Múlt hétvégén a Sleep Token játszott a Download Fesztivál egyik főattrakciójaként. A koncert előtt többen is aggályaikat fejezték ki azt illetően, megérett-e már erre a státuszra a zenekar, ám az esemény másik headlinere, a Korn szerint ez nem is lehet kérdés.
A Green Day, a Sleep Token és a Korn fémjelezték az idei Download Fesztivált, amelyet a múlt héten rendeztek a szokásos helyszínen, Doningtonban. A Korn két gitárosa, Brian „Head” Welch és James „Munky” Shaffer a BBC Radio 1 Rock Show-ban nyilatkozott az eseményről, amelynek egyik fő vitás pontját a Sleep Token státusza jelentette. „Sokakat hallottam, akik azt kérdezték: tényleg a Sleep Token az egyik headliner? – ecsetelte a témát Head. – Egyesek azt mondták, túl fiatalok még ahhoz, hogy ilyen gyorsan főzenekarként játsszanak. Erre kijöttek ezzel a színpadi show-val, és mindenkit elkussoltattak. Komolyabb volt a színpadképük, mint egy Slipknoté!” „Ráadásul az új lemez is óriási – tette hozzá Munky. – Vagyis nem pusztán a színpadi produkciójuk komoly, bár azt is egész nap nézném, hanem a dalaik is megvannak ehhez.”
A Sleep Token említett új albuma, az Even In Arcadia május elején jelent meg, és a Ghost Skeletá lemeze után már a második idei rockalbumként nyitott az amerikai listák első helyén. A titokzatosságba burkolózó angol csapat a brit és a német listák első helyére is felkerült, ezzel egyidejűleg pedig minden eddiginél intenzívebb fokozatba kapcsolt a velük kapcsolatos online vihar. Eközben több neves zenész – így például Doc Coyle a God Forbidból vagy Ihsahn az Emperorból – is úgy nyilatkozott: a zenekar sikereiben semmi meglepő nincs, abszolút megérdemlik azokat.
Hozzászólások
https://www.youtube.com/watch?v=NhT-t5IXtU8
Pedig egyszerű:mert megvették őket. Ne legyél vak.
Már megint trollkodsz? :)
Vagy ennyire nehezen megy a szövegértés?...
Idézet - 2Gábor2:
Idézet - 2Gábor2:
"70-es metalnagypapik" ? Nem vagy te túl irigy? Ezek tehetséges emberek.Másrészt akkor a te hangodból miért nem lehet ilyen zenei teljesítményt kihozni? Mert ők tehetségesebbek .Ez van.Ilyen az élet.Ezt nem tudomásul venni az egy kontraszelektív hozzáállás.Gondolom az orvosnál is elvárod, hogy képzett,tehetsé ges szakemberek kezeljenek téged, akkor zenében is fogadjuk el, hogy a tehetséget meg
kell becsülni.
Pedig ez már úgy a 60-as évek végétől kezdett így alakulni.
A nagy tülekedésben egyes zenekarok a külsőségekkel igyekeztek kitűnni, csak akkor még egy szokatlan fellépőruha is elég lehetett ehhez. Vagy a hangszerek szétverése...vagy maszkviselés... Aztán a 70-es évek óta a sikeresebb zenekarok mind nagy pénzt fektettek a látványba. És igenis, a technika fejlődése egyre látványosabb színpadi megjelenést tud adni. Szerintem az ilyen megakoncertekre járóknál igazából a show fontosabb, a zenét a telóról is meg tudják hallgatni. És hát igen, az is egy következmény, hogy már a valós zenei teljesítményt se lehet megítélni, amikor 70-es metalnagypapik úgy süvöltenek, mint huszonéves korukban... A nézőnek meg ma már elég az illúzió.
Tökre nem értek egyet! Volt idő, amikor semmi más nem kellett, csak a banda, erősítők, hogy halljanak, meg pár lámpa, hogy lássanak is. S kell e erre jobb példa, mint mondjuk Woodstock-ot?! Vagy múltkor néztem Hendrix-től a Live in Maui-t. Azokra a körülményekre, amik ott voltak - pl. matracszivacs rágumizva a mikrofonokra - ma Magyarországon egy tehetségkutató középdöntőjében kizúgott félreintonáló balek is kicsapná a hisztit. Akkor meg a bandát, és a közönséget is abszolút hidegen hagyta - jó, lehet erre replikázni, hogy Hawaiin könnyű túllendülni ilyen bagatell dolgokon :D -, mert ott volt a muzsika, szólt minden, mi kellhet még?!
És ezzel tökre nem azt akarom mondani, hogy a látvány ellen vagyok! Én a ló túloldaláról beszélek, amikor a külsőségek, a tűzcsóva, a vetítés, a cserkészcsapat, az anyámtyúkja többet nyom a latba egy koncert megítélésekor, mint a zenei teljesítmény... Mert a másik dolog, ami itt jön be a képbe, és számomra sokkal súlyosabb, azok a fél(?)playback megoldások.
Az előre rögzített sávok esetén tanulságos a történet, ami a Seasons in the Abyss Klasszikushock-cikkben is le van írva, hogy' született a War Ensemble klipje... Felvételről akarták bejátszani a dalt, s úgy rögzíteni, de a közönség annyira felháborodott ezen, hogy le kellett zúzzák Hanneman-ék élőben, különben égtek voltak, mint a Reichstag, és végül az a verzió is került a klip alá, amit ott felvettek egyenesben...
Ma meg? A közönség boldogan csápol egy rockkoncerten, miközben az énekes láthatóan nem is énekel, vagy a fele zene, amit hallasz nem is jöhet a színpadra állított hangszerparkból ... Hol az istenbe' csúszott ennyire félre ez az egész? Lehet itt jönni a technikai fejlődéssel, meg ennek a kihasználásával - ld. Nikki Sixx -, csak ez a vicc kategória nálam. Ha nem tudod élőben produkálni, amit lemezre veszel, akkor nem kell koncertezni. Régen ehhez ragaszkodtak a rockrajongók, ma meg le se kakkantják... Tudom, búmerség elvárni, hogy valaki élőben játsszon, és ne akarjon átverni. Hát akkor biz' búmer vagyok, s büszkén vállalom is! Egy koncert legyen élő, vagy semmilyen! Ha meg piruettező tűzzsonglőröket akarok nézni, akkor elmegyek piruettező tűzzsonglőr-előadásra. Ott is felvételről megy a zene, és olcsóbb is... ;D
"a vakítás, a látvány, a só előrébb való lett, mint az élő muzsika."
Ez mindig is így volt, max a technika fejlődik egyre gyorsuló tempóban.
Roppantul tanulságos lenne bármelyik bandát cirkusz és előre rögzített sávok nélkül megnézni. (Egy ilyen Sleep Token/Falling in Reverse/BMTH/stb. koncertre még én is jegyet váltanék - mintha számítana ez...)
A félreértések elkerülése végett: nem a Sleep Token-nel van bajom, hanem azzal a jelenséggel, hogy a vakítás, a látvány, a só előrébb való lett, mint az élő muzsika.