Shock!

október 30.
péntek
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Koncert tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Arcturus - Lørenskog, 2020. május 21.

Hozzanak bármit is az elkövetkező hónapok, az idei év szava már mindenképpen a karanténkoncert lesz. Sajnálatosan magabiztos kijelentésemet mi sem igazolja jobban, mint hogy február környékén még csak találgattuk volna a szó jelentését, három hónappal később viszont aligha kell a jelenség mibenlétét magyaráznom, szerintem mindenki tudja, hogy miről is van szó. Ebbe a kényszerű sorba állt be minden norvég avantgarde ikonok egyik legpatinásabbika, az Arcturus is. Oslo hősei a remekül sikerült Arcturian után újfent nagy csendben molyolnak a műhelyben (vagy annak környékén), a főnök, Sverd jobb híján egészen a tulajdonképpeni előd, a Mortem sírkövéig ásott vissza, és élesztette fel egy szintén nagyszerű munkával azt a halottnak vélt intézményt is. Meg nem mondom, hogy pontosan mi a helyzet most az Arcturus viszonylatában, koncertek azonban hellyel-közzel vannak, még a jelen, faramuci helyzetben is.

arcturus_k2020_01

időpont:
2020. május 21.
helyszín:
Lørenskog, Lørenskog Hus
Neked hogy tetszett?
( 6 Szavazat )

Ami engem illet, már nem is számolom, hogy hány éve várok egy újabb koncertélményre Sverdéktől, bár az is igaz, hogy anno alaposan elkényeztettek ezen a téren. Először még Øyvind Hægelanddal a fronton láttam a bandát az A38-on, hogy aztán rendre külföldre kelljen utazni, ha el akartam csípni a fellépéseiket. Volt szerencsém a 2007-es feloszlás előtti utolsó európai koncertjükön is látni őket Gjerstadban... és azóta is csak várok rá, hogy összejöjjön az újabb szerencsés találkozás. Mondanom sem kell, hatalmas várakozással számoltam a napokat a most meghirdetett előadás előtt, hiszen napjainkban sok más banda is bizonyítja, hogy a kényszer szülte körülményekből egészen élvezetes végeredmény is kihozható, és mindeközben esetleg még maguk a főszereplők sem zárják veszteséggel a bulit. A stream ezúttal ingyenesen esett a lábunk elé a netről, de akadt limitált póló és számos egyéb nyalánkság is a jeles alkalomra.

arcturus_k2020_03

Agyam hátsó részében bujkált ugyan a remény, hogy hajdani énekesüket, Garmot (Ulver) is reaktiválják esetleg erre a hazai koncertre (ahogy ez a Borkganarnak már sikerült pár éve), erre azonban sajnos nem került sor. Rendszeresen kisegítő hegedűsük, a lengyel Sebastian Grouchot is távol maradt ezúttal (aligha kell találgatni az okokat), szóval a banda magját adó öt ember lépett a deszkákra, és szórakoztatott minket szűk egy órában. Jó volt látni, hogy a legutóbbi (később halasztott) Mayhem-turnét egészségügyi okokból lemondó Hellhammer a szokásos utolérhetetlen formáját hozta a dobok mögött, és bevallom, Sverdet is szívesebben látom régi posztján, mint legutóbb, gitárral a nyakában. Az Arcturus motorját kezdettől fogva ők ketten jelentik, és nagyjából mindenkor és mindenhol igaz, hogy ha ők ketten rendben vannak, akkor nagy baj már nem lehet – így volt ezúttal is.

arcturus_k2020_04

A maguk minimalista módján is remek fények, a legutóbbi borítófotózásról ismert fellépőruhák tökéletesen autentikus hangulatot kölcsönöztek, a hangzásról pedig csak annyit, hogy soha nem voltam (talán nem is leszek) ilyen jól megszólaló Arcturus-koncerten. A dolog zenei része tehát nagyjából kifogástalan volt, a gitáros Knut részéről adódott csak olykor némi baki, de ezzel bőven együtt lehetett élni. Idővel aztán inkább azt mondtam volna, jobb lett volna ezt a tökély-közeli instrumentális előadást önmagában hallgatni – a csapat „sztárja" ugyanis mélyen szint alatt teljesített. Már a Borknagarnál is megfigyelhető volt, hogy Simen/Vortex roppant lazára veszi újkori frontemberi ténykedését, az Arcturus élő attrakcióinak utazó cirkuszos hangulata ezt akár meg is engedné, de itt sikerül alaposan átesni a cirkuszi elefánt túlsó oldalára. A tiszta hangokat vadászni kellett, bőven volt viszont mikrofon mellé éneklés, a klasszikus dalszövegek szimpla halandzsává változtatása, pedig amikor odatette magát (mint a záró Deception Genesis egyes részeinél), ott azért szárba szökkent az instant mágia.

Bármennyire bántotta is a fülemet Vortex idétlenkedése, a minden albumukat megidéző, tizenegy tételes setlist ezzel együtt is bonbonosdobozként funkcionált számomra, és még ilyen körülmények között is mosolyogva tűrtem volna egy újabb órát mindebből. A végszó viszont aligha lehet más: szép volt, jó volt, de kérjük vissza mielőbb a valódi, kézzel/füllel fogható klubkoncerteket!

 

Hozzászólások 

 
#1 Thasaidon 2020-05-24 13:55
Vortexnek igazán a körmére koppinthatna már valaki egy kicsit, 2017-ben a Prophecyn is megfigyelhető volt, hogy sunnyogja-halandzsázza a szövegeket; és akkor már nekem is pont volt a benyomásom, amit a cikk ír, hogy a koncepcióba belefér a bohóckodás, de Vortex már átlépett egy szintet. Úgy látszik, a tendencia folytatódott.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Perfect Symmetry - Budapest, Club 202, 2013. október 23.

 

Eric Martin - Budapest, PeCsa Music Café, 2013. március 9.

 

K3 - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 19.

 

Die Hard - Budapest, Diesel Klub, 2011. február 13.

 

Dark Tranquillity - Budapest, Dürer Kert, 2010. október 14.

 

Beardfish - Budapest, A38, 2010. október 24.