Íme Vikernes, a megélhetési zenész. Négy album négy év alatt, bevallottan azon cél érdekében, hogy étel kerüljön a családi asztalra. Egyenes kinyilatkoztatás, ha engem kérdezel, egy kicsivel több őszinte beszéd, és egy kicsivel kevesebb illúzió. Ezzel a tempóval a diszkográfia börtönévek előtti és utáni fejezete immár egyenlő súlyt képvisel. Hogy e súly mennyiben materiális, és mennyiben spirituális, annak eldöntését az objektív támpontok csaknem teljes hiányában néhányan merik csak magukra vállalni, én nem tartozom közéjük. Vikernes és én ételt rakunk egymás asztalára, ennyi az egész.
Íme Vikernes, a szent. Muzsikája – főleg, ami a börtön utáni időszakot illeti – a történelem előtti, avagy a történelmen túli idők lüktetését, méltóságteljes hullámokban történő, folyamatos átalakulását és mindenekelőtt tisztaságát idézi. Megérinti az érinthetetlent, nem önző kíváncsiságtól, inkább valamiféle szakrális szeretettel fordul a papírok, a kövek és a köztük lévő tereket kitöltő legendák irányába. Célja nem az elismerés, de nem is a megismertetés, a hegytetőn ülve a számára fontos dolgokról mesél, arra sem várva, hogy hallgatósága megérkezzen. Nincs sok barátja.
megjelenés:
2013 |
kiadó:
Byelobog Productions |
pontszám:
- /10 Szerinted hány pont?
|
Íme Vikernes, a sátánista. Istene a profán világon túli létezést összetartó erő. Ereje teljében levő lázadó, akinek az anyagi világ kérdéseire nem tagadás a válasza, hanem az önerőből történő felülemelkedés. Zenéjében is ezeket az elveket, rítusokat követi, kortalan és megfellebbezhetetlen állításokat tesz, avagy közvetít. Óészaki nyelvű pogány beavatásainak semmi köze világunk sarkköveihez, lenéző elvonultsága cinikus, igazságérzetében bosszúszomjas, és mindezek együttállásában rendkívüli vonzerővel bír. Ő korunk gyilkosa, templomgyújtogatója, antiszemita filozófusa is persze, immár túl az elszámoltatáson.
Mindezen felül a Burzum tizedik, Sôl Austan, Mâni Vestan című albuma mégsem több, mint Varg Vikernes és felesége ForeBears névre hallgató filmes projektjének filmzenéje. Elektronikus hangszerekkel rögzített, lassan potyogó hangulatcseppek, ének nélkül, főleg háttérzeneként és elalvás utáni állapotokhoz.
Hozzászólások
http://www.shockmagazin.hu/hirek/tomegmeszarlasra-keszult-varg-vikernes
http://langologitarok.blog.hu/2013/07/16/meszarlas_tervezeseert_letartoztattak_varg_vikernest?utm_source=cimlap&utm_medium=link&utm_content=2013_07_16&utm_campaign=index
be is jelentette, hogy a black metalos (úgy egyáltalán metálos) korszaknak végleg vége, most már csak ambient lesz, én megértem a döntését, ha már nem talál ebben a múfjaban semmit amit meg szeretne mutatni...
bár az életfilozófiájá val nem nagyon értek egyet, de ettől függetlenül én ezeket a lazulósabb dolgait is kedvelem
Meglátjuk mi lesz még itt, talán filmek, filmzenék sokasága,
Aki pedig nem bírja burzum féle black nélkül az hallgassa a régi albumokat
Kábé minden ismertebb banda a pénzért zenél végső soron, mivel ez a foglalkozásuk, ez a megélhetésük. Nem tudom, hogy miért kell ezen ennyire kiakadni. Ráadásul Vikernes csak a lemezeken tud keresni (amit úgyis letölt mindenki).