Shock!

február 26.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Forest Silence: Philosophy Of Winter

Habár a tavalyi hó szülötte ez a lemez, mégis érdemes néhány szót szólni róla, egyfelől honi mivolta, másfelől pedig a minőségi zene miatt, ami ezen a rideg-kék korongon meghúzódik. Az Erdei Némaság annak a Winternek a fagyos kölke, akit a Sear Bliss-ből lehet ismerni, mint billentyűst.

megjelenés:
2006
kiadó:
Candlelight / CLS
pontszám:
9 /10

Szerinted hány pont?
( 1 Szavazat )

Idén pont tíz esztendeje, hogy amolyan mellékprojektként beindította a Forest Silence-t, s három hűvös leheletű demó felvétel után eljött az ideje egy teljes albumnak is. Winter mester saját bejáratú, hólepte fenyvesébe én most először tértem be, ahol fantasztikus dolgokat láttam/hallottam.

Öt tétel található a korongon, melyekből a legrövidebb is hat és fél perces. Morózus lassúsággal követik egymást a dalok, gyorsabb részt nem is igen hallani a lemezen, ami itt nem is baj. Van ugyanis egy olyan erőteljes aurája ennek az anyagnak, amitől az ember szobájában még a legtikkasztóbb hőségben is havazni kezd. De még ennél is súlyosabb a helyzet, ugyanis Winter billentyűs hangszerével olyan közel merészkedik az egyedülálló zenei világgal (és hasonlóan egyedi történettel is) rendelkező Burzum zenéjéhez, amennyire zenészi önbecsülése engedi. Mert itt nem másolásról van szó, egyszerűen csak a sötét, hideg erdő és mindannak megjelenítéséről, amit egy ilyen hely, mint szimbólum jelenthet. Nem is érdemes születésnapi bulin vagy vad sörözés közben betenni ezt a lemezt, mert az ember vagy a késért vagy valami töményért nyúl. S noha Vikernes úr muzikális megnyilvánulásai a kiábrándultság és üresség érzésének terén felülmúlhatatlanok, azért a Forest Silence is valami hasonlóval akar foglalkozni, és nem is haszontalanul.

Az olyan dalcímek, mint Bringer Of Storm vagy Path Of Destruction sokat elárulnak magukról a nótákról, egy pillanatra sem bukkan elő a Nap egyetlen sugara. Hangszerelés tekintetében az album meglepően szellősre lett véve, nincsenek fortyogó-őrlő riffek, sem őrült kétlábdobos pörgetések, tisztán kivehető minden hangszer, még a basszusgitár is. Mondjuk az At The Dawn Of Chaos eleje éppen úgy kavarog, ahogy a kezdetekkor maga a Káosz is tehette, de ez a sebesség ritkaság az albumon. Egyébként meg Burzum híveknek csak ajánlani tudom ezt a dalt, számomra ez a lemez csúcspontja, remek fogódzó, a tökéletes sötétség és üresség, más szóval a Semmi hipnotizáló megjelenítése. Gyenge pillanata nem is nagyon van a lemeznek, ha az ember a megfelelő hangulatban hallgatja, tökéletes utazásban lehet része a havas erdők meg a fekete lyukak otthonában.

 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Iron Maiden - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. június 3.

 

Riverside - Budapest, A38, 2013. május 23.

 

Slayer - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. április 8.

 

Mercenary - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Pain of Salvation - Budapest, A38, 2010. október 24.

 

Watch My Dying - Budapest, Kultiplex, 2007. július 11.