Nehéz erről a társaságról és immár harmadik albumáról olyasmit írnom, amit mások (vagy éppen jómagam) a hasonló stílusban nyomuló bandákról már kismilliószor ne írtak volna. Minden elismerésem a Dragonheart kiadóé, amiért sikerült felszínre hozniuk egy újabb, az 1980-as évek végén alakult olasz true metal csapatot, mintha nem lenne így is túltelíte...

A Tiamat visszatért! Méghozzá nem is akárhogyan. Ilyen kirobbanó (oké, nem ez a leghangulatosabb jelző) formában már nagyon régen nem hallottam őket, pontosan azóta, hogy Johan Edlund lassan, de biztosan a Wildhoney után teljesen kizárta a régi, és még hús-vér-lélek zenész tagokat a bandából és lényegében egyszemélyes zenekarrá alakította a sumér i...

Az újrakiadások sora folytatódik. Ismét az SPV volt élelmes és kibővített booklettel, élő bónusznótákkal gazdagítva dobott piacra hármat a Savatage korai anyagai közül. Jó lenne ugyanitt az első albumról, a Sirensről és az azt követő The Dungeons Are Calling EP-ről is írni legközelebb, mert ez a két klasszikus, hasonló extrákkal felszerelve, szinté...

Az eredetileg Svédországból származó, de időközben Los Angelesbe áttelepült PRIMEsth saját hitvallása szerint is tipikus amerikai zenét játszik - és igazuk van.

Az egyik legrokonszenvesebb zenekar és kiadvány az elmúlt egy-két hónap eresztéséből! A német trió 1994 óta létezik, a unitE már a harmadik albumuk. Kilenc dal plusz intro a klisék, a könnyű kategorizálhatóság teljes kizárásával.

Dead Soul Tribe, Devon Graves és csapata, hát ez meg ki a hétszentség lehet? Kis kutatás után jött a válasz, az ex-Psychotic Waltz énekes, Buddy Lackey új zenekara. A PW fanatikusok egy emberként sóhajtanak fel: végre! Legalább "a hang" újra zenél.

A klasszikus horrorsztori újra él! Jómagam olykor kétkedve fogadom az effajta folytatások hírét, mert ilyen esetekben rendszerint fennáll az önismétlés, az erőltetettség veszélye. Éppen ezért nem is az villanyozott fel elsőre, hogy King egy leleményes csavarral képes volt továbbvinni Abigail történetét, hanem az, hogy zeneileg tud ismét újat mutatn...

Jézusom, de régen hallottam magyar nyelvű nagylemezt! Hogyan eshettem ki ennyire az elmúlt években a hazai metal világ megismeréséből? Valószínűleg azért, mert a nagyobb igazán egyéni bandák rendre feloszlottak, a kisebbek meg másoltak valakit, illetve valaminek a magyar nyelvű megfelelője akartak lenni. Aztán a metal külföldi megerősödésével elkez...

Amerikai csapat, női énekessel (Heather Thompson), ebből még akármi is lehet, bár a tengerentúli trendeket figyelembe véve rögtön be lehet szűkíteni a lehetőségeket. Na jó, nem ködösítek tovább, zeneileg amolyan indusztriális, popos, kicsit darkos/gótos, metalos kotyvasz, amely akár az Underground Moon kistestvére is lehetne, csakhogy innen hiányoz...

Két lemez után itt egy koncertlemez, ki tudja mennyire volt erre szükség, mármint koncertlemezt nem szoktak volt kiadni ilyen friss zenekarok, kivéve ha. Na, a Planet X az egyik kivétel. Ha valaki nem tudná ez az ex-Dream Theater billentyűs, Derek Sherinian csapata, mellette Tony MacAlpine gitározik, illetve egy ausztrál dobmágus üti a bőröket, aká...

Nagyon szeretnék jobban rajongani az új albumért. Ez azonban csak akkor volna lehetséges, ha nem ismerném az első anyagot. Az ugyanis a mai napig egyik legbecsesebb lemezem, melyet gyakorta hallgatok, cseppet sem szűnő lelkesedéssel, elismeréssel.

Olyan nehéz elhinni, hogy az első Down lemez anno 1995-ben jelent meg! Valahogy elképesztő. 7 év telt volna el azóta? Ebből látszik mennyire kortalan volt a Nola lemez, szinte hétről-hétre felteszem, és még mindig annyira csodálatraméltóan nagyszerű, spontán. Igazi ösztönzene. Nagyon jól megragadták ott az igazi rockzene lényegét, azt hiszem. Ha ír...

Valahol sajnálom a srácokat. Amit csinálnak, alapvetően nem rossz. Mindössze nincsenek tudatában annak, hogy 2002-ben járunk. Az anyag egész épeszűen indul, hedbengelős témával. a dallam jó, Eric is kedvére brillírozhat. Aztán jön a teljes leállás (Fight for Freedom). A maga módján persze ez is jó, de itt elkezdődik az a hanyatló ív, ami egészen az...