Shock!

március 29.
péntek
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Silent Force: Rising From Ashes

silentforce_cA rockzenével kapcsolatos klisék egyik legnagyobbika, hogy egy igazán karakteres frontember elvesztése vagy csatlakozása teljesen átírhatja egy-egy zenekar stílusát, még akkor is, ha az adott formáció kialakult, markáns hangzásvilággal rendelkezik. Mindez persze hatványozottan igaz abban az esetben, ha egy kiváló, egyéni stílussal rendelkező pacsirta helyére egy stílusban totál elütő, de nem kevésbé meghatározó egyéniség érkezik. A Silent Force esetében pedig éppen ez történt, hiszen az annak idején a Royal Hunt frontján eszményi neoklasszikus alapvetéseket felénekelő, magasan szárnyaló, selymes orgánummal megáldott amerikai D.C. Cooper helyére, a kismillió hard rock csapatban (Bonfire, Zeno, The Sygnet stb.) megfordult, de igazán maradandót leginkább a Jaded Heartban alkotó Michael Bormann került.

megjelenés:
2013
kiadó:
AFM
pontszám:
9 /10

Szerinted hány pont?
( 11 Szavazat )

Bár nemzetközi viszonylatban D.C. kétségtelenül nagyobb név, azért nem szabad elfelejtenünk, hogy az európai klasszikus hard rock színtér legalább egy olyan gyöngyszemet köszönhet a német figurának is, amelyet minden túlzás nélkül a műfaj egyik ékköveként aposztrofálhatunk. A Jaded Heart szimplán csak IV-nak keresztelt lemezéről van szó, amelynek alapján nem csoda, hogy a műfaj szerelmesei ma is titkos fegyverként tekintenek a Meggyötört Szív Bormannal készült anyagaira.

Szóval D.C. Cooper ment (vissza a Royal Huntba), Michael Bormann pedig érkezett, vele együtt pedig egy némileg újfajta megközelítés, és egy gyökeresen megváltozott zenei világ is. Mivel a csapat fő dalszerzője és főnöke továbbra is Alex Beyrodt (aki egy rövid ideig szintén pengetett a Jaded Heartban is), a neoklasszikus gitártémák még mindig megvannak, összességében azonban a Silent Force zenéje rengeteget mozdult a klasszikus hard rock dolgok felé. Olyasfajta pengeéles metalt tehát, mint ami például az Infatuatorön volt hallható, ezúttal senki ne keressen. A csapat zenéje olyannyira megváltozott, hogy látatlanban még énekescsere nélkül sem mondanám meg, hogy ez ugyanaz a banda, amely bő hat évvel ezelőtt a Walk The Earth-öt elkövette. Sok víz lefolyt azóta az Elbán, ráadásul a zenekar felállása is módosult (Herr Beyrodt mellett a jelenleg főállásban a Rage-ben doboló André Hilgers maradt az egyedüli eredeti tag), de meggyőződésem, hogy az iránymódosítás mégiscsak Bormann számlájára írható. Nem szabad azonban ezt felrónunk neki, hiszen a nyitó Caught In Their Wicked Game, a Before You Run vagy a Born To Be A Fighter egyszerűen tökéletesen az ő torkának való. Ezekben a szerzeményekben ugyanúgy nem tudom elképzelni D.C.-t, ahogy Bormannal is marha furcsán hatna mondjuk a Man & Machine.

Koncerten persze még lehet ebből gond, de kérdés, hogy a totális szupergruppá vált Silent Force fog-e egyáltalán mozgolódni élőben. Merthogy Beyrodtnál és a bőgős Mat Sinnernél a Primal Fear és a Sinner nyilvánvalóan elsőbbséget élvez, de André Hilgers sem fogja háttérbe szorítani a Rage dolgait a Silent Force kedvéért. Bormannak és a billentyűs Alessandro Del Vecchiónak lehet, hogy ez most a legkomolyabb csapata (bár utóbbi a Hardline-ban is játszik), de ennek ellenére csodálkoznék, ha fel tudnák pörgetni a banda dolgait. A Rising From Ashes leginkább rutinos öreg rókák örömzenélésének tűnik, így bőven elképzelhető, hogy a folytatásra ismét csak hosszú éveket kell majd várnunk. Kár lenne, mert a lemez olyasfajta hagyományőrző, de mégis friss hard rock zenét rejt (emlékszik még valaki a szintén német Evidence One-ra? Ők játszottak hasonló hangulatú muzsikát), amelyet mindig öröm hallgatni. Tíz kiváló dal háromnegyed órában, amelyek bár teljesen más jellegűek, mint a banda eddigi dolgai, mégis remek szórakozást nyújtanak.

 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Red Dragon Cartel - Budapest, A38, 2014. május 5.

 

Nickelback - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. november 8.

 

Rise Against - Budapest, Sziget fesztivál, 2011. augusztus 10.

 

Paul Gilbert - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 29.

 

Jerry Lee Lewis - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2010. október 31.

 

Wackor - Budapest, Süss Fel Nap, 2006. április 25.