Shock!

január 27.
csütörtök
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Exodus: Persona Non Grata

exodus_cGondolom, nem én voltam az egyetlen, aki módfelett várta már, hogy Gary Holt végre hazataláljon a saját zenekarához. Nem mintha az Exodus ne futott volna nélküle is remekül, és hát a Slayer is vele tudott igazán túlélni szegény Hanneman halála után, Exodus-album viszont nyilván nincs nélküle, a Slayer-állás pedig még úgy is elszívta ennek a lehetőségét, hogy oda épp túl sok kreatív energiát nem kellett Gary úrnak betolnia. Ha a Slayer nyugdíjazásának volt bármi pozitív hozadéka, az az Exo-gépezet felpörgése volt (illetve mellékfolyományként, hogy a felszabadult Kragen Lum jobb híján tető alá hozott egy új Heathen-albumot, aminek amúgy szintén itt volt már az ideje). Előzetesen ők maguk is kiemelten lelkesnek tűntek, és egy nyers, végtelenül agresszív lemezként promózták az új művet, ami engem fel is villanyozott, mi több, az első előzetes dal alapján alátámasztottnak is éreztem a dolgot. Elsőre el is vitt magával a lelkesedés a teljes anyag kapcsán is.

megjelenés:
2021
kiadó:
Nuclear Blast
pontszám:
8 /10

Szerinted hány pont?
( 43 Szavazat )

Anno az „újjászületett" csapat a Tempo Of The Damned lemezzel igen magasra tette a lécet, olyannyira, hogy véleményem szerint azt megugrani azóta sem sikerült. Ezen a Persona sem változtat, bár közelebb van hozzá, mint például a legutóbbi Blood In, Blood Out, ami távolabbról szemlélve azért tartalmazott töltelékdalokat is, és összességében is inkább tűnt könnyedebben kirázott stílusgyakorlatnak, mint az idei az eresztés. Mostanra a direktebb megfogalmazáshoz való visszakanyarodás jegyében az Exhibit A és B környékén jellemző epikus hosszúságú dalok is eltűntek (oké, azért nem teljesen, de arányában mindenképp), tehát úgy fordultak rá erre az új albumra, hogy joggal várhattuk: erényeik színe-javát lecsontozva hozzák majd felszínre a friss dalokban.

Nem beszéltek persze a levegőbe, sem Holt, sem a vlogjaival időről-időre bejelentkező Zetro: az Exodus tulajdonképp azt hozza, amit tőlük elvárnak: a jól bevált, jól ismert elemek alkalmazásával, saját formuláik szerint felépítettek egy nyers, feszes albumot. De ennyit, és igazából nem többet. Mindez erény épp úgy lehet, mint felróható (ki-ki súlyozza ezt majd úgyis meglátása szerint), ami tény: ennyi év után tulajdonképp száz százalékosan önmagukat igyekeznek nyújtani, nem is különösebben törekedve arra, hogy bármerre kitekintsenek. Megjegyzem, soha nem értettem, miért kell mindig mindenkitől kategorikusan elvárni a folyamatos megújulást, formálódást, ad abszurdum: fejlődést. Főleg olyan zenekarok esetében, akik tulajdonképp stílusuk alapító atyjának számítanak. Akadnak nyilván ma is olyan csapatok, ha nem is sokan, akik ennyi évtized után is tudnak innovációt vinni a műfajba, új formában nyúlni a régi alapanyaghoz (thrash esetében egyértelműen a Vektor a zászlóvivő, de a Conformicide környékén számomra például a Havok is tudott számomra izgalmas módon hozzátenni). Egy erős album azonban nem csak ettől erős, ahogy a „kiszámíthatóság" sem feltétlen egyenértékű a csalódással.

A Persona Non Grata tulajdonképp biztonsági játék, mégis erősebb, mint elődje volt, sőt, talán a Tempo óta nem készült ilyen erős albumuk. Ami pedig a hagyományos önpanelezést illeti, pár hallgatás után mögé lehet azért ezeknek is látni. Ennyi dallamos szóló például nem tudom, helyet kapott-e valaha Exo-albumon (fura is ez a Holt/Altus tengelytől, bár nem áll rosszul nekik amúgy), és annak ellenére, hogy Zetro is hozza a szokásos veszett kutyaként acsarkodó előadásmódját, nála is akadnak olyan lazább, szolidabb refrének, amik meglátásom szerint épp, hogy nem mondhatóak evidensnek. Az ízes pillanatok közé sorolnám a Slipping Into Madnesst, amely szinte a Fabulous Disaster-időkhöz nyúl vissza, ahogy a jópofa akusztikus felvezetővel megbolondított Lunatic-Liar-Lordot is, amin fogást leginkább csak nyolc perc körüli hossza adhat. Mindettől függetlenül most is van olyan érzésem, hogy néha mindez csak ujjgyakorlat részükről.

Ha a Tempo volt tíz pont (márpedig), a Persona a fentiek nyomán nyilván nem lehet maximális, a rajongói túlértékelést elkerülendő maradtam végül a nyolc pontnál.

 

Hozzászólások 

 
#21 Selmecziné Újvári Marika 2021-12-13 20:13
Idézet - Equinox:
Idézet - Selmecziné Újvári Marika:
Idézet - Equinox:
Annyira viccesek ezek az énekeses kifakadások. Nem mondom, hogy thrash metalba szar ének kell (Zetro egy nagyon jló ritmizáló énekes), de ugye milyen nevetséges lenne, ha minden black metal cikk alá odamenne valaki és vinnyogna, hogy "ebben kárognak". Ritka fárasztó állatfaj a hater.


A probléma ott van, hogy Zetro bácsi sajnos a thrash metalon belül is szar énekes, bocsánat. Komolyanvehetet len.


Biztos azért klasszikus a Fabulous Disaster meg mostmár a Tempo of the Damned is mert Zetro egy szar énekes. Selmecen ezt nem tudják? :)


Selmecen nincsenek elájulva a népek az Exodustól úgy kompletten :P
Idézet
 
 
#20 Equinox 2021-12-13 18:16
Idézet - Metal Priest:
Meglepő ez a sok kifakadas az énekkel kapcsolatban. Szerintem Zetro hangja nagyon illik a thrash metalhoz. A hangja leginkább Bobby Blitzre emlékeztet, és az Overkilles cikkeknel mégsincs ekkora felhajtás, hogy "fúj ének rossz".

Gondolom, majd lesz. A haterbrigád majd jön oda is. Találjuk ki még mi nem jó. Flotsam, Anthrax, Toxik, Artillery, Heathen. Melyiken nem jó az ének? Testament maradhat?

Lefordulok a székről lassan. El kell engedni a témát, én megpróbálom.
Idézet
 
 
#19 Metal Priest 2021-12-13 15:21
Meglepő ez a sok kifakadas az énekkel kapcsolatban. Szerintem Zetro hangja nagyon illik a thrash metalhoz. A hangja leginkább Bobby Blitzre emlékeztet, és az Overkilles cikkeknel mégsincs ekkora felhajtás, hogy "fúj ének rossz".
Idézet
 
 
#18 Equinox 2021-12-11 18:09
Idézet - Selmecziné Újvári Marika:
Idézet - Equinox:
Annyira viccesek ezek az énekeses kifakadások. Nem mondom, hogy thrash metalba szar ének kell (Zetro egy nagyon jló ritmizáló énekes), de ugye milyen nevetséges lenne, ha minden black metal cikk alá odamenne valaki és vinnyogna, hogy "ebben kárognak". Ritka fárasztó állatfaj a hater.


A probléma ott van, hogy Zetro bácsi sajnos a thrash metalon belül is szar énekes, bocsánat. Komolyanvehetet len.


Biztos azért klasszikus a Fabulous Disaster meg mostmár a Tempo of the Damned is mert Zetro egy szar énekes. Selmecen ezt nem tudják? :)
Idézet
 
 
#17 Selmecziné Újvári Marika 2021-12-11 17:28
Idézet - Equinox:
Annyira viccesek ezek az énekeses kifakadások. Nem mondom, hogy thrash metalba szar ének kell (Zetro egy nagyon jló ritmizáló énekes), de ugye milyen nevetséges lenne, ha minden black metal cikk alá odamenne valaki és vinnyogna, hogy "ebben kárognak". Ritka fárasztó állatfaj a hater.


A probléma ott van, hogy Zetro bácsi sajnos a thrash metalon belül is szar énekes, bocsánat. Komolyanvehetet len.
Idézet
 
 
#16 Equinox 2021-12-11 11:44
Annyira viccesek ezek az énekeses kifakadások. Nem mondom, hogy thrash metalba szar ének kell (Zetro egy nagyon jló ritmizáló énekes), de ugye milyen nevetséges lenne, ha minden black metal cikk alá odamenne valaki és vinnyogna, hogy "ebben kárognak". Ritka fárasztó állatfaj a hater.
Idézet
 
 
#15 Szikula Gellért 2021-12-11 09:28
Zeneileg nagyon jó, de ez az éneknek nevezett rikácsolás valami rettenet...
Idézet
 
 
#14 Vastestvér 2021-12-09 15:40
Idézet - Morgul:
...Nagyszerű dal, de az az ének... Azt értem hogy lehet valakinek ennyire fahangja, csak azt nem hogy ezzel miért pont énekelni akar.
)

Ja meg Karel Gott is énekelhetett volna a Motrörhead-ben és akkor megnyerhették volna a Eurovíziós Dalfesztivált '82-ben.
Ember ez thrash metál nem K-pop.
Idézet
 
 
#13 Morgul 2021-12-09 11:30
Nem vagyok különösebb Exodus fan, de az album kapcsán meghallgattam a Prescribing Horrort. Nagyszerű dal, de az az ének... Azt értem hogy lehet valakinek ennyire fahangja, csak azt nem hogy ezzel miért pont énekelni akar.
A zene alatta viszont nagyon komoly és a klipp is felkavaró. Ha ilyen az egész lemez, akkor biztos odab.sz :)
Idézet
 
 
#12 tónyó 2021-12-09 08:51
Idézet - Asidotus:
Idézet - tónyó:
Idézet - abdool:
három hallgatás után azt mondom, hogy 9. nagyon kellett már egy ilyen zsigeri, türhő, tahó thrashlemez.


Havonta jön ki legalább egy, tessék pl :
Eternal Evil - The Warriors Awakening Brings the Unholy Slaughter

Eternal Evil bitang nagy muzsika!!!


Ja és legalább nem kell a Zetro vernyákolását hallgatni :))
Idézet
 
 
#11 nemmondommeg 2021-12-08 22:43
Miért kell egy thrash lemezt 1 óra fölé húzni főleg ha ilyen unalmas?
Idézet
 
 
#10 Asidotus 2021-12-08 12:00
Idézet - tónyó:
Idézet - abdool:
három hallgatás után azt mondom, hogy 9. nagyon kellett már egy ilyen zsigeri, türhő, tahó thrashlemez.


Havonta jön ki legalább egy, tessék pl :
Eternal Evil - The Warriors Awakening Brings the Unholy Slaughter

Eternal Evil bitang nagy muzsika!!!
Idézet
 
 
#9 tónyó 2021-12-08 11:17
Idézet - abdool:
három hallgatás után azt mondom, hogy 9. nagyon kellett már egy ilyen zsigeri, türhő, tahó thrashlemez.


Havonta jön ki legalább egy, tessék pl :
Eternal Evil - The Warriors Awakening Brings the Unholy Slaughter
Idézet
 
 
#8 Equinox 2021-12-07 18:32
Idézet - shownomarcy:
Nekem is jobban bejön, mint a Blood in, de a 2000-es években szerintem is voltak ennél jobb albumok. Bár lehet, hogy ez inkább azon múlik, kinek mi jön be. Most valóban rövidebb, direktebb (gyorsabb) számokat írtak. Akinek ez a zsánere, nem fog csalódni (de szerintem a Tempo-n vagy az Atrocity A-n emlékezetesebb riffek voltak).

Ez sok szempontból a Tempo kistestvére (vannak konkrét áthallások is). De olyan jól esik hallgatni, hogy az ember mindent elnéz, még a pofátlan önismétlést is, ha ilyen sok benne az ihlet :)

Maximálisan egyetértek a cikkel, és én is üdvözlöm Szilvás urat a fedélzeten :)
Idézet
 
 
#7 GTJV82 2021-12-07 13:22
Zeneileg egy újabb atom thrash album de Zetro erőtlen vernyákolásával továbbra se nagyon tudok mit kezdeni. :(
Értem én, hogy ő kell(?) ide, de nekem Rob Dukes hangaj sokkal jobban bejött.
Zeneileg 10/10, az ének max. 6 így marad egy 8-as nekem.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Peter Gabriel - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. május 6.

 

Within Temptation - Budapest, PeCsa Music Hall, 2014. március 14.

 

Destruction - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Amorphis - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 21.

 

Solar Scream - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 6.

 

Wendigo - Budapest, Petőfi Csarnok, 2008. október 31.