Shock!

november 19.
hétfő
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

Aebsence: „Lényegtelen, hogy sokkoló rock-sátánnak tartanak, vagy röhejes bohócnak”

AebsenceA hazai underground zenei paletta egyik legeredetibb színfoltja a metalt magyar népzenei elemekkel vegyítő Aebsence. Old című demójukat máig az egyik legerősebb bemutatkozásként tartom számon, és úgy érzem ezzel nem vagyok egyedül. A koncerteken szuggesztív előadással szegezi magához a figyelmet Budai Péter énekes, akit pár kérdés erejéig megkerestünk, meséljen, mi zajlik mostanában a zenekar háza táján...

Elég régóta csönd van körülöttetek, mit csináltatok az utóbbi hónapokban?

Hát ez a "csönd" azért relatív. Korábban sem volt valami nagy felhajtás körülöttünk és most sincs. A mi szemszögünkből ugyanúgy mennek a dolgok, ahogy annakelőtte. Tesszük a dolgunkat, hogy ezt csöndben vagy kissé hangosabban...? Apránként építkezünk, hiszen sohasem szerettük magunkat előretolni és ez a jövőben sem lesz másképp. Az utóbbi idők a nóták csiszolásával és koncertezgetéssel teltek. Tavaly ősszel nyomtunk egy túrát a Dying Wish és a Kaotika társaságában. Nem volt egy agyonreklámozott valami, ezért gondolom sokan nem értesültek róla, de legalább jól felmértük a hazai koncertviszonyokat a mi szintünkön, és nem utolsósorban jól éreztük magunkat.

Gondolom az számotokra sem újdonság, hogy sokan már a bemutatkozó lemezt várják tőletek. Tudsz valami biztatót mondani?

Mindig van miben bizakodni velünk kapcsolatban, így a lemezben is. Legalább harmadszorra futottunk neki a dolognak és most megint vannak kilátások. Annyit mondhatok ezzel kapcsolatban, hogy már 2000-re ki akartuk hozni az anyagot, ha máshogy nem, magánkiadásban. Az már az elején látszott, hogy a magánkiadás nem a legjobb megoldás. Lemezt akarunk és nem egy 40 percre felhizlalt demót CD-re írva. Anyagi eszközeink viszont kevésnek bizonyultak ezzel kapcsolatban, így más megoldások után néztünk. Tavaly nyáron jött a második nekifutás, amikor egy szponzor révén közelebb kerültünk a megvalósításhoz és úgy nézett ki, hogy idén év elején kijöhet az album. Ez sajnos mégsem jött össze. Így új kört futottunk és most megint van miben bizakodni, de sajnos csak kb. egy év múlva lesz megjelenés a dolgok mostani állása szerint. Igazi konkrétumokat még nem tudok mondani.

Az Old demó és a 7/4 c. szám óta mennyi dal készült el? Milyenek lettek?

Azóta rengeteg nótát írtunk, de sok témát el is dobáltunk. Kb. olyan 8-10 nóta van kész a fentieken kívül, ami a munkatempónkat figyelembe véve jónak mondható, hiszen nekünk mindennek, így a számok megírásának is, legalább ötször kell nekifutnunk. Az a baj, hogy ha egy dal már nem "dob" fel minket annyira, elveszti számunkra a varázsát, akkor sokszor halálra van ítélve, és egyszerűen elhagyjuk. Terveink szerint 10 számot vennénk fel az albumra, így lemarad majd néhány dal. Az Old demó anyaga most úgy néz ki, hogy fent lesz a lemezen, persze bivalyerős hangzással újravéve, kissé megfrissülve. Az a furcsa, hogy az új nóták jó részét élőben még nem is nagyon játszottuk. Szeretjük "megrágni" egy kicsit őket előtte. Az újabb számok szerintem érettebbek, egyszerűbbek a régieknél, persze a szokásos Aebsence-ízzel, néhol népdalbetétekkel.

Nyáron lesz koncertetek valahol? Az utóbbi 1-2 év koncertlehetőségeit hogyan értékelitek?

Például ezekben a napokban játszottunk Miskolcon. Legközelebb pedig itt Gödöllőn játszunk a Facemannel, a Casual Furyval és a Mooddal július 13-án. Koncertszinten inkább az ősz és a tavasz sűrűbb a számunkra. Az utóbbi egy-két évben talán az a legnagyobb előrelépés számunkra, hogy sok helyre hívnak már, és ez határozottan jobb érzés, mintha állandóan talpalnánk és telefonálgatnánk a kluboknak, hogy izé... nem lehetne-e...!

Annak idején az első progfeszten és a későbbi koncerteken elég sokkolóan hatott a közönségre az "arcfestésed". Honnan jött ez az ötlet?

Onnan, hogy én egy alapvetően introvertált ember vagyok és ebbe az énekesdibe csak belecsöppentem. Gitáros akartam lenni, de úgy alakult, hogy korábban egy másik csapatban énekelnem is kellett a gitár mellett, az Aebsence-ben pedig "lekopott" rólam a gitár, így maradtam énekes. Szóval, szerintem a koncertek legszarabb része mindig a kezdés. Pontosabban az a rész, amikor fel kell hívnod a közönség figyelmét, hogy forduljon feléd a sörével a bárpulttól, mert elkezdődött a buli. Ezt alapvetően háromféleképpen lehet csinálni: vagy egyszerűen belecsap a zenekar a húrokba, vagy valami intro vezeti fel a koncertet, vagy az énekes/valamelyik tag odalép a mikrofonhoz, hogy "Sziasztok, ez itt most egy koncertféle lenne...". Na legtöbbször az utóbbi van, és az introvertált lelkemnek elég megterhelő kisántikálni a mikrofonhoz, hogy "Helló, ez itt az Aebsence, ha meghallgattok". Ilyenkor vagy odafigyelnek az emberek, vagy nem, de inkább az utóbbi, mert valljuk be, egy ilyen szöveg engem sem igazán érdekelne. Ránk még elég kevesen járnak úgy, hogy tetszik neki a zenénk és ezért lejönnek megnézni. Legtöbbször éppen a klub törzsvendégei látnak, jobb esetben olyanok, akik kíváncsiságból leugranak, hogy "Na, ezek meg mit tudnak?!" Ezért volt szükség valami show-elemre, amire többen felkapják a fejüket. Az arcfestés volt a legkézenfekvőbb, de a black metalos corpsepaint nem a mi világunk, úgyszintén a glam-rock szemfesték és rúzs sem, így jött ez a spontán ötlet. Ráadásul az introvertáltságomnak is jót tesz ez, mert egyik pillanatban Budai Péter vagyok, a másikban pedig az Aebsence elmebajos énekese, vagy hülyéje, kinek mi tetszik. Lényegtelen, hogy sokkoló rock-sátánnak tartanak, vagy röhejes bohócnak, csak az számít, hogy valamilyen hatást váltson ki az emberekből. Nekem is könnyebb, hogy egyfajta maszk mögé tudok bújni, mert egy frontemberség alapvetően mást követel meg viselkedésben is tőlem, mint amilyen a mindennapi életben vagyok. Szóval ez egy hatásvadász show-elem és egy álarc egyben. Később ugrott be csak a kép a Mel Gibsonos Braveheart harci festéséről, de még ilyen értelmezésben is vállalható a dolog. Ha akarjuk ez valamiféle harci dísz is. Azt hiszem ennél részletesebben még nem magyaráztam el a dolgot magamnak sem, de most legalább nincs fehér folt ezen a téren.

Kb. 4 év áll a hátatok mögött így együtt. Összességében elégedettek vagytok az azóta elért eredményekkel, vagy induláskor nem is terveztetek nagyon konkrét célokat? Nálatok hogy működik mindez?

Félig-meddig elégedettek vagyunk, ha azt nézzük, hogy összesen egy háromszámos demónk jelent meg, az is már majdnem három éve. Amit azzal el lehetett érni, elértük. Nagyon sok helyre elküldtük, és szinte mindenhol kedvező kritikákat kaptunk. Sokan megismertek és megszerettek így minket a zenehallgatók közül is, külföldről is kaptunk sok biztatást és pozitív visszajelzést. Ha viszont azt nézzük, hogy terveink szerint a lemeznek már rég kint kéne lennie, akkor kissé csalódott vagyok, de nem siránkozunk, mert ez a dolog egyfelől rajtunk is múlt. Nem mutogathatunk senkire. A legnagyobb eredmény viszont szerintem az, hogy négy éve együtt vagyunk, és ugyanúgy zenélünk és tervezgetünk tovább, ahogyan az induláskor, pedig nem könnyű ezeket a fickókat elviselni, hidd el nekem!

A Toolt sokat emlegetik veletek kapcsolatban, még feldolgozást is játszotok tőlük, felteszem hallottátok már az új lemezt. Mi a véleményetek minderről?

A Tool hasonlítás nagyon megtisztelő. Nem akarom itt most adni a nagy szöveget, hogy semmi hatással nem voltak ránk, mert biztosan volt. Nagyon szeretjük a Toolt és mivel sokat hallgatjuk, biztosan hatottak is ránk áttételesen. Ezernyi zenekar hatott ránk, amelyek igenis ott vannak a zenénkben. Ezek meghatározásával viszont azért van nehéz dolga a hallgatónak, mert mindannyian más zenéket hallgatunk. A nagy kedvencek (Tool, Alice in Chains) jobban kihallatszanak abból a zenei egyvelegből, amiből végül is az Aebsence összeáll, de például a dobosunk Attila egyáltalán nem ismeri a Toolt, csak a Sobert, amit játszunk is tőlük. Az új lemez rajta kívül mindenkinek megvan már, és hát bele vagyunk esve rendesen. Mit mondjak róla? Megismételhetetlen, olyan, mint egy örvény, egyre gyorsabban szippant magába! Amikor először meghallottam nehéz volt befogadni, sőt nem is sikerült igazán, de így az ötvenedik hallgatás után már lehetetlen tőle szabadulni. Csak ez hallgatom már hetek óta.

Van arra esélyetek, hogy készítsetek egy klipet valamikor? Ha igen, szívetek szerint milyen lenne a klip? Szerintetek van egyáltalán értelme itthon klipet készíteni egy rockzenével foglalkozó zenekarnak?

Olyannyira van erre esély, hogy a klipet már a demó készítése idején elterveztük, másfél éve felvettük, egy éve összevágtuk, és azóta még mindig csak az utómunkálatoknál tartunk. Hiába, Isten malmai lassan őrölnek az Aebsence háza táján. Mire elkészül, már egyáltalán nem is lesz aktuális, úgyhogy valószínűleg nem is nagyon adjuk ki a kezünkből. Amúgy is a magunk szórakoztatására készítettük leginkább, mivel szerintem itthon nem éri meg egy hasonló zenekarnak klipet készítenie. Kb. 5000 Ft volt eddig az összes költsége, de ha elkészül, otthon jót röhögünk majd a videó előtt, az unokáinkkal! (nevet)

 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Within Temptation - Budapest, PeCsa Music Hall, 2014. március 14.

 

Royal Hunt - Budapest, A38, 2014. március 13.

 

Motörhead - Budapest, Sziget fesztivál, 2011. augusztus 10.

 

ZZ Top - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2009. október 15.

 

Wendigo - Budapest, Rocktogon, 2007. április 29.

 

Wendigo - Budapest, Kultiplex, 2006. október 14.