Shock!

július 25.
vasárnap
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Cynic: Carbon-Based Anatomy

Akinek már elege van abból, hogy az idei évben egyre több metal banda mond búcsút részben vagy egészben az addigi zenei irányvonalának, és vág bele új dolgokba, az csak óvatosan közelítsen a Cynic új EP-jéhez. Mert bár jóllehet, ez csupán egy hatszámos kislemez, de ha ez a kiadvány többnek fog bizonyulni egy szimpla kitérőnél, akkor az extrém muzsika híveinek nyitottsága hamarosan ismét megmérettetik.

Ezt a vészjósló képet persze több dolog is árnyalja. Az egyik nyilvánvaló tény, hogy az igazi Cynic rajongó törvényszerűen zeneileg nyitott. A másik pedig, hogy a Carbon-Based Anatomy végülis jó anyag, csak épp nem az eddigiek nyílegyenes folytatása. Már a tavalyi Re-Traced EP is árulkodó volt Paul Masvidalék eljövendő zenei útirányát illetően, a friss anyag hallatán pedig immáron elég egyértelműnek tűnik, hogy mire is megy ki a játék. Az Aeon Spoke talán nem mond sokat a legtöbb death metalos számára, de ez a csendesebb, rockosabb, dallamos formáció is a Cynic két atyjához köthető. Paul Masvidal és Sean Reinert a Cynic után vágott bele a kezdetben csak egyszerű projektként funkcionáló Aeon Spoke-ba, amiből aztán igazi zenekar fejlődött, és két albumuk is napvilágot látott. És hogy mindez miért is annyira fontos? Ehhez elég csak belefülelni a Carbon-Based Anatomyba, s azonnal világossá válik, hogy Masvidal és Reinert manapság már inkább a nyugodtabb Aeon Spoke világát érzik magukhoz közel, semmint a nyakatekert, improvizatív extrém darálást.

megjelenés:
2011
kiadó:
Season Of Mist
pontszám:
- /10

Szerinted hány pont?
( 15 Szavazat )

Erre talán a legjobb bizonyíték a címadó tétel, amely egy régebbi Aeon Spoke dal újraértelmezése. De a lemezre végig jellemző a spirituális, néhol ambientes légkör, így a nyitó Amidst The Coals egy női éneket is felvonultató, amolyan dzsungeles-sámános hangulatú felvezetés. Ehhez hasonló a Bija!, törzsi kántálásokkal és dobokkal, valamint a záró Hieroglyph. Ezeken kívül a már említett címadó, a Box Up My Bones és az Elves Beam Out amolyan Aeon Spoke találkozik a Cynic-kel hatású szerzemények. A Cynic oldal azonban mintha háttérbe szorulna, ezt a vonalat leginkább a régi-új basszer, Sean Malone csavaros basszusjátéka képviseli. Reinert dobolása ezúttal némileg visszafogottabb, szolidabb, de Masvidaltól se várjunk tekergőzős, vad riffelést, egyedül a Box Up My Bonesban jut régi stílusához valamelyest közel, de aztán gyorsan vissza is táncol. Egyébként az énekesi poszton is ő hallható, hangja nem nevezhető óriásinak, ide azonban mégis tökéletesen megfelel, akárcsak az Aeon Spoke-ban.

Nem könnyű megítélni ezt az új EP-t. Ha elvonatkoztatunk a korábbi dolgaiktól, akkor kapunk huszonhárom percnyi kellemes muzsikát, ami garantáltan ellazít a nap végén és kisimítja a feszült idegeket. Ám ha a következő Cynic sorlemez ugyanezt a vonalat fogja követni, akkor igen nehéz lesz lelkesedni érte, mivel ez egyet fog jelenteni a death/jazz elemek totális elhagyásával. Ez pedig nagy kár lenne, hiszen épp ebben volt mindig is zseniális a csapat.

A Cynic december 13-án a Club 202-ben koncertezik a Concerto szervezésében. A jegyek 3500 forintba kerülnek.

 

Hozzászólások 

 
+1 #2 Kovi Markovics 2011-11-18 16:03
nem-->ne
Idézet
 
 
+6 #1 Kovi Markovics 2011-11-17 22:41
Vérbeli progresszív zenekartól azért nem várjatok már el Motörhead szintű konzervatív felfogást...
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Friss

Hozzászólások

Galériák

 

The Treatment - Budapest, Petőfi Csarnok, 2014. június 11.

 

Uriah Heep - Budapest, PeCsa Music Hall, 2013. szeptember 21.

 

Slayer - Tokaj, Hegyalja Fesztivál, 2011. július 15.

 

Wendigo - Budapest, Wigwam, 2005. február 16.

 

Wendigo - Gödöllő, Trafó, 2004. október 8.

 

Wendigo - Budapest, Pesti Est Café, 2004. május 15.