Shock!

április 17.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Isole: Anesidora

isole_cKiválóan sikerült az új Isole-lemez, olyannyira, hogy megkockáztatom: ezen az epikus, doomos vonalon elég alaposan fel kell kötnie a nadrágját annak, aki idén fel akarja venni a versenyt az Anesidorával. A zenekar dallamosabb, letisztultabb, érzelemgazdagabb, mint valaha, zenéjük veleje azonban legszebb valójában tündököl ezen a lemezen, rendesen el is kapták vele a fejemet. Persze eddig is tetszett, amit hallottam tőlük, de valahogy a mostani arányokkal érkeztek meg oda, hogy nálam is tényleg tartósan beragadt az anyag a virtuális lejátszóba. Hozzám hasonlóan garantáltan sokan figyelnek majd fel rájuk a következő hónapokban, megérdemelten.

A svédek nem ma kezdték az ipart, ez már a nyolcadik lemezük, ráadásul a banda magját alkotó tandem, Daniel Bryntse énekes/gitáros és Crister Olsson gitáros/énekes párhuzamosan a más vizeken evező Ereb Altort is működteti, méghozzá hasonlóan magas színvonalon. A jelek szerint mégsincs túl sok egyszerre a tányérjukon, én legalábbis párját ritkító ötletgazdagságot és éhséget hallok ezen a lemezen. Természetesen a grandiózus, fennkölt hangulat mellett.

megjelenés:
2023
kiadó:
Hammerheart Records
pontszám:
9 /10

Szerinted hány pont?
( 11 Szavazat )

Az Anesidora mindössze 46 perces és hét dalt rejt, amelyek közül a legrövidebb is több mint öt és fél perces, vagyis mindenki sejtheti: nem habkönnyű verze-verze-refrén-verze-refrén-szóló-refrén szerkezetekkel töltik ki a műsort. Daniel szárnyaló hangjának, nagyívű, minden eddiginél alaposabban kidolgozott dallamainak köszönhetően azonban egyből roppant könnyű azonos hullámhosszra kerülni a csapattal, és valahogy az első pillanattól kezdve nagyon simán csúszik az egész elegy. A nyitó The Song Of The Whalesre például már az első hallgatás után is hatalmas doomslágerként emlékszik vissza az ember, és a későbbiekben még erre is sikerül gombot varrni a gyilkos Monotonic Screammel vagy a nyolc percet közelítő In Abundance-szel.

Ezzel a három dallal tulajdonképpen jól körbe is lehet járni az Isole territóriumát, mert minden megvan bennük, amiben csak erős ez a csapat, a csodálatosan megfogalmazott, éjfekete riffektől kezdve az ide-oda tekeredő, nem nyilvánvaló dalszerkezetektől a végtelen magasságokba törő énektémákig. Bryntse nem a világ legváltozatosabb énekese, de amit csinál, abba lehetetlen belekötni, tényleg sosem volt még ennyire erős ez a csapat ezen a fronton. Időnként akadnak persze színesítő hörgések is, de tényleg csak fűszerként. Ha a doomos oldalt vesszük, nyilvánvalóan az észak-európai irány a meghatározó – svédek, szóval furcsa is lenne, ha a Candlemass nem kísértene itt-ott egyértelműen –, de az Isole-nak is megvan a maga stílusa, kizárt, hogy bárkivel is összekeverje őket az ember a színtérről. És persze a két főszereplő egyéb tekintetben sem tagadja meg magát, halld például az Open Your Mind középrészében felcsendülő, remekül álcázott, de egyértelműen black metalos riffelést. Különösebben változatosnak nem nevezném a lemezt, de így is végig sikerül ébren tartaniuk a figyelmet: felkapnak, berántanak és a zene hömpölygése, a hallgatóra rátelepedő kisugárzása nem ereszt. Ráadásul minden dal erősre sikerült.

Vidámkodásnak, könnyedségnek már csak a stílusból fakadóan sincs nyoma itt, így talán fura lesz, amit mondok: bár a muzsika egyszerre légiesen szép és bánatosan súlyos, az anyag atmoszférája nemhogy nem depresszív, hanem összességében abszolút pozitívnak, mi több, megnyugtatónak érzem. Na, ezt magyarázza meg valaki... Remek album, ajánlom.

 

Hozzászólások 

 
#3 Equinox 2023-04-10 20:16
Mint a zenekar régi szimpatizánsa érdekel, hogy ez milyen lehet, úgy néz ki, a karrier legjobbja is lehet az eddigi vélemények szerint.
Idézet
 
 
#2 Anomander 2023-04-09 22:15
Egyetértek, abszolút remek zene! Amikor először hallottam a The Song of The Whales-t, egyből elkapott, de az összes dal képes beszippantani.
Idézet
 
 
#1 Montsegur 2023-04-09 20:07
10/10 Nekem eddig az év legjobbja. Fantasztikus hangulata van.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Friss

Hozzászólások

Galériák

 

Testament - Budapest, Zöld Pardon, 2013. június 24.

 

Portnoy, Sheehan, MacAlpine, Sherinian - Budapest, PeCsa Music Hall, 2012. október 19.

 

Motörhead - Budapest, Sziget fesztivál, 2011. augusztus 10.

 

Mátyás Attila Band - Budapest, A38, 2011. július 2.

 

Riverside - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 6.

 

Orphaned Land - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 21.