Shock!

augusztus 20.
szombat
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Zeal & Ardor: Zeal & Ardor

zealandardor_cAligha mondok újdonságot azzal, hogy a Zeal & Ardorhoz hasonló, totálisan imádod-vagy-gyűlölöd jellegű extrém muzsika hallgatásához megfelelő hangulat szükséges. Ezzel azokra a bőséggel eltelt hónapokra próbálok célozni, ami a jelen kiadvány megjelenése óta immár elköszönt a naptárban, a megemlékezés pedig egyre váratott magára. Maradtak azért korunknak is stabil pontjai, és bizonyosan ezek közül való, hogy mindig eljön az évnek az az időszaka, amikor az ember, végső tehetetlenségére ráébredve, a sarokban elterülve csak bámul ki az ablakon, és a tiszta, engesztelhetetlen, mindent vakító hófehérre festő gyűlöleten kívül nem is igen érez mást, bárki és bármi iránt, legyen az élő vagy holt, szent vagy nagyon is világi. Ezt az időszakot a köznyelvben nyárnak hívják, és nálam rendszeresen ekkor jön el Möszjő Manuel Gagneux nagy pillanata.

megjelenés:
2022
kiadó:
MKVA
pontszám:
 9,96 /10

Szerinted hány pont?
( 23 Szavazat )

A „zenekar" ténykedését hellyel-közzel lekövető, ábrándos tekintetű közleményeim fényében azzal sem fogok újdonságot mondani, hogy jelen írás célja sem a Z&A-jelenség részletekbe menő megfejtése. Most is inkább az összbenyomásaimról lesz szó, legyenek azok esetleg vállalhatatlanok is. Már csak azért sem célom az apróságokban való elmerülés, mert ezáltal pontosan az a varázs veszne el a produkcióból, ami a mai napig fenntartja bennem a hallgatáskor jelentkező instant delíriumot. Hasonló, „egyemberes" projektek analógiájánál maradva, míg mondjuk Ihsahnnál a rendkívül kiművelt részletek felfedezése csábít el, addig a Z&A esetében a fotelben hátradőlve, de még sokkal inkább a színpad előtt, az általuk keltett lökéshullámokra felfeküdve, a műsornak egészében átadva magam tudom azt leginkább helyén kezelni.

A stúdióba vonuló Manuel Gagneux mindenekfelett a minimalizmus nagyszerűségében hisz, legyen szó a közreműködők névsoráról, vagy éppen az album artworkjéről. A dobok kivételével mindent egyedül ír meg és játszik fel, ő a producer és a kézzel fogható design megálmodója is, Marco Von Allmen pedig szokás szerint az alapritmusok felkalapálásával és fotóművészetével segíti ki főkolompost. A csodálatosan puritán LP-borítót kézbe fogva, a dalok címein túl nem is tudunk meg semmi többet a szimplán Zeal & Ardor címet kapott anyagról, és ha netán az átlagosnál tovább vezetne minket a kíváncsiság, a ritkás interjúkban kell kutakodnunk. Tetszik a Gagneux-től vett hasonlat, hogy a Z&A zenéje azt az elképzelt ötletet költi tovább, hogy mi lett volna, ha az amerikai rabszolgák annak idején Jézus helyett a Sátánban találtak volna vezérlő csillagukra. Ha ezt a gondolatot magadévá teszed, a többit már könnyedén hozzáképzelheted a sztorihoz... és persze közben csakis a Z&A szólhat aláfestésként!

Akad egy egészen konkrét narratíva is, ami a brigád nagylemezeit összekapcsolja, ezt a magam részéről a Manson-trilógia esetében hallotthoz hasonló, kissé erőltetett mesének érzem, de talán megéri erről is megemlékezni. E szerint a Devil Is Fine a fogságban való életről, a Stranger Fruit pedig a menekülésről szólt, ezek után pedig logikusan a mesterterv kiagyalása lehet a következő lépés. Rendben. Möszjő Gagneux nem átall (zenekar)neveket is citálni, akik az itt megrajzolt körök megrajzolásakor a ceruzáját (természetesen Berol-féle Black Beauty márkájú, amelyet frissen hegyezve, kőkorsóban tárol az asztalán) vezették. Ez a névsor már sokkal többet mond a fentieknél... már ha az őrület valódi mélységeit kutatjuk. Szinte véletlenszerűen felmerül a mondókában Wagnertől kezdve a Ministryig, a Deftonestól a ZZ Topig millió dolog, és jutunk el a jazz metal bluesig, ami egy dal címe is lett a lemezen.

Komolyan, ezek után beszéljek arról, hogy milyen is az új album, és hogy mitől annyira jó ez az egész, mint kevés dolog nyaranta? Hogy miközben térdig gázolsz a mocsárban (Run), templomok lángolnak a közelben (Church Burns), megízleled az eksztázist (Götterdämmerung)? Esetleg van jobb dolgod, mint a kánikulától agyonsújtva felfedezni a továbbra is benned élő, szomjas állatot?! Persze hogy nincs, ezért hallgatod egymás után tizennégyszer ezt a tizennégy dalt, és mert megkívánod, a GEIZ-féle Run remixet is hozzácsapod a torhoz. Egészségedre váljék!

 

Hozzászólások 

 
#3 Edward_Richtofen 2022-07-01 10:06
Köszi Balázs, hogy emlékeztettél erre az albumra, amikor kijött nagyon nem volt hozzá hangulatom, most a kritika hatására második napja pörög. Nekem talán jobban bejön, mint az előző, kompakt, kurva hatásos dalok, átütőbb a scream és nekem a grooveosabbra, picit indusztriálisab bra vett gitárok is nagyon ülnek. A Götterdämmerung ot máris szarrá hallgattam. És most azt is megtudtam, hogy lesz koncert. Kár, hogy nem nyáron, de azért december sincs már annyira messze :)
Idézet
 
 
#2 Dead again 2022-06-30 14:31
Sajnos az előző album zsenijét nem tudták megismételni. Nekem amúgy az a gondolat jutott az eszembe erről az albumról, hogy olyan, mintha az előző album dzsungeléből beszabadultak volna a nagyvárosba. Viszont ettől nekem az album rideg, hideg hangulatú. A pesti koncertet azért várom, kíváncsi vagyok rájuk.
Idézet
 
 
#1 komplex1 2022-06-30 13:57
Iszonyatosan jó anyag lett. Az eddigi legjobb Z&A, és kb. év lemeze.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

  • Préda
    Az első rész gyerekként egyenesen lenyűg...
  • Préda
    "Valóban nem a wokeness miatt hulladék a...
  • Machine Head: The Burning Red
    Nálam ugyanaz a helyzet ennél a lemeznél...
  • Préda
    13-14 évesen láttam először havernál cs...
  • Préda
    Zseniális volt, nem láttunk hasonlót se...
  • Préda
    Valóban nem a wokeness miatt hulladék a...
  • Préda
    Szerintem az alapján, amit én a Prédába...
  • Préda
    Szerintem is teljesen oké a Nimródos, n...
  • Préda
    Nem tudom, a Prey rendelkezik-e azzal a ...
  • Préda
    Nem tudom, mi az az Army of the Dead, d...
  • Préda
    A kérdés az volt, hogy femináci-e a fil...
  • Préda
    Dehogy jogos. Az elsőben nem voltak mes...
  • Préda
    Nem azt állítottam, hogy tényleges alap...

Galériák

 

Cloudscape - Budapest, A38, 2014. március 13.

 

Anthrax - Budapest, Budapest Park, 2013. július 30.

 

Testament - Budapest, Zöld Pardon, 2013. június 24.

 

Wendigo - Budapest, Kultiplex, 2007. január 12.

 

Wendigo - Budapest, A38, 2005. április 29.

 

Wendigo - Gödöllő, Trafó, 2004. október 8.