Shock!

október 23.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Rammstein: Rammstein

rammsteinc_cGyönyörű szép illúzió volna, de egészséges realitásérzékkel bíró ember aligha gondolhatta komolyan, hogy a hetedik Rammstein-sorlemez azért várat magára ennyit, mert egy olyan mérvű mestermű születik a műhelyben, ami folyton szétfeszíti saját kereteit. Egyrészt veterán csapatok, ez esetben létezésük huszonötödik (!) évében ritkán dobálnak le atombombát, másrészt jól dokumentált, hogy már az előd Liebe ist für alle da is milyen elképesztő kínok között, keserves lassúsággal öltött formát, és bár a kolléga annak idején magasra értékelte, azért messze nem emelkedett a csapat csúcsalkotásainak magasságába. Tényleg nem volt az rossz anyag egyébként, de hiányoltam belőle a valódi, átütő erőt, azt a pluszt, amitől igazán felkapom rá a fejem – végül viszont határozottan megszerettem. Nem akarok a Nagy Megfejtő szerepében tündökölni, de szerintem az van, hogy a Mutter szuperszonikus sikere taccsra tette annak idején a banda lelkét, aztán a Reise, Reise még feljebb tornázta a lécet, azóta pedig jobbára csak vegetálnak Till Lindemannék időben és térben, nem feledve azért, hogyan kell szórakozni és szórakoztatni.

megjelenés:
2019
kiadó:
Universal
pontszám:
8 /10

Szerinted hány pont?
( 121 Szavazat )

Dicséretükre legyen mondva, a válság közepén és azóta sem kezdtek bele homályos hátterű tagcserékbe, amelyek során lassacskán kiderült volna, hogy Tillen és az alfahím Richard Z. Kruspén kívül mindenki lecserélhető fogaskerék a gépezetben. Ehelyett bölcsen belátták, hogy mi az, ami megy (koncertezés), és mi az, ami már nem (lemezkészítés). Negyed évszázad elteltével ezért ma is egyenes gerinccel nézhetnek egymás szemébe, és ha azt mondják, akár el is hiszem, hogy jelen munka családias hangulatban, mondhatni lelazult lelkiállapotban állt össze. Éppen csak a végeredmény nem mutat jelentős eltérést a LIFAD-hoz képest. Ezen a ponton ráleltem egy egészen komoly Depeche Mode-analógiára, hiszen Martin Gore-ék esetében is alapértelmezésben illik sajnálkozni a késői időszak dalain, és csak kevesen veszik a fáradságot, hogy kipróbáljanak egy egészen másfajta megközelítést ahhoz képest, mint ami mondjuk a Violator befogadásához szükségeltetett. A Rammstein cím nélküli (avagy öndefiniáló, de ez akkora bullshit, hogy már bánom is, hogy leírtam) lemezét is el lehet intézni negyed óra alatt azzal, hogy „ezek már kiégtek″, vagy minden bosszantó körülmény dacára meg lehet próbálni barátkozni ezekkel a témákkal is.

Bosszantó körülmény alatt arra gondolok, hogy az még oké, hogy egy bandának megvan a külön bejáratú, védjegyszerű hangzása, de az már egy másik iskola, amikor konkrétan saját magunktól (is) lopunk, és komplett paneleket emelünk át régebbről oda, ahová nincs ötletünk mit tenni. Ezen valóban nehéz túllendülni, de szerencsére az új album rendkívül átgondolt építkezésével feledteti ezeket a problémákat. Annyira okos ez a zene, hogy csaknem kifinomultnak hatnak a műtőasztalon, értő gondossággal összeillesztett témavázak, bár felnőtt zenének azért nem csúfolnám azt, hogy Till letépi a baba fejét, igen, letépi a baba fejét, megharapja a baba nyakát, és nincs jóóóóóóóól... Amúgy a Puppe, amelyből az előbbi idézetet kiragadtam, a legjobb példa arra, hogy miért volt mégis értelme elkészíteni ezt a lemezt. Ilyen jobbegyenest ugyanis még tényleg nem kaptunk hőseinktől, ez a hegybe hordott klisékből felhúzott parasztház olyan felüdülést okoz a lemez közepén, hogy az újonnan kapott lendülettel meg sem állunk az utolsó dalig, aztán pedig kezdhetjük is újra a kört. Nem ilyen szimpla persze a helyzet, de tény, hogy ha túlesünk az első pár hallgatás nehézségein, onnantól kezdve eszelős erővel kezdi magába szippantani az anyag a hallgatót.

A döbbenetesen zseni klippel felvezetett Deutschland és az inkább bátor, mint emlékezetes Radio esetében hajlamos voltam azt mondani, hogy a vizuál adja el a dalokat, de végső soron mindkettő megtalálja a maga helyét a lemezen, se sokkal több, se sokkal kevesebb nem lesz tőlük a végeredmény. Az nyilvánvaló, hogy előbbi klipjére évek múltán is emlékezni fogunk, de hogy a komplett munka sorsa mi lesz, arra a többi dalnak kell választ adnia. Ezek között pedig borítékolom, hogy mindenki talál majd magának kedvencet, még akkor is, ha az agyunk hátsó részében folyton ott motoszkál a hol-is-hallottam-már-ezt érzés. Bölcs tanácsom csak annyi, hogy mellőzzük a túlzott elvárásokat, mert a lemez ugyan képes meghökkenteni, sőt elgondolkodtatni is (elsősorban a németül értőket), de ne keressük rajta instant slágerek tömegét. Amit mindenféleképpen illik kiemelni, az Till Lindemann teljesítménye, aki szövegíróként és énekesként is újra átlöki a bandát a negyedik dimenzióba (tessék, egy újabb Mode-párhuzam). Kell-e mondanom, már pár nap alatt is csúful rákattantam erre a tizenegy dalra, de a pontszámmal azért megmaradok a realitás talaján.

 

Hozzászólások 

 
#25 Zsíros B. Ödön 2019-10-14 10:26
Nem értem teljesen azokat, akik szerint zavaró az önlenyúlás. Nekem a Rosenrot és a Stein um Stein hasonlósága sem zavar, és a Rosenrot kritikájakor is ezt láttam tendenciaként, teljesen rendben van. Így aztán szerintem ezzel lemezzel minden rendben van. Bár lehet hogy elfogult vagyok, mivel engem ez a lemez ismertett meg a bandával. Nekem a lemez egy 9,5/10, főleg a Weit Weg miatt. Az a szintetizátor téma nálam a legjobb dalok közé emeli.
Idézet
 
 
#24 Edward_Richtofen 2019-05-23 16:59
Teljes mértékben korrekt kritika, aminek zömével egyet is értek. Nagyon elfogult vagyok velük, hiszen koromból adódóan engem már ők vezettek be a metalba a Mutter lemez környékén, a thrash, és groove alapcsapatok már a második lépcsőhöz tartoztak. Ennek ellenére nem nehéz objektív mód megítélni az albumot, ez egy teljesen korrekt alkotás, amit büszkén felvállalhatnak az életmű többi része mellett, és talán ki merem jelenteni, hogy jobb, gördülékenyebb is lett, mint a 2009-es lemez. Aminek örülök, hogy a lemez tele van okos megoldásokkal, ordít róla a csapat maximalizmusa. Az album első fele emellett dalok tekintetében is teljesen ül, több korszak megidézésre kerül, nekem talán a Mutter gótos-melankolikus ízei a legerősebbek, de a Sehnsucht indusztriálisab b vonala is bőven megjelenik. Én a hangszeresek közül elsősorban Flaket emelném ki, aki iszonyat sokat vállal a lemezen, nettó zseni a pali, ahogy sokszor teljesen oda nem illő hangzásokat, rétegeket pakol a dalokba, és mégis teljesen ülnek a témái (ld. Deutschland, Ausländer pl.).
Minimális csalódás két ponton ért, egyrészt a Deutschland csont nélkül hibátlan videója után azt hittem az egész lemezen maradni fog a grandiózusság, vagy egyfajta koncepciós jelleg, másrészt azt nem vitatom, hogy az album második fele kicsit leül az elsőhöz képest, a Hallomann, és a Tattoo nekem erősen filler, utóbbi egyébként fasza reszelős riffjével együtt.

Mindenesetre ahhoz kiváló lemez, hogy nagyon várjam a nyári prágai koncertet. Remélem az Deutschland, Radio, Ausländer triót elő is veszik.
Idézet
 
 
#23 Igor Igorovics 2019-05-22 16:22
Idézet - Goodbye:
Idézet - Draveczki-Ury Ádám:
Idézet - Goodbye:
Nekem eddig ez tetszik tőlük a legjobban, már csak meg kéne tanulni angolul énekelni. Az új Kárpátiáròl mikor fogtok írni?

Semmikor, mint ahogy az eddigiekről sem írtunk soha, úgyhogy tök felesleges ötvenezredszer is megkérdezned különböző random cikkek alatt.


Bocs, hogy azt feltételezem, hogy foglalkoztok a magyar színtér egyik legjobb zenekarával.

Az eredeti nyelv ellen általánosságban semmi kifogásom, de a német egy annyira csúnya nyelv, hogy sokszor levon a zene élvezetéből. (Mozart se véletlenül kezdte olasz nyelvű operájának)

Remélem hallottál már Richard Wagnerről. Tudod, olyan operák kötődnek hozzá, mint a Der Ring des Nibelungen, a Tannhäuser vagy éppen a Der fligende Holländer. Ezek mind németül íródtak (ahogy a címekből is látszik) és mintha kiállták volna az idők próbáját.
Idézet
 
 
#22 LegyenIttValami 2019-05-22 00:17
Kb. ilyenre számítottam, teljesen vállalható lemez. Az viszont bosszant, hogy van rajta 3 olyan szám, amit szerintem ha akarnék sem tudnék jóra hallgatni. Pedig idejük volt rá bőven, bár a cikk is megjegyzi bölcsen, hogy azért a LIFAD óta valószínűleg nem ezeken a számokon kotlottak évekig.

Kiemelkedő: Deutschland, Auslandern, Puppe.
Ami teljesen oké: Radio, Zeig dich, Was ich liebe, Diamant, Weit Weg.
Töltelék: Sex, Tattoo, Hallomann.

Szomorú vagyok, hogy valamelyik töltelék helyett nem a Ramm4 került fel az albumra. Igaz, hogy az a szám maga a nagybetűs ÖNLENYÚLÁS és szerintem csak egy poén, de a koncertfelvétel ek alapján eléggé hangulatos.
Idézet
 
 
#21 Csizi 2019-05-21 23:02
Nekem már a Deutschland és a Radio is nagyon üt. Szerintem zseniálisan megcsinált dalok.
És minden szám nem lehet egy albumon Best Of. Ha már 2 olyan dal van az jó arány.
A Radio-ban nekem is voltak pl. Du hast-ból ismerős hangok. De ez 3. 4. hallgatásra már inkább tetszett is. Afféle visszacsatolás.
Mellesleg az új Prodigy albumon is van olyan szám, amibe fellelhetők a Voodoo People-ből és a Breath-ből ismerős hangok. Kifejezetten tetszik. Az egyik (utolsó) számuk pedig egy az egyben olyan, mintha Josh Wink Higher States Of Councessness című dalából nyúlták volna ki a Roland TB 303 Bassline acid tekerését.
Gondolom tudtak volna mást is csinálni, ha akarnak. Más hangokat és effekteket is tudtak volna a számokba beletenni. De ha Ők pont ezt akarták, mert ezt érezték odavalónak, akkor fogadjuk el, hogy az úgy jó, ahogy van. És bennünk is a helyükre kerülnek a hangok, ha a többedik hallgatásra beérik az anyag és a vérünkké válik.
Idézet
 
 
#20 Gál József kutyája 2019-05-21 08:04
Idézet - Goodbye:
Idézet - Draveczki-Ury Ádám:
Idézet - Goodbye:
Nekem eddig ez tetszik tőlük a legjobban, már csak meg kéne tanulni angolul énekelni. Az új Kárpátiáròl mikor fogtok írni?

Semmikor, mint ahogy az eddigiekről sem írtunk soha, úgyhogy tök felesleges ötvenezredszer is megkérdezned különböző random cikkek alatt.


Bocs, hogy azt feltételezem, hogy foglalkoztok a magyar színtér egyik legjobb zenekarával.

Az eredeti nyelv ellen általánosságban semmi kifogásom, de a német egy annyira csúnya nyelv, hogy sokszor levon a zene élvezetéből. (Mozart se véletlenül kezdte olasz nyelvű operájának)


Ha nem jön át, hogy a Rammstein zenéjéhez tökéletesen illik a "csúnya" német, akkor kár a gőzért, bár a Kárpátiás megjegyzésed sok mindent megmagyaráz.
Mozart első operája egyébként a Szöktetés a szerájból volt, német nyelvű librettóval.
Idézet
 
 
#19 Draveczki-Ury Ádám 2019-05-21 07:14
Idézet - Goodbye:
Bocs, hogy azt feltételezem, hogy foglalkoztok a magyar színtér egyik legjobb zenekarával.

A magyar zenei színtér szerintünk legjobb zenekaraival foglalkozunk is. A politikai színtér viszont nem a Shock! asztala.
Idézet
 
 
#18 Goodbye 2019-05-21 06:45
Idézet - Draveczki-Ury Ádám:
Idézet - Goodbye:
Nekem eddig ez tetszik tőlük a legjobban, már csak meg kéne tanulni angolul énekelni. Az új Kárpátiáròl mikor fogtok írni?

Semmikor, mint ahogy az eddigiekről sem írtunk soha, úgyhogy tök felesleges ötvenezredszer is megkérdezned különböző random cikkek alatt.


Bocs, hogy azt feltételezem, hogy foglalkoztok a magyar színtér egyik legjobb zenekarával.

Az eredeti nyelv ellen általánosságban semmi kifogásom, de a német egy annyira csúnya nyelv, hogy sokszor levon a zene élvezetéből. (Mozart se véletlenül kezdte olasz nyelvű operájának)
Idézet
 
 
#17 cucogy 2019-05-20 19:59
Azért Flaket lecserélhetőnek nevezni hmmm hallgattál már Rammsteint?
Idézet
 
 
#16 ihsahn 2019-05-20 18:19
Ez egy erős dalcsokor lett, se több se kevesebb. Nyilván vannak áthallások a korábbi lemezekről, de ez minden, a saját stílusát, kereteit gyorsan megteremtő zenekar "átka" (ld. még Dream Theater). Viszont addiktív módon hallgattatja magát, ellentétben a legutóbbi LIFAD-val. Szerintem 9/10
Idézet
 
 
#15 Igor Igorovics 2019-05-20 11:32
Szerencsére vannak még anyanyelvükön éneklő csapatok. Amúgy ezen a Rammstein- német-nem értem analógia is baromi irritáló, sokszor olyan emberek mondják ezt, akiknek az angol tudásuk is minimum foghíjas, és persze a kedvenceik szövegeit is csak erősen hiányosan tudják. Amúgy meg a szövegekkel szerintem a rajongók 90%-a nem foglalkozik érdemben. Viszont az anyanyelvi éneklés - persze azért stílustól függően- sokat hozzátesz a zenéhez. (mint hangulati elem) Például a Rhapsodyt nem igazán komálom, de az olasz nyelv a, hol reneszánsz, hol barokkos hangulatú dalaikhoz rengeteget hozzátesz. Az Ill Nino vagy a Soulfly spanyol ill. portugál szövegei szintén rengeteget dobnak a dalokon; egyszerűen úgy lesz autentikus az egész. A Rammstein angolul meg egyszerűen szar. Ha akarnék, tudnék érvet találni, de nem teszem, mert a Rammstein a némettel alkot kerek egészet. Nem véletlen, hogy még a 90-es évek végén Amerikában is csak a német nyelvű verziót adták le a rádiók, s nem az angolt.
Idézet
 
 
#14 the raven 2019-05-20 07:30
Idézet - Tulus:
Aki Till-t angolul akarja hallani, annak ott van a szintén fasza Lindemann lemez :)

A Rammstein maradjon csak német!

Egyetértek.
Idézet
 
 
#13 Tulus 2019-05-19 20:50
Aki Till-t angolul akarja hallani, annak ott van a szintén fasza Lindemann lemez :)

A Rammstein maradjon csak német!
Idézet
 
 
#12 Gál József kutyája 2019-05-19 19:56
Idézet - Goodbye:
Nekem eddig ez tetszik tőlük a legjobban, már csak meg kéne tanulni angolul énekelni. Az új Kárpátiáròl mikor fogtok írni?


Pont attól jó, hogy németül van.
Idézet
 
 
#11 the raven 2019-05-19 18:57
Idézet - Draveczki-Ury Ádám:
Idézet - Goodbye:
Nekem eddig ez tetszik tőlük a legjobban, már csak meg kéne tanulni angolul énekelni. Az új Kárpátiáròl mikor fogtok írni?

Semmikor, mint ahogy az eddigiekről sem írtunk soha, úgyhogy tök felesleges ötvenezredszer is megkérdezned különböző random cikkek alatt.

....és angolul sem kell énekelniük...
Idézet
 
 
#10 Draveczki-Ury Ádám 2019-05-19 18:01
Idézet - Goodbye:
Nekem eddig ez tetszik tőlük a legjobban, már csak meg kéne tanulni angolul énekelni. Az új Kárpátiáròl mikor fogtok írni?

Semmikor, mint ahogy az eddigiekről sem írtunk soha, úgyhogy tök felesleges ötvenezredszer is megkérdezned különböző random cikkek alatt.
Idézet
 
 
#9 Goodbye 2019-05-19 15:49
Nekem eddig ez tetszik tőlük a legjobban, már csak meg kéne tanulni angolul énekelni. Az új Kárpátiáròl mikor fogtok írni?
Idézet
 
 
#8 Dead again 2019-05-19 13:43
Nekem tetszik. Tudtam, hogy nem lesz Reise, reise 2, meg Mutter 2. Ezt nem vártam el. Viszont azt igen, hogy jobb legyen, mint a Liebe ist für alle da. Azt nálam megugrották. Innentől kezdve nekem nincs kérdés.
Idézet
 
 
#7 Kpkg 2019-05-19 13:27
Nem igazán ismerem mélyebben a zenekar korábbi munkásságát, ritkán hallgatom, és csak a nagy klasszikusok vannak meg.
Ezt a lemezt végighallgattam , és baromi ütős. Az első négy szám kapásból kedvenc, a Puppe is igen korrekt. A többi nekem így elsőre az az erős középkategória, de jól van összerakva az egész (kivéve talán a Sex, azt lényegesen gyengébbnek érzem a többitől).
Idézet
 
 
#6 UEVCS 2019-05-19 13:11
A Deutschland és Radio már ismerőskét behúz a buliba az elején.
Az Auslander -a zenekarhoz kevésbé illő stílusa ellenére is - instant klasszikus.
Nekem a SEX az első olyan szám a lemezen amin tényleg csak a copy + paste-t érzem korábbi korongokról. A Puppe...a szöveget hagyjuk...de ilyet nem hallottunk Tilltől és a Rammsteintől soha, már ezért megérte a lemez. A Diamant, Weit weg vonallal mindenki tud azonosulni, aki volt szerelmes.
A Tattoo és a Haloman tisztes (de semmi kiemelkedő) számok.
Összességében soha rosszabbat. Nagyon jól összerakták, már vagy 4x lepörgött. Jó album lett, nem okozott csalódást.
Idézet
 
 
#5 csillus 2019-05-19 11:57
< 3 Puppe < 3
Idézet
 
 
#4 Codename333 2019-05-19 11:10
Nagyon jól megírt kritika.Több ponton egyet is értek. Mondjuk max 6-ost adtam volna mivel egy hibát elkövettem.Volt némi elvárásom a lemezzel kapcsolatban.Amitől viszont csalódás volt az leginkább az h kb LIFAD szintű lemezt vártam de nálam kicsit alulról súrolja azt is.Zseniálisnak meg végképp nem mondnaám mint ahog ykörülöttem egyesek. Sztem sok ember már csak annyira ki volt éhezve rájuk h zseniálisnak hallja.Bár ezt valahol megértem de dőreség volt valami nagyot várni tőlük. Nekem eslőre leginkább egy fiókból elővett régi,leporolt B oldalra hasonlított amit sikerült kicsit feljavítani.Ki tudja. Lehet megkedvelem aztán.Attól függetlenül igazán eljöhetnének hozzánk újra.Lehet éllőben meggyőzőbbek lennének az új dalok.
Idézet
 
 
#3 Tulus 2019-05-19 10:05
Nem én vagyok a világ legnagyobb Rammstein fanja, de még én is elismerem, hogy ez a lemez jó lett!
Idézet
 
 
#2 Waccabi 2019-05-19 09:05
Ez a lemez sztem marha jó lett! Nyilvan ugy tudom ezt kijelenteni, hogy nem vártam jobb lemezt mint a Mutter vagy a Sehensuchct! A Zeig dich cimű nóta meg nettó best of szám lett sztem :)
Idézet
 
 
#1 metanor 2019-05-19 08:50
Nem lennék ilyen szigorú velük.Tucatjával vannak a bevált ,olykor lopott panelekből építkező csapatok.De a többségük egy lopott ,ismételt riffen kívül többre nem képes.Ezen az albumon sok-sok apró extra van.Fülbemászó dallamok,fogós témák.Nekem tetszik,ha nem is jelentem ki:Na ez csúcs.Mert nem az.De pl. a Rammsteint is millióan utánozzák,de emlékezetes dalt senki sem képes írni.Nálam az Auslander már azzá vált...
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Royal Hunt - Budapest, A38, 2014. március 13.

 

Uriah Heep - Budapest, PeCsa Music Hall, 2013. szeptember 21.

 

Slayer - Tokaj, Hegyalja Fesztivál, 2011. július 15.

 

Magma Rise - Budapest, Club 202, 2011. május 11.

 

Sodom - Budapest, Diesel Klub, 2011. február 13.

 

Solar Scream - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 6.