Shock!

Azért egy hatperces intro mégiscsak túlzás, főleg egy black metal zenekartól - gondolhatná az egyszeri szerencsétlen, mikor beteszi a francia Blut aus Nord tavalyi lemezét.

Én is így voltam ezzel, de aztán rá kellett jönnöm, hogy a MoRT első tételében – merthogy nem akármi, hanem egy nyolc részes komplett zenei mű van itt kéremszépen háromnegyed órában – hallható kusza dallamfoszlányok, összevissza témák, suttogás és heveny hangulatfestés nem felvezetés, hanem maga a zene! Vagyis a művészet, és a határok kitágítása, legalábbis a promólap szerint. A második tétel is dettó ugyanilyen, mely mikor elkezdődött – mi tagadás – széles mosoly ült ki az arcomra.

Abban mindenesetre igazuk van, hogy tényleg újító az anyag meg, tágítja is a zenei határokat, csak sajnos véleményem szerint kívül esik azokon. Öncélú és értelmetlen. Valaki igazán elmagyarázhatná a srácoknak, hogy nem attól lesz valami művészet, hogy rajtuk kívül senki sem érti, mit is akarnak tulajdonképpen.