Shock!

június 04.
csütörtök
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Guano Apes: jó helyen, jó időben

Guano ApesAz idei Sziget egyik sztárvendége, a Guano Apes Open Your Eyes című albumát már bemutatta a '99-es Szigeten. Idén visszatértek, hogy az ez évi termést is színpadra vigyék és megosszák a magyar közönséggel. A koncert előtti sajtótájékoztató után személyesen is sikerül Dennis Poschwatta dobost elkapnom egy rövid interjúra.

De először lássunk párat a sajtótájékoztató komolyabb kérdéseiből.

Hogy érzitek magatokat megint itt a Szigeten?

Sandra: Csodálatosan! Az idő pont olyan, mint tavaly volt, jó meleg. Németországban esik, ezért is jobb most itt! (nevet)

Henning: Kicsit ugyanolyan, mint tavaly volt. Ugyan az a hely, ugyan az a színpad, ugyan olyan idő, és reméljük ugyan olyan jó koncert is.

Mit jelent az új album címe?

Henning: Valójában egy elvárás, hogy ne próbálja meg senki a zenekart bekategorizálni. Az előző lemez sikere után, sokan megpróbálták ezt. Azóta sokat változott a zenénk, kicsit más irányba kalandoztunk el. Az új album sokkal színesebb lett, tele van új ötletekkel. Szerintem sikerül elérnünk vele, hogy az emberek úgy gondoljanak a Guano Apes-re, mint egy sajátos hangzású zenekarra.

Dennis: Ja, és nem is igazán tudtunk kiegyezni rajta mi legyen a címe, ezért lett csak annyi, hogy Don't Give Me Names.

Hogy készülnek a számok?

Henning: Kb. úgy, ahogy minden normális zenekarban általában. Összejövünk a próbateremben, kicsit jammelünk, ha valakinek van esetleg valami konkrét ötlete, azt kidolgozzuk. Sandra elsőre általában csak valami angol halandzsát énekel rá, ahogy éppen érzi. Miután megvan a zenei alap, arra írja meg a konkrét témát és szöveget.

Miért pont az Alphaville-től dolgoztatok fel egy számot?

Henning: A szám egy német Pop 2000 című válogatásra készült, amin német bandák feldolgozásokat játszanak, olyan német pop és rock zenekaroktól akik az elmúlt ötven évben tevékenykedtek. Erre választottuk ki ezt a számot. Főleg azért, mert elég érdekes volt egy gépi alapokra épülő számot ilyesmire átírni.

Milyen volt a Sevendusttal turnézni az USA-ban?

Sandra: Nagyon jó. Korábban már játszottunk ott a P.O.D.-vel akiktől eleinte kicsit megijedtünk, mert a sok tetkótól úgy néznek ki, mint aki most jött a gettóból (nevet), de nagyon jól kijöttünk velük. A Sevendust viszont más volt. Mivel ők egy nagyon nagy név az USA-ban, minden este 50 ezer ember előtt léphettünk színpadra, ami óriási élmény volt, és a srácokkal is jól elvoltunk. Sokat buliztunk a koncertek után.

Megmutatkozik a tengerentúli sikeretek a lemezeladásokban is?

Henning: A '99-es novemberi turné után elég jól megnőtt a lemezeladások száma, kb. háromszorosára, mint addig, ami 70-75 ezer lemezt jelent. Ez az új lemez 2001 elején jelenik ott meg, ezért majd február március környékén megint megyünk turnézni. Reméljük a lemezkiadó is megtámogat minket egy kicsit jobban és akkor nagyobb lesz a siker.

Mi volt az új lemez készítésének leghosszabb, legnehezebb része?

Dennis: A legnehezebb a számok megírása volt számunkra. Nagyon kiégtünk az előző lemez turnéi után. Stefan, a basszusgitárosunk kitalálta, hogy el kéne menni valahova jó messzire, jelen esetben Dániába, ahol kivettünk egy házat és ott próbáltuk meg magunkat összeszedni, új témákat írni. Ez igen sikeresnek bizonyult, mivel távol voltunk a zenélés üzleti részétől. Nem telefonálgatott a kiadó, a management, szóval volt időnk csak a zeneírással foglalkozni. Ez nagyon fontos volt számunkra. Ilyen körülmények között igazán kreatívak tudtunk lenni, sok új témát írtunk. Ezek után a felvétel már sokkal egyszerűbb volt, mert már tudtuk mit akarunk csinálni.

Mik a terveitek?

Dennis: Feloszlunk, csinálunk egy Best of... albumot, egy koncert albumot és egy remélem egy jó pár milliót. (nevet)

Sandra: Egy pár gyereket is... (nevet)

Dennis: ...aha... (nevet)

Henning: Annyit koncertezünk, amennyit lehet. Reméljük itt Magyarországon is.

Hogy döntitek le melyik fesztiválon léptek fel, vagy hogy hol koncerteztek?

Henning: Csak a pénz számít... (nevet) A Pepsi Sziget viszont egy nagyon jó fesztivál. Tavaly is nagyon élveztük. Az volt az első alkalom, hogy Magyarországon játszottunk, ezért nem tudtuk mire számíthatunk az itteni közönségtől. Azt hittük senki nem ismer minket, ezzel ellentétben teljesen lenyűgözött minket az a rengeteg ember, aki mind ismerte a számainkat. Nem tudtuk, hogy ennyire jól ismernek minket. Annyira jól esett. Meg is kértük a szervezőirodánk, hogy az idei Szigetre is intézzék el, hogy játszhassunk.

Dennis: A legtöbb európai imádja ezt a fesztivált. Ha azt mondod valakinek: "Megyek Budapestre a Szigetre!", azt mondják: "Oh, az király, sok jót hallottam már róla én is elmennék egyszer!". És ha szétnézünk a sátrak közt rengeteg a külföldi.

Henning: Emellett rengeteg zenekart láthatsz. És ez egyetlen, amiről én tudok, hogy hét napig tart. Tavaly az utolsó napok egyikén játszottunk. Mindenki nagyon ki volt merülve, de most a másodikon játszunk, szóval mindenki sokkal frissebbnek látszik.

Mi a sikeretek titka?

Henning: Ha tudnánk, mindig csak azzal foglalkoznánk. De nem tudjuk. Sok múlt a szerencsén. Jó a kiadónk és a management is. Nagyon jó a színpadi személyzet is. De a legfontosabb a szerencse és természetesen, hogy sok mindenkinek tetszik. Tavaly nagy megtiszteltetés volt itt 40 ezer előtt volt játszanunk.

Milyen a német zenei élet?

Sandra: Egyre jobb. Jó látni, hogy egyre több zenekar jut el magasabb szintre. A kiadók egyre több kisebb zenekart karolnak fel. Ezért nagy változások várhatók, szerintem Európa-szerte. Régebben csak az amerikai csapatok mentek igazán, de mostanában már egyre több német zenekart támogatnak a kiadók, ami szerintem nagyon helyes.

Ti elégedettek vagytok a kiadótokkal?

Henning: Abszolút. Mivel egy kisebb kiadónál vagyunk, olyan, mint egy nagy család. Kb. 8-10 ember dolgozik a kiadóban. Akár a cég elnökével is beszélgethetsz személyesen, amit egy mamutkiadónál sose tehetsz meg. Ez nagyon megkönnyíti a munkát.

Milyennek ítélitek meg a lemezt?

Sandra: Jó, de jobb lett volna még egy kicsit vele foglalkozni. Ez nem azt jelenti, hogy nem vagyunk vele megelégedve, sőt nagyon is, de mint zenészek mindig újra, meg újra javítgatnánk rajta, de így sose lenne vége. Ez a zenészek átka, hogy folyton túl akarják írni a dalokat. Valamikorra viszont ezt be kell fejezni.

Most pedig a Dennis-szel készült exkluzív interjú...

Hogyan alakult meg a zenekar '94-ben?Guano Apes

Stefannal kezdtem zenélni. Volt egy punk zenekarunk, de már nem emlékszem mikor kezdtük pontosan, kb. '89 körül. Amikor az a banda feloszlott mindketten tovább akartunk zenélni. Henninget egy diákcsereprogram keretében ismertem meg Franciaországban, egyébként ő is a mi városunkból való. Már '93-ban Guano Apes néven zenéltünk, de Sandra csak '94-ben csatlakozott hozzánk. Azelőtt Henning és én énekeltünk, de az nem volt túl jó. (nevet)

Vettetek fel ebben az időszakban demót?

Persze volt egy pár. Mind elég mulatságos. Ahhoz képest, ami most van. A zene mondjuk majdnem olyan csak egy kicsit kezdetlegesebb. Sandrát egyébként egy ismerősömön keresztül ismertem meg. Mondtam neki, hogy van egy zenekarom. Neki is voltak már zenekarai a gimiben, meg akkor is, de nem volt vele túlzottan megelégedve.

Tanultatok valahol zenélni vagy autodidakta módon sikerül ilyen szintre fejlődnötök?

Stefan és Henning tanult egy kicsit, de én magamtól tanultam meg dobolni. Sok zenét hallgatok, csakúgy, mint Sandra. Neki sincs semmilyen zenei képzettsége.

Milyen a kapcsolatotok egymással a zenekaron belül?

Henninget és Stefant már nagyon régen és rég ismerem, de egy kiadós turnézás után őket se szívesen látom egy darabig. De ezzel mindannyian így vagyunk. Ezért a barátság kicsit háttérbe szorul. Sokat is veszekszünk, de mondjuk, ha valaki ki akarna szállni, akkor az egész zenekar feloszlana, mivel a Guano Apes négy egyéniségből áll, ezért nem lehet egyikőnket se pótolni.

Mennyi szabadidőtök van?

Nem sok. Rengeteg a koncert. Ha nem koncertezünk, akkor promóciós munka van, vagy utazgatás egyik koncert helyszínéről a másikra. Szeptemberben egy egész hónap szabadságot engedélyeztünk magunknak, amikor mindenki azt csinál, amit akar, mert decemberben kezdődik a turné, ami megint alaposan meg fog viselni mindannyiónkat.

Mondtátok a sajtótájékoztatón, hogy kértétek a szervezőirodátokat, hogy az idei Szigetet intézzék el nektek. Sok ilyen kéréssel szoktatok hozzájuk fordulni?

Ilyennel is meg mással is. Például a P.O.D.-s amerikai turné után, ami öt-hetes volt megmondtuk, hogy ezek után csak maximum 2-3 hétre megyünk el ilyen messze huzamosabb időre. Szeretünk otthon lenni.

Mit csináltok, ha otthon vagytok?

Otthon mindannyian a barátainkkal és a barátnőinkkel szeretjük eltölteni az időt. Megpróbálni annyira normális életet élni, amennyire csak lehet. Ez nagyon nehéz néha, mikor nagyon sokat vagy távol, és mikor otthon vagy mindenki dolgozik, amikor te ráérnél. Ilyenkor csak este tudunk összejönni rövid időre, hogy megpróbáljuk életben tartani a barátságainkat, kapcsolatainkat.

Pár éve még azt nyilatkoztátok, hogy egyszer szeretnétek a zenéből megélni, ez mára sikerült?

Most már igen. Ez volt a legnagyobb célunk, amit el akartunk érni, hogy meg tudjunk élni a zenélésből. Meg tudjuk venni a kaját, ki tudjuk fizetni az albérletet. Szerencsére hamar elértünk hobbi zenész szintről profi szintre, ahol ez már lehetséges. Ez annak köszönhető, hogy egyikőnk sem dolgozott annak idején, Sandra pedig éppen befejezte a sulit. Korábban én egy bankban dolgoztam, utána meg suliba jártam megint és csak azt kellett otthagynom. Henning munkanélküli volt. Stefan dolgozott egyedül egy asztalosnál, neki kellett ezt abbahagynia. Ezért nem volt akadálya, hogy sokat koncertezzünk és abból elég hamar, és elég jól meg lehet élni.

Fotó: Sziget Sajtóiroda

 

Szóljon hozzá!


Kereső

Friss

Hozzászólások

Galériák

 

Nickelback - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. november 8.

 

Fates Warning - Budapest, A38, 2013. október 16.

 

Uriah Heep - Budapest, PeCsa Music Hall, 2013. szeptember 21.

 

Heathen - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Apocalyptica - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Wendigo - Budapest, Petőfi Csarnok, 2008. október 31.