Shock!

június 23.
vasárnap
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Marduk: Memento Mori

marduk_cNemrég egy turné keretében közösen ünnepelhettük a Marduk harmincadik születésnapját, az a koncert pedig a legkevésbé sem egy múltba révedő, önmagát ünnepeltető brigád haknija volt, sokkal inkább egy sallangmentes, puritán köszöntő a nagy út egy állomásán. A svéd black metal intézmény a jelenkori teljesítménye alapján is kiköveteli magának a megkülönböztetett tiszteletet, és a főnök, Morgan Håkansson hozzáállását ismerve, ha ma nem lennének képesek a múltbéli teljesítményük legalább megismétlésére, talán már nem is léteznének. Tény, hogy ma már nem érkeznek olyan tömött sorokban a lemezeik, mint annak idején, de ezt nyugodtan írhatjuk a kedvezőtlen zeneipari körülmények számlájára, a Marduk nem lassít és nem öregszik. Vagy legalábbis az anyagaik alapján ennek hírmondóját sem hallatja.

megjelenés:
2023
kiadó:
Century Media
pontszám:
8 /10

Szerinted hány pont?
( 25 Szavazat )

Természetesen nem hagyom ki a rég várt, páratlan lehetőséget, hogy egy mondatban írhassam le a Depeche Mode és a Marduk nevét, láthatóan népszerű lett idén a Memento Mori lemezcím, ráadásul (őrület!) mindkét zenekarnak a tizenötödik sorlemeze viseli ezt a címet. Ezen a ponton nyilván egy emberként követeli az Értő Közönség a közös turnét, de lássuk be, a címen kívül nincs nagyon közös halmaza Gahanék és Håkanssonék munkásságának. (Azért az ötletet ne vessük el, ha lesz közös koncert, én biztosan ott leszek!) Lássuk tehát, hogy mit kínál a svédek Memento Morija, öt év lemezínséges várakozást követően. Röviden: Marduk-muzsikát. Ez egy büszke zenekar, amelyik tesz ugyan néha apróbb kitérőket, de közben folyamatosan tisztában van a saját erősségeivel. Ha elvárásokról beszélünk, akkor pedig a belső „kényszer" legalább olyan erősen jelentkezik, mint a külső tényezők. A Marduk leginkább önmagának akar bizonyítani.

Akadt nemrég némi csúf közjáték a basszusgitárosuk körül, ezért a friss albumot ezúttal trióban rögzítették a barázdált arcok, amely ténynek persze nem kell különösebb jelentőséget tulajdonítanunk. Annyiban talán mégis, hogy jó szokása szerint a Marduk nem temeti a gitárok alá a bőgőt, utóbbi soundja egyenrangú a többi hangszerével, és a Daniel Rostén énekes és Devo Andersson hangmérnök által feljátszott sávok szépen érvényesülnek is. A főszerepet nyilván a gitár, a jellegzetes Håkansson-riffek alakítják, ahogy mindig is, és már csupán ezek hallatán is egyértelmű, hogy nem egy muszájból összedobott fércmunkával van dolgunk. Nem azokhoz szól a Memento Mori, akik szerint minden Marduk-lemez ugyanolyan, bár a hegyekbe hordott változatosság után kutatókat valóban nem ez a banda szolgálja ki, mindig bőven kínálnak felfedezni valót azoknak, akiket ez igazán érdekel.

Nem okvetlenül csak arról van szó, hogy a nagy rohanás és a fogak csattogtatása közepette beiktatnak pár visszafogottabb, más megközelítésű/tempójú tételt, de szinte minden nótában akad valami finesz, amire felkaphatjuk a fejünket. Jól sikerültek egyébként a nem szokványos felépítésű dalok is, Shovel Beats Sceptre és a záró As We Are is minőségi csemegék, kellemes változatosságot hoznak, és még véletlenül sem oldják a feszültséget. A Memento Mori elsőre egyértelműen meggyőzőbb, mint a kissé fókuszálatlannak tűnt, vegyes reakciókat kiváltó Viktoria legutóbbról, de én személy szerint nem érzek hatalmas minőségi különbséget, ahogy valószínűleg objektíven nézve sincs szó ilyesmiről. A jelenkori Marduk ereje teljében nyomul, az újkori termésből számomra továbbra is a Frontschwein a csúcs, de a Memento Mori mindenképpen valami olyasmi, amire megérte várni.

Ha erősnyolcas is, ez mindenképpen egy nagyon erős nyolcas. Mert nem csak a változatosság gyönyörködtet.

 

Hozzászólások 

 
#3 Dettlaff van der Eretein 2023-09-07 13:20
Kellemes lett az új album, pár gondolat, ami eszembejutott:
A háborús tematikát most nem merték meglépni, hogy ez tudatos vagy nem, azt nem tudom, de tudtommal spotify-ról ezért lett bannolva pár album borítója, illetve a komplett Panzer Division lemez (ami minden más zenei streaming oldalon fent van, ergo ez ilyen egyéni spotify ban elég zavaros magyarázatokkal ).
Élőben nagyon hiányzik egy másodgitáros, mert több olyan nóta is van, ahol egyszerűen elsumákolják a lemezen több sávon felvett gitártémákat (erre pont az új albumos Blood of the Funeral illetve a régebbi World Funeral c. nóták jó példák).
Mortuus Funeral Mist (hú de sok a funeral már) nevű projektjének a hatása tagadhatatlan már kb. a Wormwood óta...ezekből jöhetne több a standard mardukos darálások mellett.
Mindezeken túl a 8 pont teljesen valid részemről is, Those of the Unlight/Panzer féle magnum opusokat már nem fognak letenni, de nem is kell. Örüljünk hogy létezik ez az éjfekete páncélos intézmény és hogy ennyi év után is kreatívak.
Idézet
 
 
#2 Dettlaff van der Eretein 2023-09-07 13:05
Idézet - lambertkoma:
Szia Uram!Szónikus mészárlás nonplusultrája érdekel?


Milán Peti
Idézet
 
 
#1 lambertkoma 2023-09-07 12:37
Szia Uram!Szónikus mészárlás nonplusultrája érdekel?
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Within Temptation - Budapest, PeCsa Music Hall, 2014. március 14.

 

Eric Martin - Budapest, PeCsa Music Café, 2013. március 9.

 

Roger Waters - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. június 22.

 

Marty Friedman - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 19.

 

Die Krupps - Budapest, Dürer Kert, 2011. május 1.

 

Destruction - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.