Shock!

Egy szál cd érkezett, bármiféle info, kísérőlevél nélkül Kanadából, lássuk. Akusztikus bontogatás, feltűnik rögtön, mikor a torzult gitár és némi dob is érkezik, hogy a hangzásra nem fordítottak túl nagy figyelmet, bizony ez csupán egy gyenge demó szintjén szólal meg.

A zene amolyan göteborgi dallamos death-szerűség, hihetetlenül hátrakevert gitárokkal, elöl kalimpáló dobokkal. Sajnos az is rögtön kiderül, hogy metronómot nem nagyon láttak a srácok, annyira pontatlan minden, amitől a lámpám is inkább kiégett, ne kelljen hallgatnia tovább. Ha jól sejtem, két hörgős dolgozik a csapatban, egy öblösebb meg egy károgósabb, nos, kb. annyi düh és energia szorult beléjük, mint egy igen agresszív hétpettyes katicabogárba. A cd-n 9 dal található + az intro és nagyjából ugyanolyan unalmas, semmitmondó, ötlettelen, pontatlan, vérszegény, borzasztó (folytassam?...) mind.

A dalok azért egyszerűsödnek, átlaghalálmetállá tompul az egész, bár azért a death metalnál sokkal egyszerűbb riffeket tolnak a srácok. Az a fajta zene, amit ha valaki betenne egy társaságban a lejátszóba, a többiek egy emberként vetnék rá magukat, hogy ez iszonyúúúú, azonnal kapcsolja ki valaki. A szólógitáros srác is igyekszik sokat szólózni - gyengén. Pedig úgy érzi tán, hogy ő a második Marty Friedman, mert minden dal felében gitárszóló van. Jaj. Ajjajjj... Néha énekdallam-szerűséget is hallhatunk, ki is rohant két pók a sarokból, ők sem bírták. I-SZ-O-NY-Ú HAMIS! Nem csoda, hogy szerzőiben adták ki, remélem nem lesz olyan bátor egyik apró kiadó sem, amelyik ezt a zenekart a világra szabadítaná, van elég borzalom e nélkül is. '99-ben kezdtek zenélni. Atyaég, hat év alatt csupán ide jutottak?... Ja, és a borító is "csodás"...

Sokszor érzem azt, hogy a zenekar-alapítást nem lenne muszáj kötelezőnek éreznie minden hangszert ragadó fiatalnak. Most is így vagyok ezzel...