Shock!

szeptember 15.
vasárnap
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Jess By The Lake: Under The Red Light Shine

jessbythelake_cA Jess By The Lake elnevezés Jasmin Saarelát, a retrós-pszichedelikus rockban utazó Jess And The Ancient Ones énekesnőjét rejti, az Under The Red Light Shine pedig az első szólóalbum tőle. Őszintén szólva akadtak kétségeim, hogy képes lesz-e kellően messze merészkedni az anyazenekartól önállóan, hiszen egy szólólemeznek akkor van értelme, ha valami újat tudunk meg az adott előadóról. A válasz nem egyértelmű, viszont az album ezzel együtt is kellemes hallgatnivaló.

Rögtön a közepébe vágok: a tó mellett éneklő Jess nem tér el sokban ősökkel nyomuló önmagától. Ha nagyon egyszerűen akarnám leírni a lemezt, dúsabb, tekervényesebb hangszereléssel, kicsit energikusabban, lendületesebben simán lehetne Jess And The Ancient Ones is, amit itt hallunk, és szerintem senki sem térne ki a hitéből ebben az esetben. Jasmin hangja eleve elég jellegzetes, és markáns karaktert ad a muzsikának: nem a világ legegyénibb, legkülönlegesebb orgánuma ez, de tagadhatatlanul rejlik benne valami plusz, ami megkülönbözteti az ezernyi retro-rockban utazó énekesnőtől. Maguk a dalok pedig visszafogottak, többnyire nyugisak, néha szomorkásak, melankolikusak – pont olyanok, hogy jól érvényesüljön bennük a főszereplő.

megjelenés:
2019
kiadó:
Svárt Records
pontszám:
8 /10

Szerinted hány pont?
( 7 Szavazat )

Mint a fentiekből is sejtheted, amennyiben féktelenül gurgulázó hammondos futamokra, atomra szívott jammelésekre, radírozó riffekre áhítozol, itt nem kapsz ilyesmit. Viszont a muzsika hangvételében ezek nélkül is rejlik valami kellemesen ódon, patinás, a '60-as évek végét, a '70-esek elejét idéző érzésvilág. Jázminunkban olyannyira mélyen gyökerezik ez a vonal, hogy szerintem ha akarna, sem tudna más kicsengésű zenét játszani, de mivel őszinte a dolog, nincs ezzel semmi gond. Ebben a nyolcdalos, 41 perces időkeretben számomra teljesen meggyőző ez a kicsit fátyolos-füstös-ködös, szimplán, de okosan meghangszerelt ősrock, amely hangzásában is a régi idők felé mutat. Hangulatilag teljesen egységes a lemez, szóval nem látom értelmét külön dalokra bontani, de mondjuk a nyitó címadó, a talán legfogósabb The Wait vagy a záró, majdnem tíz percre rúgó Interstellar már elsőre is megragadnak az agyban.

Amennyiben kedveled az ötven évvel ezelőtti rockmuzsikákat, biztosan neked is tud mondani valamit Jess ezzel az anyaggal – még akkor is, ha klasszikus értékűnek azért semmiképpen sem nevezném a művet. Éjszakai hangulatzenének viszont ezzel együtt is közel tökéletes.

 

Hozzászólások 

 
#1 Thasaidon 2019-07-25 20:12
Jó kis cucc ez. Ne hagyjuk ki a királyságos pillanatok közül a Legacy Crownt sem. Nekem úgy rémlett, hogy a JATAO zenei agytrösztje a gitáros (mintha úgy rémlene, Jasmin az ő barátnője), ezért meg is lepett, hogy a Jasmin saját jogon ilyen frankó lemezt dobott össze, márpedig ez történt.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Alter Bridge - Budapest, Petőfi Csarnok, 2014. június 11.

 

Nickelback - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. november 8.

 

Suicidal Tendencies - Budapest, Zöld Pardon, 2013. július 9.

 

Jeff Loomis - Budapest, Dürer Kert, 2012. november 11.

 

Wisdom - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. november 28.

 

Wendigo - Budapest, Petőfi Csarnok, 2008. október 31.