Shock!

Az előző Destroyer című Gorgoroth albumot sikerült olyan sikeresen lehúznom, hogy kaptam néhány felháborodott olvasói levelet, miszerint biztos baj van a fülemmel, mert az a sikamika csörömp porszívóhangzással megspékelve igenis egy fantasztikus műalkotás. Legyen nekik igazuk, ízlések és pofonok, sajnos nekem azóta sem tetszik, szerintem hallgathatatlan.

S megérkezett az új mű. Kicsit tartottam tőle ugyan és kíváncsi voltam hány szám után kapcsolom ki, így próba-szerencse, behelyeztem a cd lejátszóba. S lőn csoda, ez a lemez hallgatható! A hangzás nem a korábbi fülbántó kása, mélyebb lett a sound, dinamikusabb lett a felvétel. Zeneileg is emészthetőbb (lesz, akinek ez kommerszebb), lassultak és dallamosabb riffekből állnak a dalok. A gonosz hangulat ennek ellenére nem veszett ki a csapatból, pl. a német szavalásra épülő Litani til Satan a lassú doomos őrléssel elég kiakasztóan borult és negatív. S ha valaki kaotikára vágyik, az is talál rajta kedvére való csemegéket.

A Gorgoroth a kliséken túllépve ugrott egyet előre, abban pedig biztos vagyok, hogy ez nem fog mindenkinek tetszeni. (Ősrajongók ismét bombázhatnak levelekkel.)