Shock!

július 02.
csütörtök
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

A Perfect Circle: Mer De Noms

A Perfect Circle: Mer De Noms

No, van ez az A Perfect Circle nevű formáció, mely a honi propagandának köszönhetően az égvilágon semmit nem mondana. Ám aki nyitott szemmel jár ezen zeneileg (is) felgyorsult világunkban, s esetleg az ilyen műfaj felé tendál, azon egyén már jó régen várja az említett együttes debütáló korongját. Ugyanis.

 

Stormhammer: Fireball

Stormhammer: Fireball

Úgy tartja a fáma, hogy ne ítélj elsőre, főleg egy sablonos és gyenge borító, "nézzünk a kamerába elszántan a lángok mögül" típusú bandafotó, nevetséges zenekari név, és az infó alapján amit mellékeltek. Nehéz lesz, mert hajam szálanként mered az égnek a felsoroltak közül már egytől is, nemhogy így egyszerre mindtől.

Flowing Tears: Jade

Flowing Tears: Jade

Az 1996-os Swansongs album idején még Flowing Tears and Withered Flowers néven ismertem meg a csapatot a Backwoods Productions segítségével. Akkoriban sokkal elborultabb, keményebb zenét nyomattak, és ha jól emlékszem, Stefanie Duchéne énekesnő sem koptatta náluk hangszálait.

Stainless Steel: Wigant

Stainless Steel: Wigant

Nem ismerem a csolnoki csapat The Fable Of Prowess demo-EP-jét, de ennek a lemeznek a tükrében most kíváncsivá tettek. Jó ideje figyelemmel kísérem a hazai heavy metal vonalat, amiből ezzel a Stainless Steel rendesen kiugrott. Az album teljes mértékben a Nibelung legendára épült fel, nagy volumenű koncepciót alkotva 17 tételben.

Faerghail: Where Angels Dwell No More

Faerghail: Where Angels Dwell No More

Finn zenekar hamísítatlanul skandináv hangzással: szintetizátor-dúsította dallamos black metal károgós énekkel. Engem leginkább egy hazai csapatra, a Dying Wishre emlékeztet, de - részrehajlás nélkül mondanám - nekem a hazai gárda jobban tetszik.

Extol: Undeceived

Extol: Undeceived

Dacára az alig leplezhetően Exodus-hatású logónak, ez nem valami Bay Area-irányú retro thrash, hanem egyfajta black/death metal, hol egyik, hol másik stílus dominanciájával, ezer különböző összetevőből. Pontosabb képet nehéz lenne adni róla, mert a csapat változatosságra és komplexitásra való törekvése inkább eklekticizmusba ment át.

Devin Townsend: Physicist

Devin Townsend: Physicist

Devin Townsend, a zseni, az örökké pörgő, egyszerre ezer dologgal foglalkozó multimanus. Momentán most meg fizikus is pluszban. Szólóban, önfejűen, de leginkább zajosan vágtat, nem nézi mit tapos el, pedig a dobhártyámat biztosan tönkreteszi, ha felcsavarom a hangerőt. Őrült és öntörvényű, zaklatott és ordibálós.

Joe Satriani: Engines Of Creation

Joe Satriani: Engines Of Creation

Olykor elcsodálkozom, hogyan tud egy zenész vagy zenekar megújulni, újjászületni. A mai zenék világában még szembetűnőbb dolog, ha valaki egészen mással rukkol elő, mint amit megszoktunk tőle, ha ugyanannyi ideje van már az élvonalban, hogy egyáltalán lehetőségünk van megismerni és "megszokni" azt, amit csinál.

Iron Maiden: Brave New World

Iron Maiden: Brave New World

Megmondom őszintén, csak a pesti koncert után nyílt alkalmam kellően megismerni az újra Bruce Dickinsonnal és Adrian Smith-szel dolgozó Maiden idei alkotását. Most kb. ugyanott tartok, mint a buli után: vegyesek az érzelmeim. Ha röviden akarom összefoglalni a dolgot, a csapatnak nem sikerült maradéktalanul kiaknáznia a jelenlegi felállásban rejlő p...

In Flames: Clayman

In Flames: Clayman

Őszintén megmondom, az In Flames ezzel a lemezzel nőtt igazán a szívemhez, nemtommér, de úgy látszik a Clayman zsenálisan kevert húzós, súlyos, dallamos popularitása kellett ahhoz, hogy ne tudjam megunni őket, és érezzem az adrenalint áramlani szerteszét.

Stuck Mojo: Declaration Of A Headhunter

Stuck Mojo: Declaration Of A Headhunter

Vegyél négy csúnya, nagy darab telefirkált embert, add nekik a Stuck Mojo nevet, hagyd, hogy az ötödik lemezüket jgy csinálják meg: harapós riffek, agresszív üvöltésből átváltó fülbemászó dallamok, meg néha egy kevés rappelés, samplerek módjával, érzéssel, túlkapás nélkül, hogy érezzük: ez metal még a javából. A dobos is figyelemre méltó. Ha egy sz...

Emperor: Emperial Live Ceremony

Emperor: Emperial Live Ceremony

Utálom a koncertlemezeket, a Voivod Livest se vettem meg, akik ismernek, tudják, mit jelent ez, a hátamra a Killing Technology borítója van tetoválva LP-méretben, a szívem fölé Away-jel vésettem autogramot egy külön erre a célra készült titánium szikével, és mégse.

Venom: Resurrection

Venom: Resurrection

Feltámadás. Nos, pontosan ilyen címet szoktak adni huszonharmadik visszatérő lemezüknek egykoron jelentős, magukat ma is annak képzelő metalhősök, a Venom pedig mindent megtesz, hogy megfeleljen a tradícióknak.

Dispatched: Motherwar

Dispatched: Motherwar

Az első benyomás döntő fontosságú, nálam legalábbis - kis túlzással élve - már a borítónál eldől, hogy szeretni fogok-e egy lemezt. Meg kell hagyni, a Dispatched jól indít, a Motherwar meghámozott, kockára vágott, megfőzött, és megevett egy pillantás alatt.

Detonation: Detonation

Erről a négy éve alakult holland dallamos death/black zenekarról írtam már nem is oly rég, előző maxijuk kapcsán, akkor (is) jókat. Azóta változott valamennyit a zene, a death persze maradt, illetve az is, hogy a klasszikus Metallica-ízt még mindig hallhatjuk helyenként. Olyan mintha a "fekete album" világát skandináv death metallal vegyítenénk.

Kalapács: Az első merénylet

Kalapács: Az első merénylet

Kicsit úgy érzem, mintha visszaröpültem volna az időben. A borító, az egész körítés a 80-as éveket próbálja meg előadni - némileg ironikusan szemlélem. Mindegy. Kalapács Józsi tiszteletet érdemel a műfaj iránti kitartásáért (hosszú haj plusz pont), és bíztam benne, hogy a körülötte lévő csendnek csak a megfelelő pillanatra várás az oka.

Drakkar: Gemini

Drakkar: Gemini

Nehéz helyzetben van az olasz Drakkar, mivel félúton elhúzott mellettük jó néhány olyan metal csapat, akiket mára már nagybetűvel jegyeznek a rocksajtóban. Labyrinth, Eldritch, Rhapsody, Domine, stb., mind-mind mérföldekkel utasította maga mögé a Drakkar típusú gyors, szintiben tocsogó power metalt.

Strong Deformity: Racket

Strong Deformity: Racket

Az előzetes CD-t pillanatok alatt lyukasra hallgattam. Annyit el kell árulnom, hogy mikor először volt alkalmam belefülelni az anyagba, halálra cikiztem magamban őket, hogy tiszta Coal Chamber, meg Deftones + ilyenek. Aztán ahogy hozzám került a Racket, és volt időm alaposabban megismerni, úgy vált nélkülözhetetlen társammá.

The Flower Kings: Space Revolver

The Flower Kings: Space Revolver

Ennek az ún. progresszív rock/metal zenékre szakosodott német kiadónak a bandái közül őszintén szólva még nem hallottam rosszat. Jó minőségű, de nem annyira kimagasló zenéket esetleg. A soklemezes svéd Virágkirályokat (Csak nem hippik?! He-he!) én ide sorolom.

God Dethroned: Ravenous

God Dethroned: Ravenous

'99-ben jelent meg utoljára sorlemez a dallamos death egyik legjobb képviselőjétől, tavaly csak egy demókat, koncertfelvételeket és egyéb érdekességeket tartalmazó korong került a piacra.

Mayhem: Grand Declaration Of War

Mayhem: Grand Declaration Of War

A kortárs black metal zenekarok közül kétségkívül a Mayhem rendelkezik a leghibátlanabb pedigrével. Más bandáknál is találunk például templomfelgyújtás, gyilkosság, úttesten való szabálytalan átkelés miatti változó időtartamú börtönbüntetéseket, ilyesmi azonban előfordul a legjobb a családokban is.

Black Witchery / Conqueror: Hellstorm Of Evil Vengeance

Black Witchery / Conqueror: Hellstorm Of Evil Vengeance

A hazai Nebron CD-jét is megjelentető amerikai Dark Horizon Records dobott meg ezzel a split CD-vel.

Replika: A Föld

Replika: A Föld

Egyszerre régi és új lemez, a Replika fanok (és most már idesorolom magamat is) nagy örömére. Kilenc szám a két legjobb demóról (Testek, Hanyatlás) 1995-ből, a Replika első, igencsak izmos felállásától (Csató P., Fazekas K., Kiss Á.) állat durván újrakeverve, valamint bemutatkozik az új csapat (a Neochrome-ból átigazolt Szabó Gergő - dob, ill. Fala...

Amortis: Summoned By Astral Fires

Amortis: Summoned By Astral Fires

Azt hittem, bekrepált a Winamp, mikor 26 tracket jelzett ki a cd-ről. Pedig nem, csupán vicces fiúk alkotják az Amortist, mert jól elrejtettek a végére egy zongorás tracket 4mp-es szünetekkel. Eredeti egy ötlet... A logót meg három kollégámmal bogoztattam ki, hát igen, hátha valaki Amorphisnak olvassa véletlenül és lecsap a cd-re.

Fleshcrawl: As Blood Rains From The Sky...

Fleshcrawl: As Blood Rains From The Sky...

Kíváncsi lennék a Fredman Stúdió belsejére, pláne ha egy ilyen Fleshcrawl szintű csapat terrorizálja a hangmérnököt. Fel nem tudom fogni, hogy lehet ilyen zenét előállítani, vajon Magyarországon mit tudnának kezdeni ezzel a brutális fogattal.

Firebird: Firebird

Firebird: Firebird

"Felőlem akár technót is játszhat rajta, akkor is csak jó lehet. Akarom, akarom, akarom!!!" Ezt az elhamarkodott kijelentést pár hónapja tettem, mikor híre jött, hogy Bill Steer, a Carcass egykori alapítója, gitárosa és fő zeneszerzője hosszú évek után újra aktív, sőt, lemezt jelentetett meg.

Apollyon Sun: Sub

Apollyon Sun: Sub

Első körben nem tudtam hova tenni ezt a nevet. Majd miután wice kolléga felvilágosított, hogy ez bizony az ex-Celtic Frost Tom Warrior új zenekara, bizton számítottam valami durvulatra, úgy vissza a gyökerekhez. Ennek utána kell nézni, ez BIZTOSAN, Tom Warrior csapata?! Mert ha kerékbe törnének se jutott volna eszembe erről az elektronikus puttyogá...

224. oldal / 235

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Riverside - Budapest, A38, 2013. május 23.

 

Nitzer Ebb - Budapest, Dürer Kert, 2011. május 1.

 

Paul Gilbert - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 29.

 

Dark Tranquillity - Budapest, Dürer Kert, 2010. október 14.

 

Whitesnake Tribute Band - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. május 4.

 

Wackor - Budapest, Süss Fel Nap, 2005. február 8.