Shock!

március 28.
csütörtök
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Annihilator: Suicide Society

annihilator_cDave Padden tizenegy évig volt az Annihilator énekese (később gitárosa is), amely időszak alatt öt lemez született, ezen teljesítményével pedig abszolút csúcstartó a „kibírtam Jeff Waters mellett" versenyben, ráadásul rekordját vélhetően nem is fogja már megdönteni senki. Én viszont elmondhatatlanul boldog voltam, mikor idén év elején megérkezett a hír, hogy végre elhagyta a fedélzetet, hangját ugyanis borzasztó jellegtelennek tartom, stílusa pedig totál idegen volt az Annihilatortól, így a vele készült lemezek sem lettek soha nagy kedvenceim. Még annak ellenére sem, hogy mindegyiket rengetegszer meghallgattam. Az pedig még jobban feldobta a kedvem, hogy a mikrofont csaknem két évtized után ezúttal ismét a főnök, azaz Mr. Waters ragadta magához.

Általában nem túl jó megoldás, ha egy énekes kiválása után valamelyik tag – tipikusan a zenekarvezető – lép a helyére, de ne felejtsük el, hogy Jeff 1994 és 1997 között három nagylemezt is felénekelt az Annihilatorben, és ezek közül az első, a King Of The Kill a banda legerősebb cuccainak egyike. Bár Jeff az 1997-es, gyakorlatilag full szólóban rögzített Remainsszel meglehetősen furcsa vizekre evezett, én kifejezetten komálom azt a korongot is, a csapat leszállóága pedig véleményem szerint csak ezt követően, az énekesekkel való, éveken át tartó kavarással kapott igazi lendületet. Bár Padden 2003-ban megnyugvást hozott ebből a szempontból, sajnos pont az maradt a csapat élén, akit legkevésbé kívántam oda.

megjelenés:
2015
kiadó:
UDR
pontszám:
9 /10

Szerinted hány pont?
( 47 Szavazat )

Most azonban itt a tizenötödik Annihilator nagylemez, ami nemcsak Jeff miatt olyan, mintha visszamentünk volna az időben húsz évet, de hangzásában és dalait tekintve is egyértelműen visszanyúl a klasszikus cuccok világához. A King Of The Kill-párhuzam persze egyértelmű, de sok helyen érzem a legdallamosabb (és számomra legjobb) Annihilator-lemez, a Set The World On Fire hatását is. A nyitányként szolgáló, rockosan lüktető címadó is ilyen, és egyből meg is vettek vele kilóra, ez a dal ugyanis mindent felvonultat, amely miatt a csapat a legnagyobb kedvenceim egyike: egyedi, megunhatatlan és totál őrült gitározás, remek dallamok és összetett, de mégis azonnal ható dalszerkezet. Más nem is kell egy tökéletes Annihilator-tételhez!

Jeff-fel már korábban is előfordult, hogy egy-egy régi dalának valamely témáját konkrétan felhasználta később egy másik szerzeményben. Most sincs ez másként, a kettes, egyebekben modernebb és kifejezetten tempós My Revenge-re például konkrétan rá lehet énekelni, hogy „Welcome to my world, I hope you see there's no way out" (gy.k. Second to None), és később is akadnak ilyen visszautalások, de az ilyesmi szerintem sokkal inkább jópofa, mintsem zavaró. A harmadik Snap acapella indítása sajnos nem lett az igazi, maga a dal azonban egy fasza, málházós tétel, amiről ismét csak a King Of The Kill, mégpedig annak The Box című tétele ugrik be. Finoman búgó bőgő vezeti fel a Creepin' Againt, amely a lemez leggyorsabb témájával és egy kiváló refrénnel operál, illetve Jeff Brain Dance-t idéző kattant vokáljaival. A Narcotic Avenue totál széttördelt, beteg cucc, amiben a '93-as anyagot idéző, megadallamos gitárszólóval jutunk csak némi levegőhöz. Jeff talán ebben villantja meg leginkább gitárosi kvalitásait, sajnos azonban fogós énekdallam már nem jutott bele.

Nem kell nagy rajongónak lenned ahhoz, hogy a The One You Serve első hangjainál már kapásból rávágd: Never, Neverland! A kettes lemez hangulatának újrahasznosítása itt kifejezetten egyértelmű, de mivel ez volt a csapat legsikeresebb anyaga, nem hiszem, hogy a rajongók felháborodnának miatta, főleg, hogy később egész más karaktert kap a dal, és a lemez legsúlyosabb tétele lesz belőle. Az egyenes vonalú, sodró lendületű Break, Enter a Carnival Diablos lemezt idézi, a Death Scent pedig ismét súlyosabb téma érdekes, sejtelmesen visszafogott középrésszel, amely után a gitárszóló szabadítja el a poklot, majd a lemezt a balladisztikusan induló, pozitív hangulatú Every Minute zárja.

A Suicide Society hangzása kifejezetten régisulis: Jeff horzsoló, agybeteg riffelése mellett örömtelien hangsúlyos a basszusgitár is, és ez ad egyfajta olyan barátságos, meleg hangzást, ami semmiképpen nem nevezhető trendinek, ellenben a banda legszebb korszakát idézi, ráadásul totál máshogy is szól így a lemez, mint a mostani anyagok döntő többsége. Összességében mindez pedig egy hagyományőrző, visszatekintő Annihilator-korongot eredményez, amely messze a legerősebb a bandától a Refresh The Demon óta. Tűkön ülve várom a koncertet!

 

Hozzászólások 

 
#32 Nahi 2019-05-24 23:27
Sziasztok!
Nekem bejött ez a Padden srác, persze csak koncerten mert gitározás mellett eltolta a dalokat mindegyik érából, a lemezeket vele nem annyira bírtam, ha megköveztek akkor is Annihilator első három lemez az etalon számomra...énekesként a legjobban a meghurcolt ,s legdallamosabb Annihilator lemez: a Set the world on fire jön be..de ugye akik az Annihilatort szeretik azoknak a trash-esebb korongok jók..
Idézet
 
 
#31 Venomádi 2018-07-07 15:20
Na kérem, eltelt közel 3 év a megjelenés óta, és pár napja lepörgettem. Kiábrándító leszek újfent: megállt a lábán ez a lemez, mert még mindig baromi jónak gondolom.
Idézet
 
 
-1 #30 DRAZSEN 2016-03-16 16:15
Nekem bejön ez ahogy mindegyik valamiért !
Szerintem minden csapatba,minden lemezbe bele lehet kötni,ahogy ebbe is persze.
Idézet
 
 
+1 #29 DRAZSEN 2016-03-16 16:11
Idézet - Scarecrow:
Mostanában belekezdtem a régebbi Annihilator lemezek hallgatásába. Az utóbbi lemezeiket nézve, ez az album köröket ver mindre. A Metal-ban nem tetszett a vendég énekesek szereplése, az All for you borzalmasan rossz lemez, talán ha 1 értelmes szám van rajta, a Schizo Deluxe pár fokkal jobb, de abba se volt semmi emlékezetes.
Az Annihilator lemezen már van több jó szám (Trend) és azt végig birom hallgatni többször is. A Suicide előtti legjobb albumuk nekem eddig a 2001-es Carnival lemez.(Alice in Hell és a Refresh Demon-t még nem füleltem meg) Persze ez saját vélemény, ahogy látom mindenki mást lemezt, énekest komál ennél a bandánál. :)


A Waking The Fury albumot próbáld meg :) Az szakít mint az állat
Idézet
 
 
+1 #28 Scarecrow 2016-02-15 16:47
Mostanában belekezdtem a régebbi Annihilator lemezek hallgatásába. Az utóbbi lemezeiket nézve, ez az album köröket ver mindre. A Metal-ban nem tetszett a vendég énekesek szereplése, az All for you borzalmasan rossz lemez, talán ha 1 értelmes szám van rajta, a Schizo Deluxe pár fokkal jobb, de abba se volt semmi emlékezetes.
Az Annihilator lemezen már van több jó szám (Trend) és azt végig birom hallgatni többször is. A Suicide előtti legjobb albumuk nekem eddig a 2001-es Carnival lemez.(Alice in Hell és a Refresh Demon-t még nem füleltem meg) Persze ez saját vélemény, ahogy látom mindenki mást lemezt, énekest komál ennél a bandánál. :)
Idézet
 
 
#27 Sárvári Gábor 2015-10-05 15:05
Idézet - Venomádi:
Idézet - Sárvári Gábor:
9 pont egy feldolgozás albumra? Egy szikra önálló gondolat nincs ezen. Ez egy pontra lenne egy über klasszik albumtól? Várjál! Megnézem az új Lamb of God mennyi.


Te meghallgattad az album második felét? Mert gondolom nem. Vagy mi 2015-ben egy önálló gondolat?


Jól gondolod. Tényleg nem hallgattam meg! Melyik számtól érdemes elkezdeni? Vagy melyikre gondolsz? Mert tényleg elkezdetem párszor hallgatni de 3-4 szám után kikapcsoltam. Magamban mondván hogy: Ez faszság.
Az előző albumuk tetszett, azt hallgattam is a megjelenése után egy darabig, az se volt valami eredeti, de én ennél jobbnak érzem.
Idézet
 
 
-1 #26 Venomádi 2015-10-02 18:05
Idézet - Sárvári Gábor:
9 pont egy feldolgozás albumra? Egy szikra önálló gondolat nincs ezen. Ez egy pontra lenne egy über klasszik albumtól? Várjál! Megnézem az új Lamb of God mennyi.


Te meghallgattad az album második felét? Mert gondolom nem. Vagy mi 2015-ben egy önálló gondolat?
Idézet
 
 
#25 pth0mas 2015-10-01 21:24
Idézet - Sanctus:
Idézet - pth0mas:
Nálam kevés nagyobb rajongója van Jeff Waltersnek,de ez a lemez-szerintem-nem üti meg azt a szintet,amit az ember elvárhatna,egy a mindenkori metal egyik nagy legendájától. Az első 3 lemez abszolút klasszikus,onna ntól valami kiveszett a Mesterből.A cikkíró pont azokra a lemezekre hivatkozik,kivé tel a Set the world,amik szerintem unalmasak,sablo nosak,egysíkúak .Nagyon vártam az anyagot,de már az előzetesen megjelentetett számok lelomboztak rendesen.Sajnálom,remény kedtem egy nagy dobásban,de ez nem az.


Nálad kevés nagyobb rajongó van, bár azért a kiadott 15 lemezből 12-t nem szeretsz ilyen-olyan okok miatt :) Ne haragudj, ezen jót mosolyogtam :)

Számomra Jeff megmarad az az ember, aki gitározni nagyon tud, nótát írni meg akkor sikerül, ha a csillagok szerencsés konstellációja, az ihletadó múzsa, meg maga a jóisten nagy ritkán megengedik. Igazi másodvonal.

Nem haragszom! :) Nekem az első 3 lemez az Annihilator,err e gondoltam,azt a bizonyos nagy rajongást!:) Hallgatom néha a többit is,de nem tudok mit kezdeni velük.A mondandód második felével egyetértek,de a másodvonal azért túlzás....nem megy neki mostanában,van ilyen,nem lehet minden albumra megírni az új alice in hellt.Az biztos,hogy nem szégyelli újra elővenni a régi riffjeit,ez azért gáz,rajongás ide vagy oda! :)
Idézet
 
 
#24 Sárvári Gábor 2015-10-01 21:00
Na jó! Az 10/10. Ez meg 9/10? Az komoly . . .
Idézet
 
 
#23 Sárvári Gábor 2015-10-01 20:57
9 pont egy feldolgozás albumra? Egy szikra önálló gondolat nincs ezen. Ez egy pontra lenne egy über klasszik albumtól? Várjál! Megnézem az új Lamb of God mennyi.
Idézet
 
 
#22 Scarecrow 2015-10-01 11:17
Idézet - spacer:
Idézet - iLane:
Idézet - deniro2:
Aki esetleg nem érti miről beszélek:

https://www.youtube.com/watch?v=NbLMrce7OJI&feature=youtu.be&t=115

https://www.youtube.com/watch?v=pDX25H4EPEs&feature=youtu.be&t=56

Akit érdekel, másolja ki a linket, mert a linkbeszúrás valamiért halott linket ad...


Köszi a linket, amikor az innen-onnan nyúlást írtam pont ilyesmikre gondoltam. És ez nem olyan, hogy ötletet merít belőle, hanem lenyúlta hangról hangra és kiadja új lemezen húzószámként. Ez szerintem totál nem fér bele. Nem is értem a kritikából miért maradt ki, a 9 pont pedig totálisan érthetetlen. OK, hogy szubjektív tudom, de az új pontozás szerint a 9 pont az, ami éppencsak elmarad az égen ragyogó fényes tökéletességtől , a már-már klasszikus különleges darabok egyike. Akármekkora Jeff Waters rajongó is legyen valaki, ha mélyen magába néz tudja, hogy ez nem egy olyan lemez.


én sem értem a 9 pontot!! ugyan olyan mint a valentin szivlia a disturbed 10 pontjával!! az is egy fos meg ez is egy fos!!

Izlés kérdése nem? :)
Idézet
 
 
+6 #21 Sanctus 2015-10-01 10:11
Idézet - pth0mas:
Nálam kevés nagyobb rajongója van Jeff Waltersnek,de ez a lemez-szerintem-nem üti meg azt a szintet,amit az ember elvárhatna,egy a mindenkori metal egyik nagy legendájától. Az első 3 lemez abszolút klasszikus,onna ntól valami kiveszett a Mesterből.A cikkíró pont azokra a lemezekre hivatkozik,kivé tel a Set the world,amik szerintem unalmasak,sablo nosak,egysíkúak .Nagyon vártam az anyagot,de már az előzetesen megjelentetett számok lelomboztak rendesen.Sajnálom,remény kedtem egy nagy dobásban,de ez nem az.


Nálad kevés nagyobb rajongó van, bár azért a kiadott 15 lemezből 12-t nem szeretsz ilyen-olyan okok miatt :) Ne haragudj, ezen jót mosolyogtam :)

Számomra Jeff megmarad az az ember, aki gitározni nagyon tud, nótát írni meg akkor sikerül, ha a csillagok szerencsés konstellációja, az ihletadó múzsa, meg maga a jóisten nagy ritkán megengedik. Igazi másodvonal.
Idézet
 
 
+2 #20 spacer 2015-10-01 10:04
Idézet - iLane:
Idézet - deniro2:
Aki esetleg nem érti miről beszélek:

https://www.youtube.com/watch?v=NbLMrce7OJI&feature=youtu.be&t=115

https://www.youtube.com/watch?v=pDX25H4EPEs&feature=youtu.be&t=56

Akit érdekel, másolja ki a linket, mert a linkbeszúrás valamiért halott linket ad...


Köszi a linket, amikor az innen-onnan nyúlást írtam pont ilyesmikre gondoltam. És ez nem olyan, hogy ötletet merít belőle, hanem lenyúlta hangról hangra és kiadja új lemezen húzószámként. Ez szerintem totál nem fér bele. Nem is értem a kritikából miért maradt ki, a 9 pont pedig totálisan érthetetlen. OK, hogy szubjektív tudom, de az új pontozás szerint a 9 pont az, ami éppencsak elmarad az égen ragyogó fényes tökéletességtől , a már-már klasszikus különleges darabok egyike. Akármekkora Jeff Waters rajongó is legyen valaki, ha mélyen magába néz tudja, hogy ez nem egy olyan lemez.


én sem értem a 9 pontot!! ugyan olyan mint a valentin szivlia a disturbed 10 pontjával!! az is egy fos meg ez is egy fos!!
Idézet
 
 
#19 iLane 2015-10-01 08:39
Idézet - deniro2:
Aki esetleg nem érti miről beszélek:

https://www.youtube.com/watch?v=NbLMrce7OJI&feature=youtu.be&t=115

https://www.youtube.com/watch?v=pDX25H4EPEs&feature=youtu.be&t=56

Akit érdekel, másolja ki a linket, mert a linkbeszúrás valamiért halott linket ad...


Köszi a linket, amikor az innen-onnan nyúlást írtam pont ilyesmikre gondoltam. És ez nem olyan, hogy ötletet merít belőle, hanem lenyúlta hangról hangra és kiadja új lemezen húzószámként. Ez szerintem totál nem fér bele. Nem is értem a kritikából miért maradt ki, a 9 pont pedig totálisan érthetetlen. OK, hogy szubjektív tudom, de az új pontozás szerint a 9 pont az, ami éppencsak elmarad az égen ragyogó fényes tökéletességtől , a már-már klasszikus különleges darabok egyike. Akármekkora Jeff Waters rajongó is legyen valaki, ha mélyen magába néz tudja, hogy ez nem egy olyan lemez.
Idézet
 
 
+2 #18 Anomander 2015-09-30 23:44
Jó megosztó lemez lett:)
Nekem mindig is bejött az Annihilator dallamosabb vonala, pl. a Megadeth-nél sem zavart ez az irány, erős 8-as megvan. Jeff zseniális, mint mindig, bár tényleg kicsit sokszor volt Metallica utánérzésem. Az ének viszont sokkal jobb, mint a Feast-en (szerintem)
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Devin Townsend Project - Budapest, Barba Negra Music Club, 2015. március 12.

 

Suicidal Tendencies - Budapest, Zöld Pardon, 2013. július 9.

 

Marty Friedman - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 19.

 

A Life Divided - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Helloween - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. november 28.

 

Whitesnake Tribute Band - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. május 4.