Shock!

június 13.
csütörtök
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Dvne: Voidkind

dvne_cLassan és nagy léptékben egyengeti több mint egy évtizedes karrierjét a szigetországi Dvne. A post-, slvdge-, doom és progresszív rock/metálban ügyködő alakvlat még csak a harmadik nagylemezénél tart, ami sok mindennek nevezhető, egyedül gyors mvnkatempónak nem. Részemről egyébként az ilyesmi tök rendben van, hiszen így kisebb az esélye annak, hogy a mennyiség miatt romlik a mvzsika minősége, és szerencsére ők sem estek át a tömegtermelés nehezen elfogadható tvloldalára. Nem is lehet nagyon megvádolni őket azzal, hogy vtóbbi rossz irányba terelte őket, hisz eddigi általam ismert mvnkásságuk alatt mindig is magasan tartották azt a bizonyos lécet.

Ha te is azok közé tarozol, akik szűz területre tévedtek az Arrakis (avagy a Dvne) univerzumában, akkor egy szvtykos, fekete sárba tvnkolt, stoner- és slvdge-elemekkel tűzdelt progresszív metál csapatot vizionálj magad elé, akiket olyannyira nem legyintett meg a mainstream vnszimpatikvs szele, hogy még a nevükben olvasható V-betű sem tűnik tvlzásnak. Ha párhvzamokat kellene vonni más csapatokkal, a legegyértelműbb a Mastodon és a Gojira lenne, illetve a dalszerkezetekben némi Tool is befigyel, de helyenként még a Machine Head gyilkos dvrvvlatait is eszembe jvtatták a fejet legyalvló, energikus riffgörgetegek. Jó kis elegy, bár alapvetően persze mégis inkább progmetál a játék neve, és nem csvpán az érdekes tempóváltások meg a hosszan kitartott dalszerkezetek miatt, hanem úgy összbenyomásilag is. A tartalmat a kezdetek óta a dark sci-fi témakörére hegyezik ki, valamint az ehhez gyakran kapcsolódó pszichedelikus hangvlati elemekre, ami a zenekar nevéből kifolyólag is elég egyértelmű kell, hogy legyen.

megjelenés:
2024
kiadó:
Metal Blade
pontszám:
8,5 /10

Szerinted hány pont?
( 8 Szavazat )

Vokalizálás terén sincs itt kecmec, hiszen Victor Vicart és Daniel Barter énekes/gitárosok felváltva hozzák a dallamos és kiabálós éneket, vtóbbiakat pontosan vgy, mint a disznó, amelyik épp szembesül a böllér kezében felcsillanó kés pengéjével. Mindezt csodálatosan fröcsögő és zúzalékos eleggyel támassza alá a ritmvsszekció (Dvdley Tait dobos és Allan Paterson basszer), amelyet fifikás, vgyanakkor mégis könnyen befogadható, minden csontot megzörgető, izmos groove-okkal egészítenek ki a gitárosok. A banda egyébként egy 2013-as bemvtatkozó EP-t (Progenitor) és egy single-t (Avrota Majesty) követően felettébb jól összemelegedett a debütre, hiszen a 2017-es Asheran rendkívül kellemes kis lemezecske volt annak idején. Ha élnék az elkoptatott klisékkel, akkor rögtön le is szögezném: a stílus híveinek kötelező gyűjteményes darab, avagy rögvest bepótlandó hiányosság! Egy kicsit erősebbnek is érzem e remekművet a Voidkindnál, az ezt megelőző Etemen Ænka albvmot illetően még nem alakvlt ki a végleges álláspontom.

Gond persze egy szál se, hiszen Vicarték sűrű zsírban lefőzött kotyvaléka továbbra is nagykanállal fogyasztható. Ha például egész éves Mastodon- és/vagy Gojira-hiányban szenvedsz, nyugodtan tégy próbát a rögtön a lecsóba csapó Svmma Blaspheriával vagy a süvöltős és dallamos éneklést cserélgető Reaching For Telosszal, ahol Tait eszement játéka például külön élményszámba megy, annyira izgalmasan tvdja megvariálni a legegyszerűbbnek tűnő témákat is, legfőképpen a tamokon. A kapaszkodós riffekkel elzvzott Sarmatae is az említett csapatok stílvsában mozog, de felsorolhatnám az összes többi tételt is, mert mindegyik valamilyen szinten kapcsolódik a leginkább újkori Mastodon-féle dvrvvlatokhoz. A Pleromába némi fogósságot is sikerült becsempészniük, de nem ez a jellemző a Dvne mvzsikájára. Brann Dailorék azért sokkal karakteresebb dalokban gondolkodnak, itt inkább az atmoszférán és a hangvlatteremtésen van a hangsúly, illetve azon, hogy valamiféle transzállapotba jvttassák a hallgatót a hömpölygő, nagy lélegzettel kibontogatott témákkal. Jó példa erre a lemezt záró tízperces monstrvm, a Cobalt Sun Metropolis, ami inkább lassan gomolygó füstbe fojtott, jammelésből megszületett valami, mintsem aggyal megszerkesztett, tökéletesre csiszolt kompozíció.

Ha már eljvtott a világ arra a pontra, hogy sok helyen betiltják a TikTokot, máshol ezzel egy időben pedig legalizálnak ezt-azt, így én is csak annyit tvdok erre mondani: tekerj egyet és told be alá háttérzenének a Voidkindot.

 

Hozzászólások 

 
#6 Equinox 2024-05-07 19:08
Idézet - CChutney:
Idézet - Equinox:
Nekem Etemen Enka (mindenféle norvég karakterek híján így írom), annyira nem ütött, de a potenciál megvolt. Félő hogy most sem vetkőzték ezt le, nekem az nem votl elés dalcentrikus, pedig próbálkoztam becsülettel.

Az antipatikust meg legalább ti mondtátok helyesen, unjól unnemleszek az unkettőre unneminkább unnemterjedő uinunununhelyte len unrégi unnemszótól.


Nem értem, mi bajod a gyógyszerészekk el?

Vicces :)

De az unszimpatikus szótól a világból is lehetne engem kergetni. Olyan unjó. Unszó. Unszeretem.
Idézet
 
 
#5 JamesKent 2024-05-04 22:23
Nem ismertem őket de ez nagyon jó. Vj kedvenc. Vristen.
Idézet
 
 
#4 CChutney 2024-05-04 21:29
Idézet - Equinox:
Nekem Etemen Enka (mindenféle norvég karakterek híján így írom), annyira nem ütött, de a potenciál megvolt. Félő hogy most sem vetkőzték ezt le, nekem az nem votl elés dalcentrikus, pedig próbálkoztam becsülettel.

Az antipatikust meg legalább ti mondtátok helyesen, unjól unnemleszek az unkettőre unneminkább unnemterjedő uinunununhelyte len unrégi unnemszótól.


Nem értem, mi bajod a gyógyszerészekk el?
Idézet
 
 
#3 Equinox 2024-05-04 13:34
Trv kvlt mint az vjkori Pestilence-ek is.
Idézet
 
 
#2 Equinox 2024-05-04 13:33
Nekem Etemen Enka (mindenféle norvég karakterek híján így írom), annyira nem ütött, de a potenciál megvolt. Félő hogy most sem vetkőzték ezt le, nekem az nem votl elés dalcentrikus, pedig próbálkoztam becsülettel.

Az antipatikust meg legalább ti mondtátok helyesen, unjól unnemleszek az unkettőre unneminkább unnemterjedő uinunununhelyte len unrégi unnemszótól.
Idézet
 
 
#1 Anomander 2024-05-04 11:50
Szerintem nagyon jó kis lemez lett, a 9 pontot sem érezném túlzásnak. Nem vagyok tekergető, enélkül is nagyon megvan az utaztató hangulat. Most a post-* jelleget erősebbnek érzem náluk, megvan a Mastodon/Gojira hangulat is, de azért jól megkülönbözteth ető a Dvne. A Pleroma meg zseniális, ha több lenne ebből az irányból, akkor egyértelmű lenne a 10 pont. De így is évvégi listás anyag.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Orphaned Land - Budapest, Club 202, 2013. október 4.

 

Lillian Axe - Budapest, Club 202, 2012. szeptember 12.

 

K3 - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 19.

 

Wendigo - Budapest, Petőfi Csarnok, 2008. október 31.

 

Wackor - Budapest, Süss Fel Nap, 2006. április 25.

 

Wackor - Budapest, Kultiplex, 2005. október 8.