Shock!

december 05.
szombat
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Ulver: ATGCLVLSSCAP

ulver_cAz Ulver az ezredfordulós korszak szélsőségesen steril stúdióprodukcióitól eljutott odáig, hogy immár koncertfelvételek mentén, saját szabályrendszere szerint építi fel produkcióit. E koncepció, amit már az előző album, a Messe I.X-VI.X kapcsán is alkalmaztak, nyilván nem példa nélkül álló, mégis egészen sajátos megközelítés: az élőben rögzített alapanyagot szedik szét darabjaira, majd rakják össze a stúdióban, különböző extrákkal megtoldva. A végeredmény így egy hibrid, mégis egységes formát mutató összeállítás lesz, ami úgy képes a tökéletességre utazni, hogy a mesterséges körülmények között reprodukálhatatlan, koncerttermi vibrálást is magába gyűjti. Kristoffer „Garm" Rygg és társai ráadásul már ez utóbbit is egyéni recept szerint teremtik meg.

Nagyjából napra pontosan két évvel ezelőtt volt szerencsém személyesen is részt venni annak a turnénak a bécsi állomásán, ahonnan a jelen koncepció eredeztethető – ettől még persze csupán helyzeti előnyben vagyok a végső megfejtés felé. A csillagjegyek latin neveinek kezdőbetűiből összegyúrt címmel ellátott, tizenkettedik Ulver-sorlemez abból az alapgondolatból született, hogy az aktuális koncertprogram összeállítása lehet a megszokottnál sokkal izgalmasabb, egyszersmind veszélyesebb folyamat is, ha azt döntő részben a pillanat szeszélyére bízzuk. A kulcsszó tehát az improvizáció, ami sokak szerint a zenészlét végső kiteljesedése, ugyanakkor a legteljesebb fokú összhangot és bizalmat is feltételezi az előadók között. Ahogy az már náluk megszokott, norvég hőseink ezt a kísérletet sem aprózták el.

megjelenés:
2016
kiadó:
House Of Mythology
pontszám:
- /10

Szerinted hány pont?
( 24 Szavazat )

Mindennek ismeretében nem meglepő, hogy a nagyrészt instrumentális, 80 perces anyagot a kritikák egy része az egekbe emeli, míg másik részük gyakorlatilag semmit sem tud vele kezdeni. Én csak annyit állíthatok határozottan, hogy otthoni környezetben lényegesen jobban tud működni ez a komótosan építkező zene, mint annak idején egyik lábunkról a másikra állva a koncerten, de ahhoz már kimondottan speciális hangulat kell, hogy akár csak részleteiben is befogadjuk mindezt. Ha már legutóbb a Messe projektből kimaradt, a szálakat ezúttal a sivító gitárokért is felelős Daniel O'Sullivan fogta össze, aki tudomásom szerint az egész „free rock"-koncepció értelmi szerzője, nem mellesleg a lemez „súlyát" is elsősorban az ő jelenlétének köszönhetjük.

A két extra ütőssel (az ő teljesítményükre külön érdemes odafigyelni) kiegészült csapat jellemzően az újkori életmű egyes kiemelt témái köré építette fel a műsort – a friss megközelítésben többnyire ezek is újszerűen hatnak. Az ulveresen megcsavart hangszőnyegek között így felismerhetjük a Doom Sticks (itt Moody Stix), a Tomorrow Never Knows (Ecclesiastes) vagy az England (England's Hidden) alaptémáit, a csúcspont azért nem is lehet más, mint az egymagában álló, örök „sláger", a Nowhere/Catastrophe kibővített változata. Utóbbiban Garm leteszi elektronikus játékszereit, és kiáll végre a mikrofon elé, ilyenkor pedig általában szem nem marad szárazon. A Perdition City/Quick Fix érát favorizáló merítés kellően széles, csupán a black metalos korszak fanatikusainak kell (megint) csalódniuk.

Azt viszont ne várd tőlem, hogy a végső kérdést eldöntsem: ez egyszerre a tökéletesen szabad művészet és annak groteszk kifordítottja. Annyi bizonyos, hogy az Ulver itt is a falig ment el, és mindenét nekünk adta. A kalapom elsősorban ez utóbbiért emelem meg most.

 

Hozzászólások 

 
+1 #3 SUBI 2016-02-22 16:33
Megint csak sikerült olyat alkotniuk, amiben nem kell csalódnom. A kezdeti black metal-os dolgaikon kívül egytől-egyig mindenüket nagyon csipikázom, sz.rrá lesz hallgatva ez a kiadványuk is.
Idézet
 
 
+2 #2 Mr. Tajfel 2016-02-18 20:21
Reggel kb ugyanilyet muveszkedtem, amikor a tegnap este elfogyasztott chilis alapanyagokat darabjaira szedtem, majd steril korulmeyek kozott, hibrid formaban, extrakkal megtoldva reprodukaltam.
Idézet
 
 
+3 #1 adamskij 2016-02-18 10:03
egy időben nagyon nagy kedvencem volt a csapat, ám sajnos a Shadows of the Sun óta nem találunk egymáshoz utat - kivételt a Childhood's End átdolgozás lemezük jelentett.

roppantul köszönöm nekik azt a termékeny 10 évet (Blood Inside, Perdition City, William Blake dupla) és semmivel sem rosszabb zenészek, mint korábban; viszont úgy fest, útjaink végleg elváltak.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Friss

Hozzászólások

Galériák

 

The Winery Dogs - Budapest, Barba Negra Music Club, 2016. február 17.

 

Riverside - Budapest, A38, 2013. május 23.

 

Motörhead - Budapest, Sziget fesztivál, 2011. augusztus 10.

 

Riverside - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 6.

 

Overkill - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

A Life Divided - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.