Ha úgy nézzük, a Watch My Dying a jelenkori underground klubélet egyik legaktívabb szereplője, a másik oldalról viszont negyedik éve hivatalos kiadvány nélkül „parkoló" sötét lova. A karácsonyra végre megérkezett friss EP, a 4.1 kapcsán elsősorban e furcsa ellentmondást kellett volna feloldanunk. Ezzel szemben rátaláltunk egy, öniróniáját és humorérzékét az évek során tökéletesen konzervált társaságra, akik jó ideje kizárólag saját elvárásaik szerint dolgoznak, ráadásul csak a humorban nem ismernek tréfát. A szükségesnek vélt komolytalansággal megtámogatott kérdéseinkre a zenekarvezető/bőgős Eszenyi Imre adott kimerítő választ, de olykor Bori Sándor gitáros és Veres Gábor énekes is be(le)szólt.
December 23-án, nem várt karácsonyi ajándékként megjelent végre a legfrissebb WMD-hangzóanyag. Csak engem lepett meg, hogy ez végül összejött?
Szerintem igen.
Mindenekelőtt az aktuális zenekari fotóval szembesül a hallgató, amely mutat némi átalakulást a felállásban a Moebius érához képest. Milyen történések állnak a háttérben?
A legutolsó offical fotóhoz képest Dávid ment, Márk jött, de már ez is több mint egy éve volt. Viktor pedig már olyan rég van velünk, hogy nem is emlékszem mióta. A lényeg, hogy úgy éreztük, Kamasuka mellé csak kell még egy gitár, hogy Sanyi többet lazíthasson. (mosolyog)
A frissen érkezett tagoknak mennyi beleszólást hagytatok a produkció megformálásakor?
A frissen érkezett tagok így már nem is olyan frissek. Ebben a hat megjelent dalban leginkább azt sajnálom, hogy nem hét lett. A hetedik dal teljesen Viktor szerzeménye és nagyon jó lett volna, ha ezekkel együtt jelenik meg, mert úgy éreztük, hogy 100 százalékra beleillik a „tradicionális" WMD nóták sorába – még nekünk is rendesen számolni kellett, mikor tanultuk (mosolyog) –, sőt, egy nagyon érdekes színfolttal még ki is egészíti azokat. De ezekben a nótákban is hallható Viktor és Márk munkája. Az Ameddig kell-t például Viktorral írtuk közösen, illetve a Fekete doboz hangszerelésében is oroszlán a része többek között. Nem is beszélve a keverésről.
EP-nek készült-e a 4.1, vagy csak itt és most inkább kiadtátok a rendszerből a kész dalokat?
Látom, nem olvastad ezt a beharangozó-félét. Csak kiadtuk az itt és most kész dalokat, de még ez sem teljesen igaz, mert van még a hetedik dal. Továbbá van még egy rakás nótánk különböző készültségi fokban. A 4.1 dalai nem azért jöttek most ki, mert ezek voltak a legjobbak, hanem azért, mert ezek lettek kész.
Várható-e az anyag megjelenése kézzelfogható formátumban is?
Igen, a 4.2-vel egyben.
Akarsz-e beszélni az új dalokról, vagy beszéljenek inkább magukért?
Beszéljenek magukért.
A dalszerzés ezúttal is a jól bevált Gaobr/Sanyi műhelyben zajlott?
A szöveg továbbra is 100 százalék Gaobr. Ha a zenét nézzük, számszerűsítve az arányokat, akkor Sanyinak most csak körülbelül 55 százalék jutott hat nótára vetítve. Ha a hetet nézzük, akkor csak 42 százalék! (mosolyog) Újdonságnak egyébként ezt sem nevezném, mert Gábor is, én is hoztam már zenéket, csak most az arányok tolódtak el kicsit.
Ha jól emlékszem, a nyolchúros hangszerek is most debütálnak. Mennyiben tehetők ezek felelőssé bármiért?
Bori Sándor: Minél több húr van a gitáromon, annál kevesebbet használok belőle. A szólókat pedig Kirk Hammett játszotta fel, amire nagyon büszke vagyok.
És mekkora a gépek/samplerek szerepe a friss hangzásban? Ugye gépdobot használtatok a felvételek során? Tudod, régi mániánk e téren konspirációs elméleteket felállítani...
Persze, gépdobot... bevesszük Márkot, hogy aztán a számítógépet doboltassuk?? Én is nagy rajongója vagyok az összeesküvés-elméleteknek! Vannak titkos adataim a kolontári iszapömlésről, rejtélyes csíkokat húzó repülőkről, sőt, alumágnest is teszteltem már, de azért eddig még én sem mennék el. (mosolyog) Továbbá látom, hogy a felvételekkel kapcsolatos híradásokat sem követtétek, mert ott is kiposztoltuk, hogy éppen vesszük fel a dobokat. (mosolyog) A zajok, gépek, egyéb hangszerek használatával kapcsolatban van talán a legmeglepőbb adatunk, mert az nem sokkal több, mint az előző lemezeken. A funkciót tekintve, illetve keverésnél viszont bátrabban használtuk őket, mert tudtuk, hogy Kamasukával (a HD) most már élőben is meg tudjuk szólaltatni. A Harddisket használjuk már évek óta koncerten, de zenét ez idáig nem írtunk abban a tudatban, hogy Kamasuka is erősíti a csapatot. Őt a későbbiekben szeretnénk leváltani a Z.S.H.-ra, azaz a Zenész Segéd Hologramra, de ezen még dolgozunk.
Hol készültek a felvételek, illetve a master? Úgy szól-e ma a WMD, ahogy megálmodtátok?
A Pannónia stúdióban, és úgy szól, ahogy Viktor megálmodta. Bár túl sokat ő sem alszik.
Erőltetettnek érzed fejlődési ívet beleerőszakolni a WMD pályafutásába? Hogyan gondolsz ma vissza a korábbi albumaitokra?
Érdekes, nemrégiben beszélgettem egy sráccal, aki pont a WMD-lemezek közötti fejlődésről, meg változásokról beszélt, én meg mondtam, hogy „miről beszélsz, ugyanazt csináljuk 15 éve!" Csak sose sikerül kétszer ugyanúgy... Legjobb lemeznek a Klausztrofóniát, a Fényérzékenyt, a Moebiust és a 4.1-et tartom, de a demók is jók voltak!!
Mekkora közönséget képes ma a WMD megszólítani?
Gyakorlatilag akármekkora közönséget megszólítunk, csak nem mindenki válaszol.
Legendásan intenzív élő megmozdulásaitok színvonalát hogyan sikerült ennyi időn át konzerválni?
Hát ez nálunk, legalábbis nálam és Gábornál úgy működik, hogy nem konzerválunk semmiféle intenzitást, csak egyszerűen a hétköznapi parákat megpróbáljuk bent tartani a legközelebbi koncertig, és ott hagyjuk kicsapódni, különben félő, hogy másban, vagy magunkban okoznánk komolyabb károkat. (mosolyog)
Téglás Krisztina (Anima Prizma Mozgásműhely) tüzes/táncos produkciója mennyiben marad tartós része az előadásoknak? A hajatokat mennyire féltitek a tűzkártól?
Nem féltjük, hiszen mindig van nálunk törölköző. A tüzes-táncos show alakulása is elég WMD-sen ...alakul. Krisztával nem ismertük egymást a fellépéseket megelőzően, kicsit tartottunk is tőle, hogy mi fog ebből kisülni. Elég hamar kiderült, hogy Haalima gyakorlatilag tejesen a WMD frekvenciáján működik, nem kellett semmit magyarázni, pedig ő sem nagyon ismert minket. Eleinte csak tánc volt, aztán ahogy Kriszta haladt a tűzzsonglőrködés útján, úgy nyíltak meg újabb lehetőségek a WMD-show terén is, illetve nyílnak meg folyamatosan. A január 10-i Düreres bulin is fogunk olyan „látványelemeket" használni, ami még eddig nem volt koncerten. Kicsit megpróbáljuk élőben hozni a napokban megjelenő klip hangulatát. Tehát kb. addig marad a műsor része, ameddig izgalmasnak találjuk a közös produkciót, egyelőre még sok ötletünk van. (mosolyog)
A Stagediving Fesztiválturné keretében most végre kellő alapossággal bejárjátok az országot. Vidékiként én is azért szurkolok, hogy ez a tendencia folytatódjon...
Az igazság az, hogy az előző lassan tizenöt évben már sokszor bejártuk az országot, talán túl alaposan is. Rengeteg turnétársat, klubot, turnébuszt éltünk túl. Nem valószínű, hogy visszatérünk a régebbi negyven-ötven koncert/évre.
Mit visztek magatokkal egy hosszabb zenekari túrára a technikai felszerelésen és a merch-en kívül?
Törölközőt, természetesen.
Mit lehet tudni jelen időben a tagok egyéb projektjeiről, gondolok itt elsősorban Gaobr és Sanyi „kirándulásaira"?
Veres Gábor: A magam részéről befáradtam a szereplésbe meg a rengeteg idő elvesztésébe, ami ezzel járt. Töröltem a hiinaaros facebook oldalt, Soundcloudon, Bandcampen fent hagytam a dalokat, de egy darabig nem akarok többet semmiből. Van egy befejezetlen demó, azt még lehet, hogy feléneklem, hogy túl legyek rajta fejben, de mostanában biztos nem fog megjelenni. A Narayan projectet sajnálom igazából, mert abba beleadtam a szívemet is, de valószínűleg annak sem lesz folytatása.
Bori Sándor: Nézzétek meg a videóimat a youtube-on. Az ott lévők felét se ismeritek fele olyan jól, mint szeretném, és a fele részüket se szeretitek feleannyira, mint kellene.
December 23-a mellett melyik esemény volt az év fénypontja a zenekar számára?
Nekem a klipforgatás, nagyon sokat foglalkoztam vele a forgatás előtt. Írtam a forgatókönyvet, hegesztettem a díszletet (szó szerint), rendeztem a terepet. Reggel héttől kábé éjfélig forgattunk, olyan intenzitással, és tempóval, hogy este tízig le sem ültem egy fél percre sem, és fel sem tűnt. Ilyen volumenű dolgot jobb helyeken legalább 2-3 napig forgat egy komplett filmes stáb. Mi meg szokásos WMD42 stílusban mindent magunk, Both Andrissal és Libivel, akikkel a Fényérzékenyt is, ide nekünk az oroszlánt! Persze nem lett Hollywood, de ahogy a Gábor írta: „Lehet, hogy tévedés, de legalább a sajátom". Szóval én még másnap éjjel is abban a fura világban jártam, mint a forgatás alatt.
42?
Az élet, a világmindenség meg minden.
