló, szórakoztató album lett, nem különösebb mondanivaló nélkül. Biztonsági lemez. Aztán a magánéleti válság... Na, és ez az, ami szerintem visszafordíthat atlan károsodást okozott.
Mindezek ellenére, a Born Villain már kilábalást sejtetett, és jó ez a lemez, ahogy a legutóbbi is.

Nyilván nincs értelme a klasszikus érához hasonlítani, de úgy is megtörténik. Valami kiveszett Mansonból valamikor a Szent Erdő környékén, és azt azóta sem találja, talán ezért is kell folyton hülyíteni a rajongókat az új lemez kapcsán, mert Ő maga sem akarja ezt elfogadni.
Azt hiszem, a kiüresedés és/vagy fáradás minden művésznél bekövetkezik, de azt őszintén sajnálom, hogy sohasem olvastam itt egy Manson, vagy Twiggy interjút.
Idézet
 
 
-4 #6 MansonFan 2013-05-03 19:07
Köszönöm Ádám! :) És teljesen egyetértek veled! Persze, ha olyan lett volna az album, mint az Antichrist Superstar, akkor az lett volna az emberek baja, hogy MM saját magát ismétli... Nekem nagyon tetszik, hogy olyan mint egy kaméleon, és tisztelem is ezért! Szerintem remek előadó. Hallgassanak már meg az emberek egy Rihanna vagy egy Nicki Minaj albumot, aztán egy Manson lemezt és akkor rájönnek hogy mekkora különbség van köztük, és mennyivel több energia, kreativitás, és munka van az egyikben, mint a másikban! Manson magának írja a dalszövegeket is, amik nem mellesleg valami fenomenálisak!
Idézet
 
 
-3 #5 Ádám 2013-02-05 17:30
Egyet értek veled, kedves "MansonFan"! És azt se felejtsük el, hogyx hivatalosan is a Born Villain lett 2012 legjobb rock albuma. A magyarokkal az a baj, hogy mindig hasonlítgatnak. Pedig nem ezt kéne, hanem egyszerűen csak élvezni, és felfedezni az új lemez értékeit. Mart van neki bőven. De nem, mert ez nem olyan, mint az Antichrist Superstar, akkor ez már szar... Kíváncsi vagyok, hányan hallgatták végig a fikázók közül MM teljes diszkográfiáját .. Nincs két egyforma lemeze. Ez a tiszteletremélt ó, hogy képes albumról albumra megújulni, és mást mutatni. Egyszerűen csak el kellene fogadni, hogy 40 után már nem lehet bepisálni a színpadon, stb. 40 után már egyszerűen csak jó zenét kell írni. És ez maradéktalanul sikerült is neki.
Idézet
 
 
-3 #4 MansonFan 2012-06-13 18:46
Esküszöm több magyar kritikát el sem fogok olvasni. A külföldi kritikák pozitívak voltak az albummal kapcsolatban, ahogy a rajongók körében is tetszést nyert el ez a lemez. Nem az Antichrist Superstar-hoz kell hasonlítani, az egy utánozhatatlan mestermű, minden idők egyik legjobb albuma. De 20 év zenélés után nem tudom mit várnak az emberek Mansontól. Nem lesz olyan mint karrierje csúcspontján, amikor tele volt dühvel energiával, fiatalsággal, mondanivalóval. Azóta már minden tőle telhetőt elmondott az albumain, és így is tisztelendő, hogy minden egyes albumon más és más arcát és stílusát képes megmutatni. Más előadók albumai elenyésznek az ő lemezeihez képest. És nézzétek meg az új koncertvideókat Manson új turnéjáról: a hangja soha nem volt még ilyen jó 2005 óta. Gondoljatok bele milyen nehéz lehet albumot készíteni úgy, hogy már mindent elmondtál, felhasználtál és kipróbáltál már, ami a tarsolyodban volt. Mansonnak mégis sikerült ismét valami újat alkotnia. Szerintem a Born Villain egy mestermű, és bár korábbi lemezeihez képest kevés fogyott belőle első héten, azért a Billboard 200-as listáján a 10. hely is elég előkelő. A Hey, Cruel World... című dal pedig nagyon jó kezdés a lemezen, sok rajongónak ez az egyik kedvenc dala az albumról. De persze vannak, akiknek soha semmi sem elég jó.
Idézet
 
 
-5 #3 JamesSmith 2012-06-06 18:25
Mikor messziről megláttam a borítót azt hittem, hogy a Rihanna nevű tucatpopsztár legújabb albumának a borítóját látom. :D
Marilyn Manson ahogy öregszik úgy hülyül és egyre gyengébb produkciókat ad ki.
Ideje lenne befejezni. Ez olyan Metallica effektus.
Idézet
 
 
-4 #2 JamesSmith 2012-06-06 18:20
Van ez 5 pont is. :)
Idézet
 
 
+5 #1 Attila 2012-05-18 14:58
True story
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Alter Bridge - Budapest, Petőfi Csarnok, 2014. június 11.

 

Peter Gabriel - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. május 6.

 

Nickelback - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. november 8.

 

Testament - Budapest, Zöld Pardon, 2013. június 24.

 

Heathen - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Beardfish - Budapest, A38, 2010. október 24.