Shock!

június 01.
hétfő
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Klasszikushock tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Death: Leprosy

1203death01Egy lepelbe burkolódzó alak áll a pusztaságban. A teremtmény arcát szörnyű betegség tette romossá, karjain fekélyes sebek tátongnak. Valaha ember volt, most azonban a Halál torz tükörképeként tekint a világba. Távolabb tőle két másik alak álldogál, arcukat lepel fedi. Tartásukon félelem és iszonyat tükröződik, sötét gondolataik pedig úgy borítják be elméjüket, mint a sivár vidéket a vérvörös égbolt. Rettegnek, mert tudják: a lepra elől senkinek sincs menekvése.Emberi létünk törékenységéről szóló lemez lényegét tán még soha nem fejezte ki érzékletesebben borító, mint Ed Repka festménye, amely a Death második lemezéhez készült. Nincs szükség szétrobbanó agyvelőre vagy csonkolt testrészek látványára, elég csak a Halál arcába nézni, aminél nem lehet szörnyűbb az ember számára.

megjelenés:
1988. november 16.

kiadó:
Combat / Relapse
producer: Dan Johnson

zenészek:
Chuck Schuldiner - gitár, ének
Rick Rozz - gitár
 
Terry Butler - basszusgitár
Bill Andrews - dobok

játékidő: 38:37

1. Leprosy
2. Born Dead
3. Forgotten Past
4. Left To Die
5. Pull The Plug
6. Open Casket
7. Primitive Ways
8. Choke On It

Szerinted hány pont?
( 55 Szavazat )

Chuck Schuldiner a legendás debütálást követően ahelyett, hogy összerántott volna még egy emberi belsőségekben nyakig tocsogó anyagot, elkezdte azon törni a fejét, miként emelhetné bandája zenéjét a következő szintre. A gitáros egyike volt azoknak, akik elsőként ébredtek rá, hogy a gyorsabb nem feltétlenül egyenlő a brutálisabbal, így a Scream Bloody Gore sebesebb dalai után Schuldiner nekiállt felfedezni a lassabb tempókat is. Célja az volt, hogy még súlyosabb, még keményebb és egyúttal még összetettebb zenét alkosson, mint azelőtt.

Schuldiner egyik legnagyobb problémája mindig is az volt, hogy hozzá hasonlóan elhivatott társakat találjon. Többek között emiatt is kényszerült nagyrészt egymaga megírni és feljátszani az első Death albumot. Ezúttal azonban vadászata sikerrel járt: egy korábbi zenésztársát, a gitáros Rick Rozzt sikerült meggyőznie, hogy ismét csatlakozzon hozzá. Rozz még a debütáló lemez előtti, demós korszakban fordult meg a Death-ben. Schuldiner jó üzletet csinált vele, hiszen a gitáros szépen hozta is magával az akkoriban épp szünetet tartó Massacre-beli két kollégáját, Terry Butler basszusgitárost és Bill Andrews dobost, így a Death-t végre először összeszokott muzsikusok alkották.

A második lemez anyagát Schuldiner Rozz-zal közösen írta, s valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a Leprosy jóval komplexebb lett elődjénél. A nyitó címadóval bele is kóstolhatunk az új irányba: a tempóval szépen építkezik a banda, fokozatosan gyorsul a dal, de elég ráérősen ahhoz, hogy legyen idejük kibontogatni jobbnál jobb témáikat, melyek mára a stílus klasszikusainak számítanak. Az album rendkívül sötét, nyoma sincs benne az elődjére jellemző, horrorfilmesen túlzó riogatásnak. Ennek ellenére szerkezetében a Born Dead erősen hajaz a Scream Bloody Gore kapkodós vonalára, villámcsapásszerű begyorsulásaival és grindos aprításaival.

1203death02

Kiegyensúlyozott, szinte kellemes középtempóval indít a Forgotten Past. A vonat módjára zakatoló riffek aztán a tempóváltást követve hol meglódulnak, hol pedig megtorpannak. A szólókat a zeneszerzéshez hasonlóan Schuldiner és Rozz felosztotta egymás között, de a főnök klasszikus metalos ihletésű munkája ezer közül is felismerhető. Hogy miért is nevezték sokan Schuldinert a death metal mesterének, az hamar kiviláglik, ha megfüleljük a Left To Die-t. Ma már a death metal iskolapéldájának is tekinthető ez a szerzemény, nem utolsó sorban pedig kiválóan megmutatja, mekkorát lépett a csapat előre egyetlen év alatt. Kevesen gondolnák, de Schuldiner nem átállott „slágereket" is elrejteni lemezein. A Leprosyról ezt a státuszt a Pull The Plug érdemelheti ki. Ha azt gondolnánk, hogy a death metal, és úgy általában véve az extrém zene csak a brutalitásról és a nonkonformitásról szól, akkor gondoljuk át még egyszer, és hallgassuk meg a Pull The Plugot vagy mondjuk a Human lemezes Lack Of Comprehensiont.

1203death03A zenei érés egyik velejárója, vagy talán inkább katalizátora a dalszövegek komolyodása volt. Schuldiner a Leprosyn már nem horror filmekből merítette ihletét, hanem a sokkal közelebbi valóság felé fordult. A Leprosyn hallható dalok témáinak jelentős részét korabeli újságcikkek adták, mint például az a tömeges haláleset, amikor több tucatnyi bevándorló vesztette életét egy vonatkocsiba zárva a nyár közepén. Erről a szörnyű esetről regél a Choke On It, de az Open Casket sem kitaláció: a lemez készítése közben Schuldiner egy cikket nyújtott át Rozznak, amely olyan hozzátartozókról szólt, akik képeket készítenek koporsóban fekvő szeretteikről, hogy aztán legyen mit beilleszteni a családi fotóalbumba Buksi kutya és a nyaralás képei mellé. Vajon mikor éled újjá ez a divat a Facebook korában? És ne feledjük persze a Primitive Ways-t sem, amely nem épp olyan idealisztikusan festi le a „vissza a természethez" életmódot, mint azt Max Cavalera szokta.

Mivel a Leprosy még vastagon a death metal aranykorában született, a hangzás is ennek megfelelően olyan nyers, mint egy kilónyi gőzölgő vadhús, ami még mindig rángatózik a kezünkben. A lemez producere ugyan Dan Johnson volt, a keverésnél azonban az a Scott Burns is megvillogtatta tigriskarmait, akiből aztán hosszú évekre a death metal egyik meghatározó stúdiós figurája vált.

Klasszikus album, alapmű, mérföldkő, satöbbi. Bárhogyan is jellemezzük a Leprosyt, a lényeg, hogy aki kellően beteges ahhoz, hogy vonzódjon ehhez a rusnya zenei világhoz, annak kötelező ez az anyag, meg persze az összes többi Death korong is. És most, hogy már mindegyikről lehet olvasni a Shock!-on, semmiféle kifogást nem fogadunk el.

 

Hozzászólások 

 
+1 #15 asdasd 2013-12-06 08:27
Idézet - Bathory Gabor:
"Emberi létünk törékenységéről szóló lemez lényegét tán még soha nem fejezte ki érzékletesebben borító, mint Ed Repka festménye..."

Szerintem azért ez így erős túlzás, inkább a nosztalgia jótékony lila ködhomálya mondatja ezt Veled: ez a borító nem több, nem kevesebb, mint egy nem túl ízléses, középszerű grafika (festmény?), nem gondolom, hogy ennél többet kellene belelátni. Nyilván a korszak véres-beles trendje közepette némi feltűnést kelt(het)ett (és hát maga a lemezanyag legendás volta emeli fel még inkább), önmagában nézve azonban nem egy míves mesterremek (mondjuk, én nem is várok el ilyesmit egy pőre death metal borítóképtől). Persze ez csak a dolog egyik része, a Death érdemeit és jelentőségét semmiképp nem csorbítja.


Igy van. Ez csak egy jobban sikerult death metal borito. Ha mar az emberi elet torekenysegerol van szo, a Human boritoja sokkal inkabb ideillo es muveszi szinvonalban is klasszisokkal veri Repka kepet. Azt akar komolyan is lehet venni, ezt maximum a mufajon belul. A zenehez es a szovegekhez viszont illik.
Idézet
 
 
+4 #14 Bathory Gabor 2013-12-06 02:41
"Emberi létünk törékenységéről szóló lemez lényegét tán még soha nem fejezte ki érzékletesebben borító, mint Ed Repka festménye..."

Szerintem azért ez így erős túlzás, inkább a nosztalgia jótékony lila ködhomálya mondatja ezt Veled: ez a borító nem több, nem kevesebb, mint egy nem túl ízléses, középszerű grafika (festmény?), nem gondolom, hogy ennél többet kellene belelátni. Nyilván a korszak véres-beles trendje közepette némi feltűnést kelt(het)ett (és hát maga a lemezanyag legendás volta emeli fel még inkább), önmagában nézve azonban nem egy míves mesterremek (mondjuk, én nem is várok el ilyesmit egy pőre death metal borítóképtől). Persze ez csak a dolog egyik része, a Death érdemeit és jelentőségét semmiképp nem csorbítja.
Idézet
 
 
+5 #13 Palinkas Vince 2013-12-04 11:05
Idézet - Huszas:
A Junior pólóboltban annak idején az én lemezemről készült a Leprosy póló.
Nem ma volt.


No offense, de az a nyomat akkor elég szarul sikerült :) Mondjuk a Junior szinte összes pólója borzalmas volt, de legalább olcsó.
Idézet
 
 
+7 #12 Huszas 2013-12-04 00:34
A Junior pólóboltban annak idején az én lemezemről készült a Leprosy póló.
Nem ma volt.
Idézet
 
 
+2 #11 AntiCimex 2013-12-03 23:05
Ha lakatlan szigetre 1 death metal vinyl-t vihetnek, akkor a Leprosy lenne az. Mar vartam, hogy megjelenjen 1988-ban es ha az elmult 25 evben nem hallgattam meg ketszazszor, akkor legyek en is lepras!!!
Idézet
 
 
+1 #10 Equinox 2013-12-03 23:01
Örök kedvenc. Keveset írtatok róla, több háttérinfót vártam, bár az igaz, a többi ismertetőben megvolt. Amúgy több sláger is van itt, a Left to Die refrénje is slágeresen fogós, meg az Open Casket is, nem csak a "let me pass away"..

A Primitive Ways meg tudtommal az egyetlen olyan Death nóta, amiben Schuldinernek nem volt benne a keze.

Alapmű, old-school death metalban ennél nincs feljebb, még az örök kedvenc Left Hand Patht is leveri, azt az európai csúcsként szoktam emlegetni (Like an Ever... és Clandestine mellett)

Éljen sokáig a negyedszázados Lepra!
Idézet
 
 
+1 #9 Zoli 2013-12-03 19:53
Nyers, kegyetlen alkotás, bár az első LP talán még jobb. Mindenesetre klasszikus lemez, kiskoromban f.stam amikor valaki szembejött egy ilyen pólóban...
Idézet
 
 
+1 #8 BlackBarbar 2013-12-03 17:51
Ez a kedvenc DEATH lemezem! De a tobbi is alapmu!
Idézet
 
 
#7 neal and jack and me 2013-12-03 16:42
akkor jó :)
mint ahogy a lemez is :)
Idézet
 
 
+3 #6 Draveczki-Ury Ádám 2013-12-03 15:51
Idézet - neal and jack and me:
tudom, hogy off, de az új pestilence-ről fogtok írni?

Folyamatban. Tudjuk, hogy a gyorsaság fontos, de igyekszünk mindennek érési időt adni.
Idézet
 
 
+5 #5 Pajor Péter 2013-12-03 15:46
Nekem is volt Leprosy polóm a grafikát megfelelően tanár dühítőnek gondoltam pedig akkoriban már a Humant hallgattam :)
Idézet
 
 
+4 #4 dr. justice 2013-12-03 13:53
Nem emlékszem pontosan , hogy nekem a Scream Bloody Gore, vagy a Leprosy volt az első találkozásom a death metallal, de a Leprosyt jobban szeretem, sokkal zeneibb, amellett, hogy elég durva ez is. Ja , Leprosy jelvényem is volt gimis koromban.
Idézet
 
 
+6 #3 Pajor Péter 2013-12-03 11:32
Valamiért itt is a debüt tetszik jobban ezzel összehasonlítva de a címadó nélkül nem lenne teljes a playlistem :) ...ha Chuck még kiadhatott volna pár tucat albumot :( sajna az élet nem igazságos
Idézet
 
 
+4 #2 neal and jack and me 2013-12-03 11:31
tudom, hogy off, de az új pestilence-ről fogtok írni?
Idézet
 
 
+9 #1 Chris92 2013-12-03 11:07
Végre teljes a Death életmű a Shock hasábjain! :)
Amúgy meg a lemez kiváló, nálam pont, hogy az átgondoltság és a megjelenő komplexitás miatt többet is forog mint az SBG.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Cloudscape - Budapest, A38, 2014. március 13.

 

Deep Purple - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. február 17.

 

Volbeat - Budapest, PeCsa Music Hall, 2013. június 18.

 

Helstar - Budapest, Club 202, 2012. szeptember 12.

 

Magma Rise - Budapest, Club 202, 2011. május 11.

 

Nevermore - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.