Újabb német felfedezett a Metal Blade-nél. Első lemez, svéd death metallal. 2000-ben alakult a csapat, egy kazettaalbummal a hátuk mögött belapátolta őket a Metal Blade. (Hihetetlen, hogy még mindig van ilyen, nem? Mármint kazettaalbum, nem felfedezés.) Tehát megtalálta meg őket a kiadó, és máris alájuk tolt egy szerződést.

Ez a Forsaken nem az a Forsaken, vagyis nem a The Forsaken, akikről már írtunk vala és kissé más stílusban tevékenykednek. Ez a Forsaken egy vérbeli dallamos (na jó, epikus) doom csapat, a monumentális fajtából. Aki sok éve figyeli a műfajt, ismerheti őket, hiszen 13 éve léteznek és borítanak a világra lemezeket.

Vékony boríték, benne egy cd, egy lapból álló borító, hátsó rész és info nélkül. Ilyenkor az ember kicsit elbizonytalanodik és persze nem tudja mire is számítson, legtöbbször aztán csalódás a vége. Most ez nem így történt. Elindult a zene, nekem meg szépen lassan leesett az állam.

Nem mondom, hogy túl sokat mondott volna eddig a Fleshless neve nekem, de azt sejtettem, hogy kíméletlen zenével lesz dolgom egy ideig, mondjuk bő fél óráig. Mintha valami film kezdődött volna, legalábbis a cd intrója erre utalt, aztán jön a kíméletlen death, a bugyborgósan hörgős, tikatikás fajtából.

Hetedik lemez, és még mindig csak a beavatottnak rémlik, hogy a Fleshcrawl nagyjából milyen zenét is játszik. Azért ez mond valamit. Annyit biztos, hogy eddig középszerűen teljesített a zenekar. Japán turné ide vagy oda, a zenekar most sem hoz semmi extrát, csupán 100 százalékosan tucat death metal riffeket, tempókat, témákat, a pincébe hangolva. I...

Igyekeztem eddig elkerülni a Junkiest, de utolért a végzet, egy 18 nótás váll-lógatás, ja, nem, válogatás képében, így most feladva elveimet kénytelen vagyok meghallgatni, mit is szeret ezen sok fiatal. Nos, laza rock and roll, klisés és butus szövegekkel, hasonló zenei körítéssel, a lázadni vágyó 12 évesek táborát megcélozva. Nekik valószínűleg ez...

Kibogozhatatlan logo, már jól kezdődik... 2002-ben alakult death/thrash zenekar (egyébként inkább death), a tagok számos ismertebb és ismeretlenebb zenekarban megfordultak már (pl. Edge Of Sanity, Pan-Thy-Monium, Torchbearer, Wounded Knee, Facebreaker, stb.), 2003-ban jelentették meg első lemezüket, amelyre világszerte jó kritikákat kaptak. Így nem...

Az ember élete dugig van rejtélyekkel. Eme misztikumok köre akár a zenei érdeklődésre, szívcsücsök zenekarokra is kiterjedhet. Időnként én is meglepődöm magamon, amikor rájövök, hogy masszívan szívelek egy-egy bandát, de hogy voltaképp miért, azt nem tudom megmagyarázni. Nagyjából így állok a Farmer Fiúkkal is, akiket azóta csípek, mióta az óidőkbe...

Mostanában több funeral doom lemez is érkezett hozzánk, nem túl nagy örömünkre, mivel - valljuk be - elég mazochista lélek kell ahhoz, hogy ezt a zenét az ember élvezni tudja hosszú távon. A Fallen is a szokásos egy pergőhang/tíz másodperces időintervallummal dolgozik, de javukra legyen írva, hogy a hosszan nyújtott gitártémák mégis hordoznak némi ...

Abban, azt hiszem, az összes Shock!-os kolléga egyetért, hogy egy Threshold koncertanyagra 10-esnél kevesebbet adni ennél a magazinnál főbenjáró bűn, tehát felesleges a pontszám miértjét külön fejtegetni. Ezért is szögezem le mindjárt az elején, hogy ez egy 10 pontos ismertető.

Spanyol nyelvű, lightos zene. Ez esetben kicsit zavaró a spanyol szöveg, talán azért, mert a vokalista túl modorosan énekel. A honlapjukon olvasható (szintén) spanyol nyelvű biográfiából annyit bírtam kisilabizálni, hogy '98-ban alakultak, a fotó alapján meg úgy tűnik hárman vannak a csapatban, valamint ez a debütáló lemezük. 2003-ban pedig a Metal...

A mostanában hallott görög metal zenék közül mindenképpen ez a lemez a legjobb, legprofibb. Valamiért azonban sem a bandáról, sem a kiadóról nem emlékszem, hogy hallottam volna korábban. Utóbbi valószínűleg csak elkerülte a figyelmemet, hiszen a Black Lotus gondozza Chris Caffery szólólemezét és Wade Black Leash Law nevű csapata is az ő szárnyaik a...

Vegyes érzelmeim vannak e talján bagázzsal kapcsolatban. A klasszikus, true metalt nyomató banda muzsikája alapvetően rendben van. Sőt, kifejezetten jól eltalált nótákat tudnak írni e stílus keretein belül. Akad ugyan kötelező(nek gondolt) szimfonikus bevezető, kötelező(nek gondolt) kardcsattogás, de nem ezeken van a hangsúly. Többnyire tempós, erő...