Shock!

november 05.
kedd
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Kreator: Phantom Antichrist

A '90-es évek kísérletező lemezei után a Violent RevolutionEnemy Of GodHordes Of Chaos triumvirátussal a Kreator egy olyan irányba fordult, amellyel az ősrajongók döntő többsége maximálisan elégedett lehetett. Ráadásul a csapat fokozatosan építkezve haladt előre, lépésről lépésre még brutálisabbá, még agresszívebbé téve muzsikáját, mely folyamat abszolút csúcspontját a 2009-es album jelentette. Azzal az alig több mint félórás lemezzel egy olyan durva anyagot tettek le az asztalra, amelynél tüskésebbet, sötétebbet és kíméletlenebbet már-már lehetetlen lett volna összehozniuk. Szerencsére Milléék is felismerték, hogy abba az irányba nincs hová feljebb lépni, így ahelyett, hogy görcsösen igyekeztek volna még gonoszabb lemezt összehozni, inkább hátraarcot csináltak, és visszatekintettek saját múltjukra. Igen, a Phantom Antichrist tehát egy retro megközelítésű Kreator lemez, amely sokkal közelebb áll a csapat klasszikus albumaihoz, mint az újkori cuccokhoz.

megjelenés:
2012
kiadó:
Nuclear Blast
pontszám:
9 /10

Szerinted hány pont?
( 63 Szavazat )

Mielőtt rátérnénk a muzsika elemzésére, fontos megemlítenünk azt is, hogy a brutális old school borító is sokkal inkább hajaz az első három Kreator lemez frontjára, mint az utolsó anyagok torz fejeket ábrázoló coverjeire. Mindez pedig egy minden igényt kielégítően igényes bookletet takar, amelynek képeit mintha egy különösen elborult és bizarr Salvador Dalí-utód készítette volna. A csomagolás tehát a Kreator hagyományokhoz hűen barátságos és szívet melengető ezúttal is. A dupla digipack kiszerelésű, egy tizenhárom számos koncert DVD-t is magában foglaló limitált kiadás a külcsín tekintetében tehát maximális, de szerencsére nem csak a csomagolás kifogástalan.

Megmondom őszintén, a lemez első végighallgatása után széles mosollyal az arcomon konstatáltam, hogy végre kicsit másfelé indult a Kreator, mint az utóbbi lemezeken. Mert bármennyire is kiváló volt a legutóbbi három anyag, azért nagyjából ugyanabban a zenei világban mozogtak, és negyedszerre mindez már kevéssé lett volna izgalmas. Ahogy a csomagolás, úgy a hangzás is illik a kissé nosztalgikus megközelítésű anyaghoz. A súlyos gitárok helyét a klasszikus, szaggató thrash-sound vette át, amely miatt nálam óriási extra piros pontot kap a csapat, imádom ugyanis a '90-es évek elejének thrash gitárhangzását. És ha már szóba került a thrash aranykora, az olyan dalokat, mint a címadó, a Death To The World vagy a Civilization Collapse, akár akkor is elkövethették volna Milléék, annyira vegytisztán eurothrashre sikeredtek.

Bár a lemez tele van régivágású Kreator himnuszokkal, egy kifejezetten endoramás dal is akad, amely tökre hiányzott eddig. Nem véletlen, hogy Mille a mai napig a Kreator egyik legerősebb lemezeként emlegeti az 1999-es anyagot, hiszen bár tejesen más volt, mint amit a csapattól korábban megszokhattunk, valóban kiváló nóták sorakoztak rajta. Szóval a Your Heaven, My Hell az Endorama korszakba visz vissza, és jót is tesz a lemeznek, amely amúgy is elég változatosra és dallamosra sikerült, legalábbis a Kreator viszonylatában.

Már a korábbi korongok recenziójában is dicsértem a felsőligás gitárjátékot, és természetesen a Phantom Antichrist esetében sem tehetek másként, kiemelve, hogy talán minden eddiginél változatosabb témákat és szólókat hallhatunk Millétől és Sami Yli-Sirniötől. Érdemes odafigyelni például a United In Hate-ben hallható szólóra, amely a kedvencem a lemezről, és akár a Coma Of Soulsra is felférhetett volna. A The Few, The Proud, The Broken a Violent Revolution korszakba visz vissza, és remélem, élőben is játszani fogják, mert koncerteken tuti nagyon nagyot fog ütni az a rész, amikor Mille üvölti, hogy „Forward march, glory awaits!" A végig egyenletesen magas színvonalú, tízszámos lemezről kizárólag az utolsó, himnikusnak szánt Until Our Paths Cross Again lóg ki, amely gyakorlatilag egy közepesnél kicsit gyengébb heavy metal kliségyűjtemény. Nem is értem, hogy fért fel ide, részemről maximum egy maxi B oldalán tudnám elképzelni.

A csapat 2012-ben visszatekintett tehát húsz-huszonöt évvel ezelőtti önmagára, nagyjából az Extreme Agression – Coma Of Souls lemezek környékére, és a Phantom Antichristtal az utóbbi tíz év legdallamosabb és legváltozatosabb Kreator lemezét alkotta meg. És mivel sokakkal együtt a fentebb említett időszakot tartom én is a banda első aranykorának, egyáltalán nem vagyok szomorú emiatt.

A Kreator augusztus 3-án Székesfehérváron, a FEZEN-en koncertezik, november 22-én pedig a Petőfi Csarnokban játszanak a Morbid Angel, a Nile és a Fueled By Fire társaságában.

 

Hozzászólások 

 
-20 #6 Galambos János 2012-07-04 02:29
Srácok,én minden albumukat birom,még az Outcast is lemegy nálam elég sokszor,de ezzel nem az a baj,hogy se nem thrash se nem dark,meg samplerek,hanem hogy annyira csúcs gagyik ezek az epikus riffek,meg a beüvöltött Manowart idéző ének.Sosem gondoltam hogy ilyen gagyi lesz,nincs rá jobb szó.
Idézet
 
 
-5 #5 Equinox 2012-06-19 15:36
Én pont a változatosságot hiányolom belőle. Ez egy egyre archenemysebb banda, aki lassan elfelejtett fogós dalokat írni. Violent és Enemy óriási volt, Hordes fasza, ez meg egy ujjgyakorlat.

(nagyon szeretem az AE összes lemezét, nem a göteorgi hatásokkal van a baj)
Idézet
 
 
+9 #4 Bakó Ádám 2012-06-19 07:48
Fantasztikus lemez lett :) Nekem már első hallgatásnál Mille szavai jutottak eszembe: „Ez lesz az eddigi legepikusabb albumunk". Az is lett, összesen egy darab zúzda-refrén van az albumon (Death To The World), a többi mind a dallmra épül. Ezért érzem túlzásnak hogy egy visszatérés-a-gyökerekhez lemezt hoztak volna ki.
Idézet
 
 
+10 #3 JamesSmith 2012-06-18 20:36
Kiváló lemez, kiváló kritika! :)
Idézet
 
 
+15 #2 Chris92 2012-06-18 10:24
Ezek a germán pusztítók nem tudnak hibázni. Remek írás, király lemez!:)
Idézet
 
 
+13 #1 conquer 2012-06-18 09:38
korrekt iromány..csakúgy mint a lemez! \m/
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Galériák

 

Suicidal Tendencies - Budapest, Zöld Pardon, 2012. július 11.

 

Within Temptation - Budapest, Sziget fesztivál, 2011. augusztus 10.

 

Marty Friedman - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 19.

 

Nitzer Ebb - Budapest, Dürer Kert, 2011. május 1.

 

Mercenary - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Solar Scream - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 6.