Shock!

március 19.
kedd
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Muse: Will Of The People

muse_cMuse, azaz múzsa. Matt Bellamy az aktuális trendeknek megfelelő múzsát választ magának, legutóbb épp a synthwave vonalra ugrott rá, majd gyorsan le is. Ezúttal a rockosabb ízeket preferálta, sőt, helyenként konkrétan a metálvonalat lőtte fel céltáblának. Mindezek mellé szövegileg csak épphogy körülnézett, mi történt mostanában a világban, ami bőven adott táptalajt egyébként is konteóhívő agytekervényeinek egy lemeznyi témához, ami számomra hosszú idő óta a legizgalmasabb topikokat bontja ki – persze kellő távolságból, de nem kisujjeltartással szemlélve a szövegeket.

Már az albumot felvezető klipeket látva-hallva is hiperventillálni kezdtem, és bizakodva vártam a teljes lemezt, úgy éreztem, a korábbiaknál bevállalósabban mertek kísérletezni zenei téren. És ezzel ellent is mondok a bevezetőben leírtaknak, hiszen eddig valóban a zenei trendekre ugrottak rá (olykor kis fáziskéséssel), de most inkább visszakanyarodtak a gyökerekhez, némileg modernizált hangképpel és helyenként apró visszakacsintásokkal a kezdeti sikerlemezek irányába. Igaz, a trendet máshol mégis követik, hiszen ők is kiadtak egy NFT-tokent ezer példányban, ami mellé jár egy FLAC minőségű digitálisan dedikált hanganyag, noha szerintem ez is kábl olyan lufi, mint a bitcoin, zenerajongóknak meg bizonyára felfoghatatlanul izgalmas, hogy egy kapcsolt vásárlói listán szerepelhet a nevük. Oh, wait…

megjelenés:
2022
kiadó:
Warner
pontszám:
10 /10

Szerinted hány pont?
( 44 Szavazat )

A Will Of The People a régi idők hagyományait követve csupán 37:40 hosszidejű, és nem tartalmaz felesleges sallangokat. A tíz dalt az újragondolt modern időknek megfelelően vinylre osztva A és B oldalra szedhetjük, a mérleg nyelve ilyen szempontból tökéletes egyensúlyban áll. A sound pazar, telt, erőteljes, a mélyek megtöltik a teret, nem túlgondolt a középtartomány az előtérbe tolt vagy olykor a mellérendelt gitárok ellenére, az elektronikus betétek színes, ízléses és ötletes alkalmazása, szeretettel óvó karként öleli körbe a dús hangképű számokat. Pontosan az a hangzás, ami vinylen borzongatóan gyönyörűen szól, és ezzel felírtam a beszerzendők listájára ezt a hanglemezt is.

A menetelős címadó minden ízében klasszikus Muse, a jellegzetes dallamok, ütemek gyorsan elsodornak, utána jön a szövegileg is ütős, egyébként a lemez egyik legslágeresebb szerzeménye, a Compliance, és igazából valahol szürreális, hogy ez az érzelemdús vokál a netes agyonszabályozásról szól, mindehhez zenei fricskaként a háttérben a Knight Rider is felsejlik, de azt már megfejteni sem szeretném, hogy miért. A Queen hatását most sem lehet elvitatni, annyira rájuk égett a vokáldús, jellegzetesen „kvínes” megoldások miatt, hogy ha szeretnék, sem lennének képesek levakarni magukról, ennek megfelelően a Liberation csodaszép iskolapélda minderre leheletfinom énektémáival.

A fülbemászó Won’t Stand Down a vége felé kimondottan metálos, tőlük eddig stílusidegen riffeléssel kényeztet el, mindehhez elektronikusan torzított hörgéssel (ordítással), az átlag Muse-rajongó itt fog a szívéhez kapni, én szélesen vigyorogva bólogatok, mert jó ez bizony. De ez még semmi, mert amit a Kill Or Be Killedben kapunk kicsit később (de kár, hogy itt ennyire műanyagok a dobok!), az maga a METÁL! És nemcsak a meglepően súlyosra vett, szinte death metalos riffelés a meglepő, hanem még a dobtémákkal is igyekeztek a lehető legautentikusabban a riffekhez igazítani, sőt, mondok még egyet: a gitáreffektek miatt meg a Gojira neve is be fog úszni a képbe, ha nem vagy teljesen süket. És a hörgés miatt itt is elmorzsoltam vigyorogva egy könnycseppet.

A szívfacsaró lírai, zongorás Ghosts (How Can I Move On) is tündöklő gyöngyszem, akár egy musical sikerbetétdala is lehetne. A lidérces You Make Me Feel Like It’s Halloween retro hangképe is rokonszenves, a totálisan Brian May által ihletett gitárszóló is tűpontosan a helyén van. A Verona akár a Stranger Things következő évadába is beleférne, így nem árulok el nagy meglepetést, hogy nyomokban, de maradt a synthwave-vonalból is egy rövid visszatekintés, a dal hangzása meg orgazmus a fülnek. A diszkós Euphoriában nemcsak a régi idők Muse-a, hanem Donna Summer I Feel Love-ja is felsejlik az alapokban, pontosan ilyen a kreatív újrahasznosítás. A záró We Are Fucking Fuckeddal először nehezen barátkoztam meg, de kizárólag a címe miatt, mert amúgy minden ízében telitalálat a dal, de hát egy ilyen refrént ordibálni, hogy kibaszottul rábasztunk? Persze, valamelyest igaza van bizonyos szemszögből, zeneileg pedig nem véletlenül emlegeti mindenki a Knights Of Cydoniát – hátha lecserélik a koncertek záródalát végre.

A Will Of The People pontosan az a lemez, amit szíved szerint koncerten elejétől a végéig meghallgatnál, és pontosan ezért roppantmód érdekel, melyik dal ragad bele innen az elkövetkezendő évek setlistjébe. Arra is kíváncsi vagyok, idővel mennyire fog ülepedni a lemez (nálam meg úgy általában mindenkinél), de egyelőre akármennyit hallgatom, és akármennyire akarok benne hibát találni, nem nagyon megy. Az év egyik fontos és kiemelkedő lemeze, nálam ez csont nélkül tíz pont. A Muse visszatért, a múzsa újra homlokon csókolta Bellamyékat, köszönet érte.

 

Hozzászólások 

 
#8 TeaZenCatToe 2022-12-27 23:36
Idézet - nikfiszsz:
Akik lehúzták a pontszámot a szavazásnál,sze rintem nem is hallották az albumot,csak szimplán a zenakar neve miatt savaztak.(Nem egyedi eset)


...vagy csak ismerték a zenekari trösztöt már a kétezres évek hajnalán. Ott nagybetűs opuszok születtek. Annak idején még szeretett a hősöd zongorázni és alkotni. Nagyot, magasztosat alkotni.
Ez a lemez se rossz (sőt), de messze nem olyan és nem kiemelkedően maradandó, mint ahogy azt az itt-ott direktívává tenni akaró újhullámos imahadsereg megpróbálja lefesteni...
Tedd be otthon a "New Born"-t.
Idézet
 
 
#7 Goodbye 2022-12-02 00:07
Idézet - GTJV82:
Szerintem is túl vannak hype-olva, de ez általában jellemző a Nagy-Britannia felől jövő pop/rock csapatok esetében (Oasis, Blur, Coldplay..... Muse).
Ügyesek, de MINDEN ROSSZINDULAT NÉLKÜL sem hallok semmi extrát ezekben a számokban (én sem).

Ez eddig fel se tűnt, de van benne valami. Az Oasis esetében mondjuk biztos közrejátszott a balhés, korai szétszéledés is. A Blurnak voltak albumai, amik miatt értem körülöttük a rajongást. A Coldplaynek is, de a legutóbbi kiadvánnyal örökre elriasztottak.
Valamiért bármelyiküket szívesebben hallgatnám élőben mint a Muset. De csak ők jönnek mindig, és nem is kis közönség előtt szoktak játszani.
Idézet
 
 
#6 GTJV82 2022-12-01 13:33
Szerintem is túl vannak hype-olva, de ez általában jellemző a Nagy-Britannia felől jövő pop/rock csapatok esetében (Oasis, Blur, Coldplay..... Muse).
Ügyesek, de MINDEN ROSSZINDULAT NÉLKÜL sem hallok semmi extrát ezekben a számokban (én sem).
Idézet
 
 
#5 Simon Zoltán 2022-11-30 07:54
Idézet - Goodbye:
Én meghallgattam, de ezzel se fogtak meg különösebben. Továbbra is értetlenül állok a zenekar körül kialakult kultusz előtt.

én is, minden rosszindulat nélkül.
Idézet
 
 
#4 Goodbye 2022-11-29 23:51
Én meghallgattam, de ezzel se fogtak meg különösebben. Továbbra is értetlenül állok a zenekar körül kialakult kultusz előtt.
Idézet
 
 
#3 nikfiszsz 2022-11-29 22:33
Akik lehúzták a pontszámot a szavazásnál,sze rintem nem is hallották az albumot,csak szimplán a zenakar neve miatt savaztak.(Nem egyedi eset)
Idézet
 
 
#2 BS11 2022-11-29 11:50
Már nagyon vártam az ismertetőt! A lemez úgy tökéletes, ahogy írva van, nincs gyenge szám, sőt 3-4 koncertfavorit is született. Az pedig mindig lenyügöz, ha valaki egy-egy dalba belehall más zenéket, előadókat. Az életműben dobogós. A Cult mellett az idei év legjobbja!
Idézet
 
 
#1 Nordmann 2022-11-29 09:52
"A Will Of The People pontosan az a lemez, amit szíved szerint koncerten elejétől a végéig meghallgatnál"

Pontosan. Mert mint már sokszor hangoztattam, ez a zenekar élőben a legjobb. A lemezdalaikat feltöltik élettel, a hangszerelés körökkel jobb lesz, a hangzás is, és olyan atmoszférát kap az egész, hogy hűűű...

Köszönjük a kritikát! Elsőre nem értettem volna egyet, de valóban, többször hallgatva nagyon adják magukat a dalok. :)
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Queensryche - Budapest, Club 202, 2013. október 23.

 

A Life Divided - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Orphaned Land - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 21.

 

Watch My Dying - Budapest, Kultiplex, 2005. november 12.

 

Watch My Dying - Budapest, Süss Fel Nap, 2005. február 8.

 

Wackor - Budapest, Süss Fel Nap, 2006. április 25.