Mindig elképeszt, mennyi jó zene jön Ausztrália partjai felől, talán a mindentől távol eső, egzotikus kontinens levegőjében keresendő a megoldás. Példának okáért elég megemlíteni Nick Cave, a Karnivool vagy akár az AC/DC munkásságát. Az instrumentális vonalat a pár éve feltűnt gitármágus Plini gyarapítja életigenlő, kengurukat is megugráltató zenéjével.
Billy Graziadei semmit nem bízott a véletlenre, új zenekara kapcsán ugyanis tényleg csak az nem asszociál a Biohazardra, aki az elmúlt három évtizedet egy lakatlan szigeten töltötte. Persze Billynek minden joga megvan hozzá, hogy a már régóta ismeretlen státuszban leledző anyazenekar egyfajta folytatásaként utaljon saját produkciójára. Hiába volt u...
Lassacskán a kettes sorszámot viselő Mayhem-nagylemez neve mellé is behúzhatjuk a második ikszet, de még mielőtt ez az ünnepi pillanat elérkezne, a Season Of Mist-főnök Michael Berberian úgy gondolta, újrahúzott hangzással vezeti át nevezettet az örökkévalóságba. A Grand Declaration Of War nem csupán nevében volt hatalmas tett a zenekar, illetve a ...
Riói karnevál. Szamba. Foci. Brazíliáról elsőre ezek juthatnak az ember eszébe. Persze az országra (akárcsak bármelyik másikra) más, lényeges dolgok is jellemzőek. Többek között metalban is erős, zenekarok tömkelege fortyog az undergroundban. Igaz, a többség egy szűk, fanatikus réteg kedvence, a világhírnévig ritkán jutnak el, a kultstátuszig meg p...
Vajon a zenekarok életében is eljön az a pont, amikor fel kell nőni? Ha igen, az Architects esetében ez minden bizonnyal Tom Searle gitáros halálával történt meg. A brightoni csapat nyolcadik lemezével így új korszak kezdődött, méghozzá egyik alapítójuk és fő dalszerzőjük nélkül. Azonban Dan Searle, Alex Dean, Sam Carter, Adam Christianson és Josh ...
A Meteor művésznév egy kolumbiai zenészt rejt. A medellíni illetőségű, civilben amúgy grafikusként, dizájnerként dolgozó Jorge Reyes korábban különböző rockbandákban játszott, az utóbbi években azonban szólóban nyomul, és a mifelénk is egyre népszerűbb synthwave irányzat egyik legelismertebb alkotójává fejlődött. Mielőtt feltennéd a kérdést, hogy d...
A német Brainstormot aligha kell bemutatni bárkinek is, hiszen amellett, hogy az 1989-ben alakult csapat igen aktív tagja a színtérnek, volt egy időszak, amikor olyan gyakorisággal jártak hozzánk, amin talán még a The Dead Daisies-es srácok is felhúznák a szemöldöküket. És vélhetően azzal sem vagyok egyedül, hogy be is sokalltam egy kissé tőlük. Mi...
Hetedik albumát lökte ki magából az amerikai metalcore (ne menjünk bele bővebben a műfaj sztereotip megítélésébe és véleményezésébe, miután napjainkra olyan könnyedén átjárhatóak a határok, amilyen robbanásszerűen kiépültek valaha) egyik kultágyúja, az Unearth. Utoljára négy éve jelentettek meg anyagot , így éppen ideje volt valami frissítésnek, bár ...
Talán nem mondok újat azzal, hogy Jake E. Lee minden bizonnyal nehéz eset. Az Ozzy második szólókorszakát jelentős mértékben meghatározó gitáros saját bluesrock-bandájában, a Ray Gillen csodaénekest felvonultató Badlandsben legalább annyira letette a névjegyét, mint a Bark At The Moon és a The Ultimate Sin lemezeken, ugyanakkor saját karrierjét törte d...
Minden előadónak eljön az életében a pillanat, amikor sürgető kényszert érez, hogy szimfonikus zenekarral dolgozzon, és kicsit szokatlanabb köntösbe öltöztesse a jól megszokott dalait. Így tett kedvenc holland leányunk is: Anneke Van Giersbergen két koncertet adott az 1904-ben alapított, patinás hágai Residentie Orkesttel, mely matériából egy konce...
Bár egy ideje már elérhető a lemez, mindenképpen meg akartam várni a cikk megírása előtt a december végi pesti lemezbemutató koncertet, hogy a zeneanyagon túl is legyen pár extra benyomás, ami esetleg befolyásolhatja az írás kicsengését. Azzal együtt, hogy egy Nomad-buli mindig élvezetes, most először szembesültem azzal, hogy sokan tényleg már rég ...
Amikor az unokám először mesélt nekem erről a pop-rock együttesről, először azt hittem, hogy a Mester és Tanítványai nevű magyar zenekarról beszél. Emlékszem, valamikor a kilencvenes években sokat játszották a rádióban a slágereiket, amiket igencsak kedveltem, na meg az énekes legényt is ennivalóan aranyosnak találtam. Bár már akkoriban is túl volt...
A Devil's Hand elnevezés két veteránt takar. Egyikük a multihangszeres Mike Slamer, a dallamos vonal egyik legavatottabb kezű mestere, aki olyan zenekarokkal készített zseniális lemezeket, mint a City Boy, a Streets, a Steelhouse Lane vagy a Seventh Key, de sessionistaként, dalszerzőként, külsős guruként másokat is erősített a Warranttől a Kixen és...
Ugyan nem övezi őket vakító reflektorfény, de Dánia elsőszámú thrash metal alakulata a 2007-es újjáalakulás óta kiegyensúlyozottan működik. Két tagcsere ugyan volt már azóta, ettől függetlenül azonban az Artillery két-három évente szállítja aktuális nagylemezét, tele jobbnál jobb, dallamos thrash-témákkal. És nincs ez szerencsére máshogy ezúttal se...
Nem panaszkodhatnak mostanában a melodikus rockzene szerelmesei, hiszen olyan döbbenetes mennyiségű AOR és klasszikus alapokkal dolgozó dallamrock-csapat van jelen a piacon, hogy ember legyen a talpán, aki képes kiválogatni közülük azokat a produkciókat, amelyek érdemesek a nagyobb figyelemre. Sajnos erre a műfajra is érvényes a régi mondás, miszer...
Lehet, hogy ez most egy kicsit hülyén hangzik majd, de a Nashville Pussy az egyik legtökösebb amerikai rock′n′roll-banda manapság. Még úgy is, hogy a suna nem pusztán a nevükben jelenik meg, hanem a négyből két tag rendelkezik is az említett szervvel. Közülük a párducmintás bikinifelsők koronázatlan királynője, a rendre leharcolt ribancnak öltöző R...
Egyértelmű, hogy az újhullámos speed/thrash-csapatok közül mára a Gama Bomb a legnagyobb kedvencem. A hatodik nagylemezénél járó ír csapat ugyanis egyszerűen képtelen hibázni: lemezeik egytől egyig tele vannak pofátlanul fogós thrash-himnuszokkal, ráadásul minden alkalommal kitalálnak valami jópofa koncepciót, így a körítés is mindig hibátlan. Volt...
Nem könnyű feladat Warrel Dane utolsó, sajnos posztumuszként kiadott lemezéről írni. A megjelenés előtt egy hónappal már a Century Media jóvoltából meghallgathattam volna... majd pont egy hónapig halogattam, hogy majd holnap, majd holnap. Próbáltam kitolni az időpontot, hogy „utoljára először" hallhatok dalokat Warreltől. Aztán erőt vettem magamon ...
Sok régi zenekar át- és visszarendeződését megéltük már, és sok hasonlót fogunk még látni a jövőben, de vannak esetek, amikor bizonyos embereknek egész egyszerűen ott a helyük az adott bandában. Mert bár a Metal Church folyamatosan aktív volt és korrekt lemezeket szállítottak Ronny Munroe énekessel is, Mike Howe talán kissé váratlan és meglepő viss...
Első pillantásra egyértelműnek tűnt a helyzet. A death metal aranykorszakában felbukkant angol Cancer komoly név a szakmában, első három lemezükkel a '90-es évek kezdetén sokat tettek az irányzat erősödéséért, huszonhárom év után pedig most ismét az alapfelállást köszönthetjük viszont, magyarán minden adott egy bivalyerős lemezhez. Gondoltam én, és...
Nem hittem volna, hogy valaha is kapunk még új dalokat Steve Perrytől. Utoljára ugye 1996-ban, a Journey Trial By Fire lemezén hallhattuk minden idők egyik legfantasztikusabb rockénekesét, aki a zenekarral történt újabb szakítását követően gyakorlatilag eltűnt a világ szeme elől, súlyos magánéleti tragédiája – felesége halála – pedig csak még inkáb...
Amikor Jason Beckerre gondolok, kicsit mindig elszégyellem magam. Mert itt vagyok én, az átlagember a magam hétköznapi problémáival, kicsinyes játszmáimmal, esetleges munkahelyi és magánéleti konfliktusaimmal, miközben tízezer kilométerrel nyugatabbra magatehetetlenül, mozdulatlanságra kárhoztatva fekszik ez a csodálatos elme, az emberi nagyság, ak...
Roppant hálás alanya a kritikáknak ez a veterán norvég csapat, akik a lehető legjobb értelemben viselik magukon a „megbízható minőség" védjegyet. Már a 2008-as újjáalakulás óta is eltelt egy évtized, az Einherjer pedig azóta is nyílegyenesen halad előre a méltósággal öregedés útján. Tömegtermeléssel nehezen lehetne vádolni őket, hiszen a teljes éle...
Nem túl sok hely lehet a világon, ahol egy korábban jobbára páriaként kezelt, lemezkiadástól és koncertezéstől rendre eltiltott rockénekesnek – aki önmagát előszeretettel nevezte a Nemzet Csótányának – megadatott volna a lehetőség, hogy eljátssza a világirodalom egyik legismertebb tragédiájának címszerepét. A Magyar Népköztársaságban azonban ez a c...
Mindenképpen érdekes a Dream Child felbukkanása, hiszen Ronnie James Dio egykori zenészei közül Craig Goldy és Simon Wright a Dio Disciples-ben is együtt zenél, és elméletileg hamarosan onnan is érkezik majd egy saját dalokkal teli anyag a számtalan turné után. A Dream Childban mindenesetre játszik mellettük egy harmadik nagy veterán is Rudy Sarzo ...
Most már tényleg bevallhatom: sokkal többet vártam a Muse-tól. Nem feltétlenül az új lemez kapcsán – azt rögtön kivesézem –, hanem úgy általában pályafutás/eredetiség/útmutatás szempontjából. Persze félreértés ne essék, vélhetően nincs okuk panaszra a srácoknak, ugyanúgy megtöltik a koncerttermeket, ha épp turnéra indulnak, az ázsiójuk még mindig a...
Nagyon szeretem az In The Woods... zenekart. Külön kisregényt érdemelne, hogy zenei ízlésem alakulásában mennyi mindent köszönhetek a kristiansandi srácok életművének, különösen az abszolút csúcs Omnió nak és az évek során elhintett 7"-es kislemezeket egy kalap alá rendező Three Times Seven On A Pilgrimage válogatásnak. Az a történet azonban az ezred...
Facebook
Twitter