Shock!

március 19.
kedd
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Gaerea: Mirage

gaerea_cA Gaerea amolyan sötét lónak tűnik az extrém színtéren, az ősszel megjelent Mirage megjelenését már valóságos suttogó propaganda kísérte, nem ritkán olyan kicsengéssel, hogy a portugálok akár a black metal következő nagy durranását is jelenthetik. Néha hajlamos vagyok szkeptikusan viseltetni a kommentszekciókban agyonhájpolt csapatokkal szemben, hiszen nyilván minden obskúrusabb banda fantasztikus és földrengető, méghozzá egészen pontosan a következő fantasztikus és földrengető szenzáció felbukkanásáig, akik akár a black metal következő nagy durranását is jelenthetik. Jelen esetben azonban még a kissé furcsa, arctalanságba burkolózott imázs mellett sem indokolt a kétkedés, ez a csapat tényleg nagyon rendben van.

megjelenés:
2022
kiadó:
Season Of Mist
pontszám:
9 /10

Szerinted hány pont?
( 23 Szavazat )

Mindez persze nem feltétlenül újdonság, hiszen már a legutóbbi, 2020-as Limbo is komoly erényeket csillogtatott. A Mirage azonban valóban kiteljesedést jelent, és teljesen kerekre csiszolták. Azt persze nem állítanám, hogy bármi újdonságot is hallunk az anyagon: mára ebben a stílusban is nagyjából mindent eljátszottak már, amit csak lehetett, a portugálok azonban kétségtelenül képesek voltak saját arcot adni a dolognak. Az első pár alkalommal leginkább a lemez egészét jellemző markáns, a hallgatót beszippantó hangulat marad meg, tényleg nem könnyű szabadulni az atmoszférától, ha egyszer megfogott, ám nem kell hozzá sok, és a dalok is jól elkülönülnek, beülnek a fülbe.

Mint ebből is sejthető, a Gaerea nem feltétlenül harminc évvel ezelőtti norvég demók csapásirányán alkot. Ez itt minden ízében sokadik hullámos black metal, ahol a sikálós riffek, a blastbeatek, az elidegenedett, depresszív, néhol egyenesen melankolikus gitárharmóniák ugyan a helyükön vannak, a hangás azonban szuperszonikus, körvonalazott és jól érthető, a dalszerkezetek letisztultak, és annak is simán bejöhet a dolog, aki amúgy nem corpsepaintben, szöges alkarvédőben látta meg a napvilágot valahol a sarkkör vidékén, egy lángoló fatemplomban. Akár még dallamos blacknek is simán nevezném ezt az elegyet, ha bármi érdemit is elárulna a lényegről ez a szóösszetétel ebben a formájában. Mivel sosem voltam ellensége annak, ha egy csapat a brutalitás meg a sötétség mellett is képes fogós és jó dalokat írni, a magam részéről maximálisan vevő vagyok a dologra.

A Gaerea avatott kézzel nyúlt a stílus sokat hallott paneleihez, és mindjárt a nyitó Memoir nyolcperces gigászában remekül szemléltetik, mi minden rejlik bennük: tulajdonképpen már azzal kenyérre kentek az első hallgatáskor, ahogy a szépen megfogalmazott, dallamos-suttogós bevezetőből két és fél perc környékén kibontják a förgeteget. A szám abszolút fogyasztható, ám közben rengeteg apró részlettel gondoskodnak róla, hogy végig fennmaradjon a figyelem. És a későbbiekben is több, hasonlóan topra tett darabbal szembesülünk. A síró-sivító gitárdallamokkal ellátott, nekikeseredett Salve akár slágernek is nyugodtan nevezhető a műfaj keretei között szélvész tempóval, bömböléssel együtt, de csúcspont a hangulatingadozós, roppant okosan felépített Deluge és a lemez leghosszabbja, a csaknem kilenc percre nyúló Arson is. Utóbbi éjfekete, gonosz monumentalitása már-már a földbe döngöl, arra a zenekarra tényleg figyelni kell, amelyik képes letenni az asztalra egy ilyen tételt. De azt is bírom, hogy nem pusztán egy irányba tapogatóznak, halld például a záró Laudéban felcsendülő, szinte hard rockos gitártémát.

A portugál gyökerekre inkább csak a lemez szenvedélyes, temperamentumos volta utal, mintsem konkrét zenei elemek, de úgy gondolom, ez mellékes. Mindössze annyi észrevételem lenne, hogy egyvégtében hallgatva kissé talán túl tömény az 53 perc, pihenő nem nagyon van közben, hiszen még a belassult, finomra vett kiállások, átkötések sem hoznak hangulati feloldozást. De nyilván épp ez a lényeg, tehát ezt senki se vegye negatívumnak. A Mirage ezzel együtt is valóban kiemelkedően jó album, és tényleg nemcsak blackereknek ajánlom, hanem bárkinek, aki szívesen hallgatna egy kellően durva, sötét és nyomasztó, ám egyszersmind kifejezetten dalcentrikus lemezt. Bőven rejlik potenciál a bizarr maszkok mögött, kíváncsian várom, mire jutnak hosszabb távon.

 

Hozzászólások 

 
#13 TeaZenCatToe 2023-02-18 22:23
Ennek a lemeznek minden egyes pillanata, mozzanata, akkordmenete kib*szottul 10/10 nálam.
Mindegy minek hívjuk, felesleges felcímkézni. Ez 2022-ben az igényesen megírt-, kivitelezett- és hanganyaggá gyúrt extrém metal.
Örömzene. Sok ilyet még!
Idézet
 
 
#12 Edward_Richtofen 2023-01-31 10:25
Idézet - Equinox:
Idézet - Thasaidon:
Nekem is a Mgla-párhuzam ugrott be, akiknek a legutóbbi lemeze, az Age of Excuse szintén elég fasza kis eresztés. :-)

Idézet - Equinox:
Abszolút egyetértek a cikkel, még talán a Mgla nevét megemlítettem volna, mivel kb ugyanebben utaznak, mint a Gaerea, mármint külsőségeken túl zeneileg is.


Azt tudnám még mondani, hogy Mgla fronton áss visszafelé, mert az előtő 2 még nagyobb mestermű (Exercises in Futility és With Hearts Towards None). De természetesen nincs gyenge dolog tőlük (már amit eddig hallottam)


Nekem minden lemezzel eddig egyre jobb lett a Mgla, az Age of Excuse csont nélkül 10/10. Persze megértem ha valakinek a With hearts kicsit koszosabb, parasztabb megközelítése jobban bejön, az Exercises és az Age már erősen áramvonalasítot ta a koncepciót. Darkside nekem Hellhammer és Dominator mellett a legjobb black metal ütős, ufó a pali.

Amúgy érdemes a Kriegsmaschine-re is ráfülelni, bár gondolom ismeritek azt is. Ugyanúgy M. és Darkside a csapat, gyakorlatilag az, ami a Mgla, csak a búvalbaszott moll sikálás helyett disszonáns nyomasztás a dalok alapja.
Idézet
 
 
#11 nsz 2023-01-30 19:18
Jó kis banda, a Mgla szintén. Ajánlom még a kanadai Panzerfaust-ot, hasonlóan hangulatos mannschaft.


Idézet - Equinox:
Idézet - Thasaidon:
Nekem is a
Mgla-párhuzam ugrott be, akiknek a legutóbbi lemeze, az Age of Excuse szintén elég fasza kis eresztés. :-)

Idézet - Equinox:
Abszolút egyetértek a cikkel, még talán a Mgla nevét megemlítettem volna, mivel kb ugyanebben utaznak, mint a Gaerea, mármint külsőségeken túl zeneileg is.


Azt tudnám még mondani, hogy Mgla fronton áss visszafelé, mert az előtő 2 még nagyobb mestermű (Exercises in Futility és With Hearts Towards None). De természetesen nincs gyenge dolog tőlük (már amit eddig hallottam)
Idézet
 
 
#10 Equinox 2023-01-30 17:02
Idézet - Thasaidon:
Nekem is a Mgla-párhuzam ugrott be, akiknek a legutóbbi lemeze, az Age of Excuse szintén elég fasza kis eresztés. :-)

Idézet - Equinox:
Abszolút egyetértek a cikkel, még talán a Mgla nevét megemlítettem volna, mivel kb ugyanebben utaznak, mint a Gaerea, mármint külsőségeken túl zeneileg is.


Azt tudnám még mondani, hogy Mgla fronton áss visszafelé, mert az előtő 2 még nagyobb mestermű (Exercises in Futility és With Hearts Towards None). De természetesen nincs gyenge dolog tőlük (már amit eddig hallottam)
Idézet
 
 
#9 Thasaidon 2023-01-30 12:36
Nekem is a Mgla-párhuzam ugrott be, akiknek a legutóbbi lemeze, az Age of Excuse szintén elég fasza kis eresztés. :-)

Idézet - Equinox:
Abszolút egyetértek a cikkel, még talán a Mgla nevét megemlítettem volna, mivel kb ugyanebben utaznak, mint a Gaerea, mármint külsőségeken túl zeneileg is.
Idézet
 
 
#8 LikvidálGyula 2023-01-29 17:58
Na jól van, asszem maradok a jó öreg Sepunál, számomra ez túl kásás, homogén.
Idézet
 
 
#7 Asidotus 2023-01-29 17:26
Stormruler: Sacred Rites & Black Magick
Szintén 2022-es lemez.
Alapvetően dallamos black metal lenne, bár szerintem nem igazi black metal. Viszont nagyon jó, magával ragadó dalok. Igaz, klisés, mint az állat, mások által eljátszott témákkal, de belépő black metalnak ideális
Idézet
 
 
#6 Draveczki-Ury Ádám 2023-01-29 14:31
Idézet - Messire88:
Idézet - Valentin Szilvia:
Idézet - Thasaidon:
Oceans of Slumber, Gaerea, mi van itt, hirtelen elkezdte a szerkesztőség rohamléptekben bepótolni a tavalyról felgyűlt restanciákat? :-) Ez tényleg egy irtó fasza lemez, egyetértek a kritikával. Rettentően sajnálom, hogy az ősszel nem tudtam eljutni a koncertre, ahol ők voltak a nyitóbanda.


Igen, a január mindig ilyen. Eleve kevés még az aránylag új megjelenés, de lesz már az is lassan.


Talán az Imperial Triumphant is sorra kerül tavalyról?

Igen, lesz.
Idézet
 
 
#5 Messire88 2023-01-29 13:04
Idézet - Valentin Szilvia:
Idézet - Thasaidon:
Oceans of Slumber, Gaerea, mi van itt, hirtelen elkezdte a szerkesztőség rohamléptekben bepótolni a tavalyról felgyűlt restanciákat? :-) Ez tényleg egy irtó fasza lemez, egyetértek a kritikával. Rettentően sajnálom, hogy az ősszel nem tudtam eljutni a koncertre, ahol ők voltak a nyitóbanda.


Igen, a január mindig ilyen. Eleve kevés még az aránylag új megjelenés, de lesz már az is lassan.


Talán az Imperial Triumphant is sorra kerül tavalyról?
Idézet
 
 
#4 Equinox 2023-01-29 11:11
Abszolút egyetértek a cikkel, még talán a Mgla nevét megemlítettem volna, mivel kb ugyanebben utaznak, mint a Gaerea, mármint külsőségeken túl zeneileg is.
Idézet
 
 
#3 Valentin Szilvia 2023-01-29 09:58
Idézet - Thasaidon:
Oceans of Slumber, Gaerea, mi van itt, hirtelen elkezdte a szerkesztőség rohamléptekben bepótolni a tavalyról felgyűlt restanciákat? :-) Ez tényleg egy irtó fasza lemez, egyetértek a kritikával. Rettentően sajnálom, hogy az ősszel nem tudtam eljutni a koncertre, ahol ők voltak a nyitóbanda.


Igen, a január mindig ilyen. Eleve kevés még az aránylag új megjelenés, de lesz már az is lassan.
Idézet
 
 
#2 Thasaidon 2023-01-29 09:10
Oceans of Slumber, Gaerea, mi van itt, hirtelen elkezdte a szerkesztőség rohamléptekben bepótolni a tavalyról felgyűlt restanciákat? :-) Ez tényleg egy irtó fasza lemez, egyetértek a kritikával. Rettentően sajnálom, hogy az ősszel nem tudtam eljutni a koncertre, ahol ők voltak a nyitóbanda.
Idézet
 
 
#1 Author and Punisher 2023-01-29 08:56
Én csak azt nem értem, hogy miért lett ekkora trend ez az inkognitóba bújás az újkori black metal csapatok részéről (Batushka, Mgla, Gaerea, Cult Of Fire, stb.), kb. ez az új corpse paint, a fejre húzott zokni/kendő/díszes akármi.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Red Dragon Cartel - Budapest, A38, 2014. május 5.

 

Helstar - Budapest, Club 202, 2012. szeptember 12.

 

Heathen - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Apocalyptica - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Wendigo - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 11.

 

Watch My Dying - Budapest, Süss Fel Nap, 2005. február 8.