Shock!

április 13.
szombat
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Lazarvs: Blackest

lazarvs_cMivel szaporodnak az idei megjelenések is, lassan lezárjuk a tavalyi restanciák körét, bizonyos albumokról azonban még így is mindenképpen muszáj röviden szót ejteni. A nyár legvégén kijött Lazarvs például mindenképpen ilyen: az Apey & The Pea-évek óhatatlan beleszámítása mellett a trió ötödik nagylemezéről beszélünk, amely három évvel követte a sorban a legutóbbi Lazarvst, és egyben a hármasfogat új basszere, Balogh Attila bemutatkozását is jelentette. Egyébiránt pedig megbízhatóan hoz mindent, amit a zenekartól elvárhatunk.

Nem véletlenül beszélek elvárásokról, Áron Andrásék ugyanis az előzményekkel elég rendesen megalapozták itthon a Lazarvs underground hírnevét, a csapatnak stabil és elkötelezett tábora van. Azt persze nem tudom, mennyire lehet még bővíteni ezt, gyanítom, hogy a zene radikálisabb átalakítása nélkül nagyságrendileg már nem nagyon, de a Blackest hallatán ők maguk is otthonosan, komfortosan érzik magukat jelenlegi zenei világukban és helyükön.

megjelenés:
2023
kiadó:
szerzői kiadás
pontszám:
8 /10

Szerinted hány pont?
( 36 Szavazat )

Ezzel most természetesen nem azt mondom, hogy a Blackest ugyanolyan, mint az eddigi Apey- és Lazarvs-lemezek, de formabontó vagy akár radikálisabb újdonságokat, kísérleteket sem hallok rajta. Viszont összességében a 2020-as anyagnál ezzel együtt is dallamosabbnak, könnyebben foghatónak érzem. Pedig egyébként tesznek róla, hogy ne ez legyen a hallgató első benyomása. A nyitó Galatian (Return Of Judas) helyből az egész album legtüskésebb, legdurvább tétele, ahol még a meglepetésszerűen előrántott, jellegzetesen Alice In Chains-ízű nyújtott énekdallamok is az addigi vérengző thrash/groove-kalapálásra érkeznek be, hogy aztán egy súlyosan belassuló, sludge-os középrésszel, majd egy, számomra klasszikus Machine Head-ízeket villantó zakatolással tegyék fel a koronát a műre. Nem adja magát elsőre, de pár hallgatás után már jól működik a nóta és „A/1-es" pozíciója is.

A későbbiekben is az említett ismert mezsgyét tapossa a csapat, miközben hol az egyik, hol a másik határterület felé tendálnak közelebb. A hatásaik ma is napnál világosabbak, de ezzel együtt is felismerhető a belőlük gyúrt elegy, szóval ezen biztosan nem fogok kötözködni. A disszonáns kezdésű Perpetual Rule a legdallamosabb oldalukat villantja fel, Api remek énekdallamai itt nemcsak Layne-t, hanem Scott Weilandet is megidézik. De szintén a chainses vonalat erősíti a középen pofás zúzdariffet robbantó The Scorpion vagy a záró Hellwalker, utóbbi szerintem simán az egyik legerősebb darab az albumon. A Dominatorben vagy a Scumban Panterával, a címadóban doomos borulatokkal vegyülnek a súlyos seattle-i ízek, a Destroyerben és a csordavokálokkal is megpakolt I Am Eternalban további '90-es évekbeli groove metal emlékek ütik fel fejüket, a KIL. meg egy vadul repesztő, rövid, thrashes zúzda. Szóval a banda keretei között összességében minden felvonul az egészséges megszólalású Blackesten.

Bár sok fogós dallam, agyba tapadó riff akad az anyagon, a Lazarvs továbbra sem slágerbanda, kimondottan sötét, agresszivitása mellett is introvertált, barátságtalan lemez a Blackest, ugyanakkor meghálálja a törődést. Nem érzek minden dalt egyformán erősnek (a Scumban például nagyon elférne egy karakteresebb refrén), és a folyamatos éjfekete szigor-szomor mellett el tudnék viselni középtájt egy finomabb pihenőt is, de elfogadom, hogy ez itt és most nem fért bele a koncepcióba. A Beksiński eredetijéből az ízlésesnél nagyobbat merítő borítóért viszont ebben a formában kár, akármilyen jól is néz ki.

 

Hozzászólások 

 
#13 Csympy 2024-03-07 14:41
Idézet - NOLA:
Idézet - Csympy:
Idézet - NOLA:
Az a gond ezzel a bandával, hogy semmi egyéniségük nincs. Kurvajól csinálják amit csinálnak, csak hát minden egyes lemezüknél konkrétan fel lehet sorolni kiket hallgattak abban az időszakban, kikre voltak rá kattanva. Sokszor még Andriska trikói is ezek alapján váltakoznak
Tisztelettel kérdem az admin-t, hogy mi volt a gond a hozzászólásom további részleteivel?


Naja,de ez kb. mindenkire igaz....az eredeti zene angol, vagy amcsi (pár kivétellel)...a világ többi részén ezeket utánozzák...

Ez igaz, de általában az van, hogy az itteni bandák lemásolnak egy komplett stílust és azon mozognak egész ténykedésük alatt.
Viszont itt minden egyes album más stílust akar „meglovagolni”. Kezdték a dallamos grunge/stoner-al (AIC, C.O.C.), aztán kicsit bekeményitettek (Down, Pantera), ezt követte az elborultabb slugde/doom (High On Fire, Electric Wizard), majd elkezdtek kicsit thrash-elni (Exodus, Slayer), mindezek után bemerészkedtek a norvég erdőségekbe (Mayhem) plusz egy kis svéd death metal-t is belekevertek (Entombed), most pedig kaptunk egy vegyes felvágottat.
Maximálisan elismerem a kvalitásaikat, …de kit akarnak átverni?


...én a Lazarvsban már inkább Gojirát meg Mesügét hallok, és ez valahogy nem is zsigerből jön belőlük annyira, kicsit "legóbb" a zene, bár komplexebb is az tény, lehet hogy többet kell hallgatni....de az Apys dolgaik jobban bejönnek (eddig)
Idézet
 
 
#12 Edward_Richtofen 2024-03-07 11:11
Idézet - NOLA:
Idézet - Csympy:
Idézet - NOLA:
Az a gond ezzel a bandával, hogy semmi egyéniségük nincs. Kurvajól csinálják amit csinálnak, csak hát minden egyes lemezüknél konkrétan fel lehet sorolni kiket hallgattak abban az időszakban, kikre voltak rá kattanva. Sokszor még Andriska trikói is ezek alapján váltakoznak
Tisztelettel kérdem az admin-t, hogy mi volt a gond a hozzászólásom további részleteivel?


Naja,de ez kb. mindenkire igaz....az eredeti zene angol, vagy amcsi (pár kivétellel)...a világ többi részén ezeket utánozzák...

Ez igaz, de általában az van, hogy az itteni bandák lemásolnak egy komplett stílust és azon mozognak egész ténykedésük alatt.
Viszont itt minden egyes album más stílust akar „meglovagolni”. Kezdték a dallamos grunge/stoner-al (AIC, C.O.C.), aztán kicsit bekeményitettek (Down, Pantera), ezt követte az elborultabb slugde/doom (High On Fire, Electric Wizard), majd elkezdtek kicsit thrash-elni (Exodus, Slayer), mindezek után bemerészkedtek a norvég erdőségekbe (Mayhem) plusz egy kis svéd death metal-t is belekevertek (Entombed), most pedig kaptunk egy vegyes felvágottat.
Maximálisan elismerem a kvalitásaikat, …de kit akarnak átverni?



Sztem messze nincsenek ilyen éles váltások az egyes albumok között, az tény, hogy keményedtek, meg pl. a thrash fele is mozdulgatnak, de a Down és a Pantera, vagy akár Matt Pike életműve az első lemez óta ugyanúgy jelen van, mint az AIC-vonal, csak más arányban. A Mayhemet, meg úgy alapból a blacket én amúgy nem hallom náluk.

Értem egyébként amit írsz, meg alapból ez egy gyakori ellenvélemény velük szemben, de én továbbra sem érzem pofátlan lopásnak amit csinálnak, tökre van saját karaktere a zenéjüknek.

Nekem mondjuk pont emiatt is a második lemez a kedvencem tőlük, mert azon tényleg elkaptak valami sajátos elegyet ami kurvára működött.
Idézet
 
 
#11 NOLA 2024-03-07 08:20
Idézet - queensryche999:
Idézet - NOLA:
Viszont itt minden egyes album más stílust akar „meglovagolni”. Kezdték a dallamos grunge/stoner-al (AIC, C.O.C.), aztán kicsit bekeményitettek (Down, Pantera), ezt követte az elborultabb slugde/doom (High On Fire, Electric Wizard), majd elkezdtek kicsit thrash-elni (Exodus, Slayer), mindezek után bemerészkedtek a norvég erdőségekbe (Mayhem) plusz egy kis svéd death metal-t is belekevertek (Entombed), most pedig kaptunk egy vegyes felvágottat.
Maximálisan elismerem a kvalitásaikat, …de kit akarnak átverni?


Átverni? :) Mivel akarnak és kit "átverni"? Azzal, hogy vannak hatásaik? A fenti okfejtés szerintem teljesen szubjektív - ki mit hall bele és ki mit gondol arról, hogy kire mi hatott és "mire gondolt a költő?". Félre ne értsd, nincs ezzel semmi probléma, csak ez a kit akarnak átverni dolog számomra kissé azért vicces, na. :)

Nem kell megijedni, én sem gondoltam komolyan az "átverést"..., csak lemaradt a mondat végérol a "mosoly" :-)
Idézet
 
 
#10 queensryche999 2024-03-06 21:12
Idézet - NOLA:
Viszont itt minden egyes album más stílust akar „meglovagolni”. Kezdték a dallamos grunge/stoner-al (AIC, C.O.C.), aztán kicsit bekeményitettek (Down, Pantera), ezt követte az elborultabb slugde/doom (High On Fire, Electric Wizard), majd elkezdtek kicsit thrash-elni (Exodus, Slayer), mindezek után bemerészkedtek a norvég erdőségekbe (Mayhem) plusz egy kis svéd death metal-t is belekevertek (Entombed), most pedig kaptunk egy vegyes felvágottat.
Maximálisan elismerem a kvalitásaikat, …de kit akarnak átverni?


Átverni? :) Mivel akarnak és kit "átverni"? Azzal, hogy vannak hatásaik? A fenti okfejtés szerintem teljesen szubjektív - ki mit hall bele és ki mit gondol arról, hogy kire mi hatott és "mire gondolt a költő?". Félre ne értsd, nincs ezzel semmi probléma, csak ez a kit akarnak átverni dolog számomra kissé azért vicces, na. :)
Idézet
 
 
#9 NOLA 2024-03-06 20:10
Idézet - Csympy:
Idézet - NOLA:
Az a gond ezzel a bandával, hogy semmi egyéniségük nincs. Kurvajól csinálják amit csinálnak, csak hát minden egyes lemezüknél konkrétan fel lehet sorolni kiket hallgattak abban az időszakban, kikre voltak rá kattanva. Sokszor még Andriska trikói is ezek alapján váltakoznak
Tisztelettel kérdem az admin-t, hogy mi volt a gond a hozzászólásom további részleteivel?


Naja,de ez kb. mindenkire igaz....az eredeti zene angol, vagy amcsi (pár kivétellel)...a világ többi részén ezeket utánozzák...

Ez igaz, de általában az van, hogy az itteni bandák lemásolnak egy komplett stílust és azon mozognak egész ténykedésük alatt.
Viszont itt minden egyes album más stílust akar „meglovagolni”. Kezdték a dallamos grunge/stoner-al (AIC, C.O.C.), aztán kicsit bekeményitettek (Down, Pantera), ezt követte az elborultabb slugde/doom (High On Fire, Electric Wizard), majd elkezdtek kicsit thrash-elni (Exodus, Slayer), mindezek után bemerészkedtek a norvég erdőségekbe (Mayhem) plusz egy kis svéd death metal-t is belekevertek (Entombed), most pedig kaptunk egy vegyes felvágottat.
Maximálisan elismerem a kvalitásaikat, …de kit akarnak átverni?
Idézet
 
 
#8 Csympy 2024-03-06 13:06
Idézet - NOLA:
Az a gond ezzel a bandával, hogy semmi egyéniségük nincs. Kurvajól csinálják amit csinálnak, csak hát minden egyes lemezüknél konkrétan fel lehet sorolni kiket hallgattak abban az időszakban, kikre voltak rá kattanva. Sokszor még Andriska trikói is ezek alapján váltakoznak
Tisztelettel kérdem az admin-t, hogy mi volt a gond a hozzászólásom további részleteivel?


Naja,de ez kb. mindenkire igaz....az eredeti zene angol, vagy amcsi (pár kivétellel)...a világ többi részén ezeket utánozzák...
Idézet
 
 
#7 Valentin Szilvia 2024-03-06 09:17
Idézet - NOLA:
Az a gond ezzel a bandával, hogy semmi egyéniségük nincs. Kurvajól csinálják amit csinálnak, csak hát minden egyes lemezüknél konkrétan fel lehet sorolni kiket hallgattak abban az időszakban, kikre voltak rá kattanva. Sokszor még Andriska trikói is ezek alapján váltakoznak
Tisztelettel kérdem az admin-t, hogy mi volt a gond a hozzászólásom további részleteivel?


Nem töröltünk semmit. Ha esetleg szerkesztetted a kommentet regisztráltként , az okozhatott anomáliát a rendszerben.
Idézet
 
 
#6 NOLA 2024-03-05 21:05
Az a gond ezzel a bandával, hogy semmi egyéniségük nincs. Kurvajól csinálják amit csinálnak, csak hát minden egyes lemezüknél konkrétan fel lehet sorolni kiket hallgattak abban az időszakban, kikre voltak rá kattanva. Sokszor még Andriska trikói is ezek alapján váltakoznak
Tisztelettel kérdem az admin-t, hogy mi volt a gond a hozzászólásom további részleteivel?
Idézet
 
 
#5 JamesKent 2024-02-29 15:52
Nekem nagyon tetszik és abszolút világszínvonalú produkció. Élőben is láttam őket és ott is meggyőző.
Idézet
 
 
#4 bogar 2024-02-29 10:24
Úgy látszik, hogy ennyit számít, hogy mikor csatlakozik be a történetbe valaki. Én pont a gyorsabb, groove-osabb dolgaikat kajálom. Ez a lemez nekem egy kicsit lassú, vontatott. De azért itt is megtalálom a csemegéket.
Idézet
 
 
#3 nikfisz 2024-02-28 18:38
Edward_Richtofe n-el egyetértve,szer intem is a grungos vonalat kéne nyomni,némi durvulással egybekötve. Mintha még mindíg az identitását keresné a banda,a sok kedvenc műfaj közt.(Pantera,AIC,Th rash/Stoner metal,stb) Ettől függetlenül ez egy nagyon jó lemez! "Csak" magasra van téve az a bizonyos léc.
Idézet
 
 
#2 Edward_Richtofen 2024-02-28 11:29
Stabil album sokat hallgattam, kicsit best of jellegge van új dalokkal, értsd kicsit szélesebbre húzták a skálát a különféle hatásaik megmutatásánál, mint az előző lemezen ami nekem sokkal tüskésebb és elborultabb volt.

Engem kicsir zavar, hogy nagyon erősen panelesednek, a Dominator jellegű középtempós zúzdák kicsit fájóan önismétlőek (Leprechaun Skin, Black November és társai).

Sztem továbbra is ez a kifordított AIC-os bluesos világ állna nekik a legjobban, ezen a lemezen is ezek a dalok a csúcspontok (Hellwalker, Scorpion, Perpetual Rule), Api messze túl jól énekel ahhoz, h ezt a vonalat elengedje a zenekar. Aztán jó még a Destroyer féle irány is, ami olyan, mintha Seattle lefejelné New Orleanst.

Jók persze a dühösebbre vett dolgaik is, de azok inkább iparosmunkák az előbbiek mellett, mert azért a KIL. helyett mégis csak inkább Power Tripet, a Scum helyett meg Panterát akarok hallgatni.

Pontilag kínban vagyok, mert albumként sztem az előző lemez jobban működött, ezen viszont dalok szintjén több a maradandó pillanat. Nekem inkább egy erős hetes.
Idézet
 
 
#1 queensryche999 2024-02-28 08:45
Nagyszerű anyag, sokszor pörgött tavaly és ideje, hogy idén is elővegyem. Minden szempontból csak a legjobbakat tudom elmondani róla, nekem a "pihenő" sem hiányzik, ezt az oldalát András kiéli máshol.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Depeche Mode - Budapest, Puskás Ferenc Stadion, 2013. május 21.

 

Jeff Loomis - Budapest, Dürer Kert, 2012. november 11.

 

Overkill - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Apocalyptica - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Amorphis - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 21.

 

Winger - Budapest, A38, 2009. december 9.