Shock!

október 04.
péntek
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Vektor: Terminal Redux

vektor_cHosszú évtizedek óta mondogatják, hogy a rockzenében nincs új a nap alatt: minden riffet és dallamot eljátszottak, minden hangot lefogtak és minden dalt megírtak már a műfaj megszületése óta. Bár van benne némi igazság, ezen álláspont egyértelműen túlzó, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy időről időre felbukkannak olyan csapatok, amelyek hangzása merőben szokatlan, új és teljességgel egyedi. Hogy csak a legismertebb példákat említsem, ilyen volt a maga idejében a Faith No More és a System Of A Down, vagy hogy a maistreamen kívülre is nézzünk, a Meshuggah is. Rajtuk kívül pedig ott vannak azok a kisebb zenekarok, amelyek valamely rétegműfaj határait igyekeznek kitágítani, és az adott struktúrán belül valami izgalmasat alkotni. Utóbbi csoportba tartozik az amerikai Vektor is.

Bár a Terminal Redux még csak a harmadik lemez a sorban tőlük, a Vektor nem nevezhető igazán friss csapatnak, hiszen 2002-ben indultak. Munkatempójuk azonban nem valami gyors: előző stúdióanyaguk még 2011-ben látott napvilágot Outer Isolation címmel, én pedig a mai napig hálás vagyok annak a Shock!-olvasónak, aki évekkel ezelőtt egy kommentben felhívta rájuk a figyelmemet. Akkoriban mindenki a Voivod kisöccseként hivatkozott az arizonai négyesre, és nagyot nem is tévedtek, hiszen amellett, hogy zeneileg is egyértelműek voltak a csapat gyökerei, a sci-fi tematika, illetve a logó és a borítók grafikai világa is a kanadai mestereket idézte. Nem mondom, hogy a Voivod-hatás mára egyértelműen a múlté, de egy biztos: harmadik nagylemezével a Vektor végképp túllépett azon, hogy sima utánérzés-zenekarként gondoljunk rájuk.

megjelenés:
2016
kiadó:
Earache
pontszám:
10 /10

Szerinted hány pont?
( 49 Szavazat )

A Terminal Redux a szélsőséges thrash metal olyan mixét tartalmazza, amelyben a Voivod mellett a Slayer, a Death, Devin Townsend, de még az olyan post metal-cuccok hangzásvilága is ötvöződik, mint például a német The Ocean (lásd például a kettes track Cygnus Terminalt). Mindez pedig totál egyedi keverékké állt össze, azaz a 2016-os anyagon valóban megszületett a nagybetűs Vektor-Hangzás. Mindez remekül hangzik, az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a tízszámos anyag borzasztó tüskés, a magam részéről pedig teljesen megértem, ha valakinek a torkán akad. Ennek ellenére mindenkit arra biztatok, hogy feccöljön bele energiát, a Terminal Redux ugyanis tényleg az egyik, ha nem egyenesen a legizgalmasabb thrash-orientált cucc idén.

Ahogy korábban már írtam, az origó esetükben még mindig a Voivod, ahogy az a nyitó, kapásból kilenc perc fölé csúszó Charging The Void alapján le is szűrhető, David DiSanto énekhangja miatt azonban már ebben is hatalmas Death-érzés van, és számomra Chuck Schuldiner szellemének jelenléte a lemezanyag végéig érezhető is. Ahogy anno Chuck sem volt az, úgy a szó hagyományos értelmében véve David sem kifejezetten jó énekes, ez a fajta, néhol magasakat is hozó stílus azonban tökéletes az effajta muzsikához. Azt, pedig talán felesleges is lenne hosszasan boncolgatni, hogy mit muzsikálnak össze a srácok a 73 perc fölé kúszó korongon, a lényeg ugyanis pusztán annyi, hogy az eszeveszett tempóktól a technikás riffelésen keresztül egészen a meglepően dallamos gitártémákig mindent felvonultatnak. Devin hatása pedig épp a gitárdallamok terén érződik igazán, meg a nyitó tétel végén, illetve a gigászi, a közepén full Pink Floydra vett zárótéma Recharging The Voidban hallható kórusoknál.

A lényeg tehát összefoglalva az, hogy ha egy igazán izgalmas, a szó szoros értelmében véve progresszív thrashlemezre vagy kíváncsi, ki ne hagyd a Terminal Reduxot! Kell hozzá néhány hallgatás, de ha hajlandó vagy elég időt szentelni neki, biztos vagyok benne, hogy egyetértesz majd velem: ez egy bődületesen nagy tízes.

 

Hozzászólások 

 
#22 Equinox 2021-12-19 14:34
Én annyit mondanék még, hogy szövegkönyv nélkül nem fog menni. Nekem is úgy ütött be igazán, és a sztori felér egy nagyon tartalmas könyvvel. Plusz amikor szöveget olvas hozzá az ember, ekkor feltűnő az is, hogy milyen jól ritmizál DiSanto
Idézet
 
 
#21 Lantis 74 2016-11-29 18:09
Több min 25 éve hallgatok Thrash Metált de, ez a korong nekem nem jön be. Nekem túl "sűrű", és az ének hang is távol áll attól amit szeretek. Ez van... Idén nekem Thrash Metálból a Testament kígyós lemeze a Nuber One.
Idézet
 
 
-16 #20 nemmondommegbazze 2016-06-30 15:08
szar az egesz!
Idézet
 
 
#19 Tom 2016-06-30 14:54
Előzetesen keményebb zenének gondoltam, de annyira nem vad.
Viszont annál jobban tetszik :)
Idézet
 
 
#18 Dead again 2016-06-27 15:59
Hát ez . . . nem egyszerű! A jó értelemben véve!
Idézet
 
 
#17 sarlatán 2016-06-27 10:46
[quote name="Csaba"]

Korrekt lemezkritika. Mellesleg mindamellett hogy imádom a zenéjüket , ahogy tekernek , szólóznak, vég nélkül halmozzák a témákat - amik kellően fogósak - , én azt a nagy újdonságot mégsem érzem a zenében. Sok téma nagyon ismerős, mintha már hallottam volna máshol. Éppenséggel ennyi év metál hallgatás után nem is csoda.
Idézet
 
 
+1 #16 Csaba 2016-06-25 11:25
Amúgy azért is telt olyan sok időbe az új lemez, mert átköltöztek Philadelphiába aztán a szólógitáros Nelson egy meló miatt egy újabb félkontinensnyi t kellett menjen, Salt Lake City-be. Nálam messze az év albuma, talán csak a Borknagar veszi fel minimálisan a versenyt vele.
Akit érdekel bővebben a véleményem róla, itt megtalálja a kritikám :)
http://fromundergroundsrb.blogspot.ro/2016/05/vektor-terminal-redux.html
Idézet
 
 
+3 #15 Anomander 2016-06-25 09:13
Mestermű, részemről is megvan a 10 pont. Zseniális zenészek, sokadik hallgatásra is lehet újdonságokra bukkanni. Hosszú lemez, de én semmi üresjáratot nem érzek. Coroner, Mekong Delta, itt a méltó utód a techno-thrashben!
Idézet
 
 
+5 #14 tóbiás 2016-06-24 21:56
Figyeld azt a gyilkos riffet az ULTIMATE ARTIFICIER-ben.
Majdnem kirúgtam közben az asztal hátulját.
Idézet
 
 
+9 #13 LiliMiciPanniSári 2016-06-24 18:46
igaz milyen jó? ...igaz?...igaz?...el sem hiszem, hogy ennyien hozzá szólnak egy Underground thrash lemezről szóló cikkhez...nagyon jó...mindig is imádtam és imádni fogom a technikásabb thrasht művelő intelligens muzsikusokat...
Idézet
 
 
+8 #12 Crespo 2016-06-24 18:43
Vadállat lemez, azt jelenti számomra, amit egy Metal albumnak kell: szabadság, kreativitás, egyéniség. Nincsenek határok, maximum birkák akik azt hiszik, hogy a zene = 3 perc verze és refrén, tuc tuc ritmusra. Minden szabad és lehetséges, ez ZENE.
Idézet
 
 
+3 #11 abrakadabra 2016-06-24 18:14
A megboldogult Coroner -re emlékeztetnek itt-ott-amott.
Fasza muzsika.
Idézet
 
 
+2 #10 Morello 2016-06-24 16:49
Nekem az első Black Future az abszolút kedvenc, illetve.a kettes Outer Isolation. Minden komplexitás és zenei kalandozás-hegyek ellenére kerek egészek és emlékezetesek voltak a dalok, az újnál még kell egy kicsit emészteni, kiismerni hogy mire gondolt a költő :) Az első kettő egy hajszálnyival könnyebben adta magát.
Bécsben viszont óriásit játszottak tavaly novemberben, remek buli volt!
Idézet
 
 
+1 #9 falconer81 2016-06-24 16:10
Kiváló album! 10/10 nálam is. Mondjuk így kb. még 10-15 hallgatás után egyelőre az album "slágerdala", az LCD a jelenlegi kedvenc, de már szorosan jön fel mellé az albumzáró majd negyedórás szörnyeteg is... :)
Idézet
 
 
+1 #8 drughi 2016-06-24 14:09
Lehet hogy nem hallgattam meg még elégszer de egyelőre az előző anyag lényegre törőbb dolgai jobban ütnek nálam. Tényleg vannak nagyon jo témák meg érződik hogy nagyon jo lemez de nagyon nehéz fogást találni rajta. Ugy érzem hogy tul sok a jóból, és nem mellesleg ehhez az összetett, mélyen rétegzett zenéhez talán tul hosszu ez a menetidő. Lehet hogy egy honap mulva az év lemeze lesz nálam de most egy oriási kérdöjel hogy ultrazseniális vagy kissé tulkomplikált anyag e.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Friss

Hozzászólások

Galériák

 

Royal Hunt - Budapest, A38, 2014. március 13.

 

Uriah Heep - Budapest, PeCsa Music Hall, 2013. szeptember 21.

 

Motörhead - Budapest, Sziget fesztivál, 2011. augusztus 10.

 

Whitesnake - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. július 13.

 

ZZ Top - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2009. október 15.

 

Wackor - Budapest, A38, 2004. szeptember 29.