Shock!

április 05.
vasárnap
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Blind Myself: Budapest, 7 fok, eső

A Blind Myself sosem a középutas csapatok táborát gyarapította, és ha lehet ilyet mondani, a magyar nyelvre váltásnak köszönhetően csak még bizarrabb lett a zenéjük. A banda motorja, Tóth Gergő frontember elég jól ráérzett, hogy egy ennyire non-kommersz, elvetemült húzásokkal teli zenét csak kiherélni lehetett volna hétköznapi dalszövegekkel, így az Isten Háta Mögött énekes Pálinkás „Palika" Tamással közösen ült le összehozni valami kellően hatásosat. A végeredmény több mint különös, de nagyon is működőképes.

megjelenés:
2009
kiadó:
Edge / HMP
pontszám:
9 /10

Szerinted hány pont?
( 6 Szavazat )

Zeneileg a Budapest, 7 fok, eső brutálisan intenzív, riff- és tempóváltogatós modern metal a Blind Myselfre annyira jellemző disszonáns húzásokkal, témákkal, a szövegeknek köszönhetően azonban az egész zene kapott egy olyan ízt, amitől sajátos kettősség jellemző rá. Bizonyos sorok hallatán kimondottan olyan érzése támad a hallgatónak, mintha valami régi magyar alternatív bandát házasítottak volna össze egy agresszív, durva metal csapattal, ami azért valljuk be, nem mindennapi párosítás, és nyilván ízlés kérdése is, kinek mennyire jön majd be ez a vegyület. Ha most esetleg megijednél, az új Blind szövegek azért nem annyira elvetemültek, mint amiket Palika az IHM-ben süvöltözik, nincs éjszakai bagolyzabálás meg szabók megbántása, és bár távolról sem merném azt állítani, hogy minden egyes sort értek, összességében mégis jól sült el a kétesélyes kísérlet.

A zene és a szöveg egységét tekintve talán a Legyek és a Pomogácsok sikerültek a legtökéletesebben, mindkettő telitalálat, de a lemezt szolid blastbeattel indító Megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért, az örvénylő tempókra épülő, de nagyon ragadós Jó szándék kövei vagy a meglepő akusztikus témázgatást is felvillantó 4. fejezet: Cezarománia is kiemelkedőek, nem beszélve a nyomasztó, de mégis egyfajta sajátos szépséget rejtő címadó dalról. Ha egy nótával kellene összegezni a mai Blind Myself lényegét, alighanem utóbbi lenne rá a legmegfelelőbb. A kezdeti idők szélsőségesebb, nehezebben befogadható Blind lemezeihez képest egyébként jobban strukturáltabb, közérthetőbb, önmagát sokkal inkább hallgattató a mai zenéjük, de a 36 perces album még annak ellenére is rendkívül sűrű, hogy rengeteg a nótákban a fogós riff, groove és dallam, sőt, a fejben megragadó, majd ott össze-vissza kavargó sor, tételmondat is.

Ennek ellenére a maga furcsaságában nagyon is izgatja az ember fantáziáját a dolog, és éppen simán újra lehet indítani az anyagot, ha lejárt. Pláne, hogy a Judas Priest Painkillerének kissé metalcore-os dinamikájú, a Naprából és a Barbaróból ismert Both Miklós gyilkos gitárszólójával ellátott feldolgozása oldja is egy kissé a borult szigort a műsor legvégén.

Nem hétköznapi, de éppen ezért felettébb figyelemre méltó, a maga groteszk és nem kicsit ironikus valóságában roppant elgondolkodtató lemez a Budapest, 7 fok, eső. Azoknak is érdemes megpróbálkozniuk vele, akik eddig esetleg nem hallgatták a Blind Myselfet, mert ez itt tényleg egy új korszak kezdete a csapat életében.

 

Hozzászólások 

 
+3 #1 Szathmári Zoltán 2016-08-04 23:30
Direkt megkerestem újra ezt a kritikát. Tulajdonképpen azért, mert tetszik. Egy olyan magyar zenekarról van szó, akik toplistám élén tanyáznak. Ezen kívül egy olyan lemezről, mely az összes eddigi művük repertoárjából a legközelebb áll hozzám. Szerencsére volt rá alkalmam néhányszor már élőben találkozni a zenekarral, végig hallgatni, üvölteni dalaikat, eszmét cserélni zenéről, az életről buli előtt és után. Nem tudok rangsorolni, és nem is akarok közülük senkit, de Horváth Pistivel folytatott tartalmas beszélgetéseink még mindig megvannak az agyamban. Tulajdonképpen itt most nem is ez a lényeg, hanem maga ez a LEMEZ. Megjelenésekor ugye rögtön megvettem. Annyira brutális megszólalása van, még szemét, igénytelen Mp3-ban is telefonon, hogy szerintem máig páratlan. Azért otthoni hifi-n a igazi. Sokat filózgattam a szövegeken, ami után végül arra jutottam, hogy....még ma is ezt teszem. Ebben viszont éppen ez a jó. Vannak nyilván direktebb megfogalmazások , de a fejtegetős tételek, mondatok azért jók, mert mindenkinek mást-mást jelenthetnek. Például egy élet-szituációban. Ez milyen már, hogy idézem: "félek, hogy véráldozatok híján, nem múlik el az űr a hatalom éhes gyomrából". Nem politizál, de a lényeg a felszínen tör. Vagy a Fata morganában: " a változás a soha egyik napján jön majd el közénk". Szóval odavág. Észre kell venni, oda kell figyelni! Mindig tartogat valami újat., és újból és újbóli felfedezése során előtörnek az addig rejtve maradt részletek, bujkáló esszenciák, ízesítők. Ez nagyon szép benne. Nekem nagyon sokat segítenek ezek a szövegek a mindennapokkal vívott csatáim során. Szóval összességében minden dalt szeretek róla, rohadt kemény egy lemez. Nekem még mindig ez a eddigi legjobb művük. Csak ajánlani tudom. Azoknak főleg, akik valami nagyon durvát, de értelmeset, minőségit keresnek. Minél hamarabbi megismerkedést! Még nem késő.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

The Winery Dogs - Budapest, Barba Negra Music Club, 2016. február 17.

 

Riverside - Budapest, A38, 2013. május 23.

 

Jeff Loomis - Budapest, Dürer Kert, 2012. november 11.

 

Lillian Axe - Budapest, Club 202, 2012. szeptember 12.

 

Dark Tranquillity - Budapest, Dürer Kert, 2010. október 14.

 

Wendigo - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 11.