Shock!

december 02.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Úriemberek

0226uriemberek1Matthew McConaughey betér egy sarki pubba, odaköszön a csaposnak, és a szokásost kéri: egy pint sört meg egy ecetes tojást. Igazi decens brit gentleman, gondolja a néző – pláne, hogy ismeri az eredeti filmcímet is –, miközben a főhős felhívja az asszonyt, és találkát beszél meg vele este kilencre. Aztán már sok mást nem is mondhat, mivel egy fegyveres alak mögé surran, és... vér fröccsen a pohárra meg az ecetes tojásra. Ez a nyitójelenetünk, és én már ennyiből is tudtam, hogy Guy Ritchie nemcsak a gyökereihez tért vissza, hanem hozzám is.

Furcsa viszonyban állunk mi ketten, ex-Mr. Madonna, meg én. Mert amit szeretek tőle, azt bizony nagyon – az olyanokat, mint A Ravasz, az Agy... és a Blöff a nagy mozinéző-átlaghoz hasonlóan századszorra is szívesen nézem újra, de a magam részéről imádom mindkét Sherlock Holmes-filmjét is. Csak hát voltak neki halál gyenge dolgai is, mint mondjuk a Hullámhegy meg a Revolver, és ha jobban belegondolok, az Árnyjáték óta nem is rendezett egyetlen tényleg ütős filmet se. Az meg már majdnem tíz éve volt. És akkor ugye ott volt még a szörnyű magyar címén Spílerre átkeresztelt RocknRolla, ami Mr. Ritchie „nagy" filmjeihez hasonlóan egy furcsa angol gengsztertörténet, ami a maga módján igencsak jó, de valahogy mégsem az igazi. És ugyanezt vártam legújabb filmjétől is, hogy ott legyen az a „de". De szerencsére nincs ott. És akkor vissza a filmre.

gyártó:
Miramax
forgalmazza:
Freeman Film
The Gentlemen
magyarországi mozipremier: 2020. január 30.

rendezte:
Guy Ritchie

forgatókönyv: Guy Ritchie
zene: Christopher Bernstead
operatőr: Alan Stewart
vágó: James Herbert
főszereplők: Matthew McConaughey (Mickey Pearson), Charlie Hunnam (Raymond Smith), Henry Golding (Dry Eye), Michelle Dockery (Rosalind Pearson), Hugh Grant (Fletcher), Colin Farrell (edző), Jeremy Strong (Matthew Berger), Eddie Marsan (Big Dave)
játékidő: 113 perc
 
Neked hogy tetszett?
( 14 Szavazat )

Mickey Pearsonról persze igen gyorsan kiderül, hogy a legkevésbé sem decens, pláne nem gentleman, sőt, még csak nem is brit: jenki a szentem, aki kora fiatalsága óta abból él, hogy marihuánát szállít gazdag angol kölyköknek, míg mára odáig jutott, hogy egész London legnagyobb Mary Jane-ellátójává vált. Bődületes mennyiségű anyagot szabadít a piacra folyamatosan, úgy, hogy sosem bukik meg egyetlen „farmjával" sem – titkát pedig senki sem tudja. Mickey viszont beleun az üzletbe, visszavonulót kíván fújni, milliárdokat érő (mármint angol fontban értve) érdekeltségét pedig kész átadni a rendkívül tenyérbemászó képű vetélytársnak, Matthew-nak (Jeremy Strong). Persze semmi nem mehet ilyen simán, hiszen egy Guy Ritchie-fimben vagyunk, úgyhogy fel fognak itt még tűnni kínai gengszterek, orosz gengszterek, fekete gengszterek, meg persze további angol gengszterek is, miközben a történet is egyre csavarosabb formát ölt, tipikus Guy-fogásként mindenki ki akar baszni mindenkivel, aztán valakinek sikerül a dolog, másoknak meg nem.

Ami miatt ez a film mégis sokkal jobb, mint a hasonló vonalon mozgó Spíler, azt pár szóban össze lehet foglalni: Charlie „Jax Teller" Hunnam, Hugh Grant és Colin Farrell. Az előbbi Mickey jobbkezét, Rayt játssza, aki valamennyire még tényleg hozza a régi vágású bűnöző archetípusát, de azért a vászonkabátja alatt ő is csak gépfegyvert hord. Viszont a show-t mégis a két mellékszereplő viszi el: az általam igencsak rühellt Hugh Grant most szinte lubickol az igazi genya újságíró szerepében, aki – miközben megzsarolja – még folyamatosan rá is hajt Hunnam karakterére, Colin Farrell pedig simán csak a film legszerethetőbb figurája a mindig melegítőben járó Edző képében, aki azért keveredik az események közepébe, mert meg akarja védeni nem túl eszes, ám annál ügyesebb boksz-növendékeit a komoly bajtól, és ha már ott van, igen jól fel is találja magát. Aztán komolyabb szerep jut még egy magát nagymenőnek képzelő, seggdugasz főszerkesztőnek (Eddie Marsan), egy kínai keresztapának, néhány dél-londoni narkósnak és egy termetes disznónak is, de ennél többet talán tényleg kár lenne elárulni.

0226uriemberek2

A lényeg, hogy Guy Ritchie visszatalált arra a remek dumákkal, jól kitalált karakterekkel és fordulatos cselekménnyel kikövezett útra, amin mindig is a legnagyobb magabiztossággal járt. És hogy ebből az egész kavalkádból kik azok a címben szereplő úriemberek? Hát, jóformán senki, a név sokkal inkább egyfajta cinikus fricska lehet az angol elit felé, akik a filmben is úgy jelennek meg, mint egyfajta kirakatfigurák a brit társadalom üzlethelyiségében: őrzik még a régi nagyság és gazdagság illúzióját, miközben gyermekeik menthetetlen heroinistákká válnak, saját maguknak pedig arra sincs pénzük, hogy a hatalmas kastélyaik éves rezsijét kicsengessék, ezért aztán egy jenki bűnöző segítségére szorulnak. A maga módján lesújtó látlelet ez az angol főúri rendről, és úgy látszik, Guy barátunk a nagy röhögtetés közepette (mert azért ez egy vérbő komédia ám!) még komoly is tud lenni, ha akar.

0226uriemberek3

 

Hozzászólások 

 
#9 Montsegur 2020-03-02 16:10
A heroinos csaj elhozása a drogtanyáról teljesen a Ponyvaregény "Vincent és Jules elmegy a gyanútlan fiúkhoz a táskáért" jelenetének koppintása. De míg az ott sziporkázóan zseniális (negyedfontos sajtos! talpmasszázs! mekkora párbeszédek!), itt ez egy felesleges jelenet.
Az első két film humora zseniális volt. Itt? Amikor a közönség egyedül egy túltolt disznóviccen kezd el hangosabban nevetni? Ugyan már...
A film felénél komolyan azon gondolkodtam, hogy hagyom a fenébe és kimegyek a teremből. Na de az első két film annyira jó volt, hátha a mester mégis letesz valami zseniálisat az asztalra, gondoltam naivan és maradtam. Kár volt.
Idézet
 
 
#8 Montsegur 2020-03-02 16:08
Sajnos itt a film is unalmas... Nem véletlen, hogy a kritika írója finom kerüli McConaughey teljesítményéne k értékelését: felejthetően, lélektelenül alakítja a főhőst és ezzel a filmet is hazavágja. A True Detective első évadában valami elképesztő alakítást nyújtott, de sajnos azt a szintet azóta sem tudta még megközelíteni sem (még a túlhájpolt Interstellarban sem).
Maga a film enélkül is igen messze áll "A Ravasz, az agy..." és a Blöff zsenialitásától . Olyan, mintha egy wannabe Guy Ritchie megpróbálta volna lekoppintani az első két filmet: legyen benne angol alvilág, hülyén öltöző hülye figurák, agyoncsavart cselekmény - de sajnos csak egy halovány másolatra futotta. És ezt a tényleg nagyon jó mellékszereplők (Grant, Farrell) sem tudták megmenteni. Hunnam? Maga a jellegtelenség. Holnaputánra se a nevére, se az arcára nem fog emlékezni senki.
Idézet
 
 
#7 Nornagest 2020-03-01 16:39
Én is nagy metálos vagyok de már kezd unalmas lenni hogy minden egyes filmkritika alatt megjelenik valaki hőbörögni. Nem akarok beleszólni a moderálási metódusba de szerintem ezeket nyugodtan ki lehetne törölni mert bármibe fogadok hogy erre senki se kiváncsi.
Idézet
 
 
#6 JR 2020-02-29 16:01
Idézet - Renegade76:
Akkor már csak azt áruljátok el gyerekek, hogy ennek mi köze a heavy metalhoz és miért kell olvasnom erről az agymosó szemétről itt. Kicsit elfelejtettétek szerintem honnan jöttetek. Én inkább az új metalról olvasnék nem ezekről a szennyekről úgyis ez a szar folyik minden honnan.

Semmit sem "kell". Amit nem akarsz elolvasni, arra nem kattintasz rá. Ennyire egyszerű. A boltba betérve sem "kell" mindent megvásárolnod, csak amit szeretnél. El vagy te tévedve.
Idézet
 
 
#5 Renegade76 2020-02-28 15:10
Akkor már csak azt áruljátok el gyerekek, hogy ennek mi köze a heavy metalhoz és miért kell olvasnom erről az agymosó szemétről itt. Kicsit elfelejtettétek szerintem honnan jöttetek. Én inkább az új metalról olvasnék nem ezekről a szennyekről úgyis ez a szar folyik minden honnan.
Idézet
 
 
#4 Cseke Feri 2020-02-26 20:13
Idézet - komplex:
"Csak hát voltak neki halál gyenge dolgai is, mint mondjuk a Hullámhegy meg a Revolver..."

Érdekes, nálam a Revolver ott van a 3 legjobb filmje között.


Szerintem sem gyenge a Revolver... sőt, a Hullámhegy még annyira sem. Rejtély, hogy miért köpködik még a mai napig is. Persze biztos azért, mert nagyon nem gájricsis meg végtelenül giccses, szájbarágós és vígjátékból szépen átfordul romantikába meg drámába. Pedig pont emiatt jó, nem kiszámítható és bizonyítja, hogy Richie ebben a műfajban sem veszik el. Szerintem nagyon súlyos emberi tulajdonságokat boncolgat ez a film és a hangulata meg a helyszínei is magával ragadóak. Madonnára meg pont rászabta ezt az elégedetlen gazdag picsa szerepet. :) A lényeg, hogy Richie megérinti vele a nézőt, akármilyen eszközöket is használ. Nem baj, ha egy film hat az érzelmekre is. :)
Idézet
 
 
#3 komplex 2020-02-26 11:25
"Csak hát voltak neki halál gyenge dolgai is, mint mondjuk a Hullámhegy meg a Revolver..."

Érdekes, nálam a Revolver ott van a 3 legjobb filmje között.
Idézet
 
 
#2 Gábor 2020-02-26 10:00
Brutál jó film!
Idézet
 
 
#1 a.magyar 2020-02-26 09:49
Korrekt kritika,kb.tényleg az volt a tétje a filmnek,hogy vissza tud e térni a saját útjára,van e benne még "puskapor",tud e még nagyot dobni.A Ravasz,és a Blöff örökre beírta magát a filmtörténetbe, nem csak a sztorik,hanem a színészek kiválasztása miatt is.a Spíler nekem még megugrotta a léc alját,a többi film tényleg kapufa lett.Az Úriemberek megint jó lett,a Ravasz/Blöff szintet nem üti meg,de szorosan ott van mögöttük,reméle m,hogy még jó pár film benne maradt a fickóba,hasonló színvonalon.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Depeche Mode - Budapest, Puskás Ferenc Stadion, 2013. május 21.

 

Lillian Axe - Budapest, Club 202, 2012. szeptember 12.

 

K3 - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 19.

 

ZZ Top - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2009. október 15.

 

Whitesnake Tribute Band - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. május 4.

 

Wendigo - Budapest, Wigwam, 2005. február 16.