Shock!

április 25.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

Sztálin halála

0329sztalinhalalaSzerencsére manapság már egyre ritkább, hogy egy filmet betiltsanak. És még ha így is tesznek, akkor sem fogalmaznak ilyen csúnyán, hanem azt mondják, hogy bevonják a forgalmazási engedélyét. Mint tették azt nemrégiben az észak-koreaiak Seth Rogen szemétre való Az interjújával, persze nem a minősége miatt (ami amúgy még indokolt is lehetett volna), hanem mert enyhén szólva kedvezőtlen színben tüntette fel a nép szeretett vezérét, Kim Dzsong Unt. És az év elején érkezett a hír, hogy az oroszok ugyanígy döntöttek a Sztálin halálával kapcsolatosan, az ukázzal dacoló mozikat pedig még jól meg is kínálták aprócska, néhány százezer rubeles pénzbírságokkal. És a filmet látva azt kell mondjam: ez egy okos, felelős döntés volt.

Na nem, ezúttal a legkevésbé sem a minőség miatt, hiszen Armando Iannucci kommunista hatalomról szóló abszurd látlelete kifejezetten remek film, hanem azért, mert egy olyan országban, ahol még most is, időről-időre fellángol a világtörténelem egyik legnagyobb rohadékjának személyi kultusza, illetve a lakosság egy része még mindig könnyes szemű nosztalgiával gondol vissza az egykori Szovjetunió dicső napjaira és birodalma határaira, na, ott ez az alkotás akár még forrongásokhoz is vezethetett volna. Mert a maga túlzó eszközeivel a tolerálhatónál sokkal közelebb került az abszurd valósághoz. Márpedig ennél nagyobb dicséretet egy politikai szatíra nem is kaphatna.

gyártó:
Main Journey Quad Productions / eOne Films / Gaumont, 2017
forgalmazza:
ADS Service Kft.
Sztálin halála (The Death Of Stalin)

rendezte:
Armando Iannucci

forgatókönyv: Armando Iannucci, David Schneider, Ian Martin, Peter Fellows
zene: Chris Willis
operatőr: Zac Nicholson
vágó: Peter Lambert
főszereplők: Steve Buscemi (Hruscsov), Simon Russell Beale (Berija), Paddy Considine (Andrejev), Rupert Friend (Vaszilij Sztálin), Jason Isaacs (Zsukov), Michael Palin (Molotov), Jeffrey Tambor (Malenkov), Adrian McLoughlin (Sztálin)

játékidő: 106 perc
 
Neked hogy tetszett?
( 10 Szavazat )

Már a felütés is zseniális. Néhány perc alatt érzékeltetik velünk a sztálini diktatúra legfontosabb jellemzőjét: soha, egy pillanatra sem lehetsz biztonságban! Itt mindenki mindig halálosan fél, és ha Sztálin elvtárs titkára azzal hív fel egy rádiós felvételvezetőt, hogy tizenhét perc múlva telefonáljon neki vissza, akkor az bizony pontosan tizenhét perc lesz, és még azon is rettegni kell, hogy azt a hívás kezdetétől, vagy a végétől kell-e számolni. És ha a Generalisszimusz olyan koncertről akar lemezfelvételt, amiről egyébként nem készült, akkor visszarángatjuk a nézőket, megvesztegetjük a zongoristát, kerítünk új karmestert, és újra előadjuk az egész zeneművet elölről. Mindent megteszünk, csak meglegyen az a kurva felvétel. Mert különben nekünk kampóbasszó, és közben már látjuk is a begyűjtéseket, halljuk a likvidálási parancsokat, és ott vagyunk a KGB-előd NKVD kínzókamráiban is. Folyamatosan olyan dolgokon nevetünk, amiken jobb esetben dühöngve kéne törni-zúzni, rosszabb esetben meg csak sírni lenne szabad, és ettől piszkosul kényelmetlenül tudja ám érezni magát az ember.

A Nagy Vezér tehát nincsen túl jó bőrben, saját húgyában fekve pihenget a padlón, és a Párt Központi Bizottságában annak rendje és módja szerint megindul a hatalmi harc az utódlás kérdésében. A két fő rivális a rendkívül simulékony modorú, ám igazából hideg és végtelenül becsvágyó Nyikita Hruscsov (Steve Buscemi mindig remek, miért pont most lenne más) és a szadista-pedofil-intrikus Lavrentyij Berija. Utóbbi szerepében az ünnepelt angol színpadi színész, Simon Russell Beale egyszerűen ijesztően zseniális, minden pillantásán, minden hangsúlyán érezni, hogy az általa megformált NKVD-vezér egy igazi aljas tetű, aki mindenen és mindenkin átgázol, és bármit megtenne a hatalomért. (Aki valaha tanult történelmet, nyilván mindkettejük további sorsát ismeri, így egy percig nem lehet kérdéses, végül ki fog nyerni.) Na, ezek ketten aztán megkezdik a „frakciózást", és megpróbálják megnyerni maguknak az egykori Monty Python-tag Michael Palin által alakított Molotovot, és Sztálin helyettesét, Georgij Malenkovot, akihez a film legjobb jelenetei kapcsolódnak.

0329szh2

Az őt alakító Jeffrey Tambor ugyanis egyszerűen lubickol a szerepben, és a Minisztertanács elnökét egy jószándékú, ám politikailag totálisan impotens balféknek ábrázolja, akit társai – hol a frizurája, hol az általa „egészségügyi okból" viselt fűzője, hol bármi más miatt – rendre szívatnak is, aki képtelen az önálló állásfoglalásra, és a film elején még olyan kapitális baromságra is képes, hogy olyan személyek holléte iránt érdeklődjön, akik korábbi elvtársaik voltak ugyan, ám Sztálin elvtárs és a szocializmus elárulása miatt rapid módon a Gulágon vagy éppen tarkólövéssel a Volgában úszkálva találták magukat. És akkor még nem is beszéltünk Sztálin totál alkoholista és némileg őrült fiáról, Vaszilijről (Rupert Friend), a háborús hős Zsukov marsallról, akit Jason Isaacs szinte terminátorként ábrázol, meg a többi remekül eltalált mellékalakról. Mert a Sztálin halálát igazán a remek színészek teszik naggyá.

0329szh4

Meg persze a párbeszédek és morbid helyzetek, mert ha valamiben, akkor abban az olasz nevű, ám brit forgatókönyvíró-rendező Iannucci tényleg nagyon jó. Meg nyilván komoly rutinja is van már, gondoljunk csak az Egy kis gubancra, vagy éppen Az alelnökre, mind-mind fanyar szatírák, igaz, egyik sem annyira abszurd módon szórakoztató, mint ez a munkája. Még ha nyilván nem is szólhat mindenkihez (már csak a sokszor meglepően durva és naturalista hangnem miatt sem). „De hát ez egyáltalán nem is volt vicces, vagy vidám!" – mondta egy lány a moziból kifelé jövet a párjának. Persze, hogy nem. Viszont lehengerlően humoros.

0329szh3

 

Hozzászólások 

 
+3 #13 SiriKeeton 2018-04-04 20:31
Elképzelhető, hogy a Sztálint mentegető kommentelő félreértett valamit, fél füllel hallotta csak a történettudomán y újabb eredményeit.

1990-ig általánosan elfogadott volt, hogy Sztálin kb. 20 millió embert ölt meg, például csak a Nagy Terror (1936-38) áldoztainak számát hárommillióra tették. Ezzel szemben a szovjet archívumok megnyitása után kiderült, hogy 1922-53 között mindössze körülbelül tízmillió ember halálozott el idő előtt Sztálin rendszere miatt. (A világháború alatti kivégzések jó része ebből hiányzik, mivel az a feltételezés, hogy az élethalálharc körülményei között más politikai rendszer is kivégezte volna pl. a dezertőröket. Meg ott nehezebb statisztikát készíteni.)

Ebből a kilencmillióból csak talán egymilliót (illetve valamivel kevesebbet) lőttek agyon (a Nagy Terror idején kb. 800 ezret), és kb. 2-3 millióan vesztették életüket a gulágon. (A gulágot a nagy többség egyébként élve hagyta el, meglepő módon, csak rettentő sokan fordultak meg ott.) A maradék kb. 5-6 millió éhínségben vesztette életét. Az éhínség miatt életüket vesztettek túlnyomó része (kb. ötmillió) az 1932-33-as nagy sztálini éhínség áldozata volt. (Hasonlításul: az utolsó nagy cári éhínségnek az 1890-es években kb. félmillió ember esett áldozatul.)

Ezek közül általában tesznek egy finom megkülönbözteté st a sztálini hülyeség és a sztálini gonoszság áldozatai között. Az éhínség jelentős része az idióta politika következménye volt, pl. Kazahsztánban a nomádoknak előírták, hogy gabonát termeljenek, de ehhez ők nem értettek, amiért is aztán éhen haltak. Másrészt Ukrajnában Sztálin meggyőződése szerint az ottani parasztság szándékosan szabotált, és hogy ezért megbüntesse őket, ezért az éhínség kirobbanása után tovább emelte a begyűjtési kvótát, és emellett megtiltotta a parasztoknak, hogy elhagyják lakóhelyüket, és pl. élelmiszerért a városokba menjenek (ahol esetleg rokonaik éltek stb.) Végső soron ez egy többé-kevésbé szándékos tömeggyilkosság volt. (Pl. a városokban a rendőrség letartóztatta a falvakból odamenekült kolduló gyerekeket, és visszavitte őket a falvakba, ahol éhen haltak. De volt, hogy a rendőrség udvarán "tárolták" őket, étlen-szomjan, aztán napok alatt meghaltak...) A szovjet vezetés tisztában volt a helyzettel, pl. 1932 őszén Molotov és aztán Kaganovics is meglátogatták Ukrajnát (egyikük se szerette az ukránokat, és a "kemény" begyűjtési politika hívei voltak), de a végén mindketten a kvóta levágását javasolták, tekintettel a kezdődő éhínségre. Aztán a végén Sztálin mégis a kvóta emelése mellett döntött - ezért is tekintik az ottani bő hárommillió halottat (a szám csak becslés) szándékos áldozatnak.

Így jön ki Sztálinnak legalább hatmillió szándékosan megölt áldozata, amihez járul még talán 3-4-5 millió kevésbé szándékos, de mégiscsak a kormányzásának köszönhető halott. Ez jóval kevesebb, mint amit korábban hittek, de azért az ártatlantól eléggé messze van.
Idézet
 
 
0 #12 Gergő 2018-03-31 16:44
A lenyeg ugyanaz.
Idézet
 
 
+4 #11 wrom 2018-03-31 16:31
Ez teljesen jogos, de akkor már lehetett volna pontosabbnak is lenni.
A jog az egy képlékeny 'dolog', ezt csak azért jelzem, mert az 1978. évi IV. törvény már évek óta nem hatályos, így annak #10 alatt idézett rendelkezése sem. Jelenleg a 2012. évi C. törvény a Btk. 2013. július 1. napjától hatályosan, 333.§-a (a nemzetiszociali sta vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása) pedig a 2013. évi XLVIII. törvény 2.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Idézet
 
 
+23 #10 Draveczki-Ury Ádám 2018-03-31 05:38
SZOLGÁLATI (javítva)

333. § Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszociali sta vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás vagy más, emberiesség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságveszté ssel büntetendő.

Természetesen éppúgy nem adunk helyet Sztálint és rendszerét mentegető kommenteknek, mint ahogy holokauszttagad ó kommenteknek sem adnánk. Akkor is törölnénk ezeket, ha az ilyesmi nem lenne a Btk.-ban nevesített törvényi tényállás, de így még inkább. Szóval ennek megfelelően jártam el.
Idézet
 
 
+3 #9 III. Rambó János 2018-03-31 01:45
Idézet - Nornagest:
Azért a moziból kijövő lány érdekes hozzáállással bírhat ha egy Sztálin halála című filmtől vicceket és vidámságot várt:)


Mivel mindenhol vicces szatíraként hirdetik (teljes joggal), elvárható egy ilyen prekoncepció a nézőtől.
Nálam 10/10.
Idézet
 
 
0 #8 Nornagest 2018-03-30 20:38
Azért a moziból kijövő lány érdekes hozzáállással bírhat ha egy Sztálin halála című filmtől vicceket és vidámságot várt:)
Idézet
 
 
+6 #7 Claudius Oltarimanus 2018-03-30 20:32
"A jegyszedőt internáltuk. Az anyja egy malomtulajdonos kulák szeretője volt! Bevallotta!"
Idézet
 
 
+11 #6 III. Rambó János 2018-03-30 14:45
Idézet - Pomparius:
Idézet - Pomparius:
Idézet - Pomparius:
Miért kell bántani az Interjút? Az egy könnyed vígjáték, nem kell túlgondolni és ahhoz képest igényes Cgi, magasabb költségvetés. Pont ezért jó, nem az low budget ZS kategória.


Én sajnálom hogy nem gyártanak elég gyorsan filmeket Seth Rogen-ék. Ananász Express.. Itt a vége ( This is the End ) a legjobb vígjátékok között vannak



50+ os faterom is szakadt a röhögéstől rajtuk. Az Interjú egy kicsit gyengébb, de nem olyan rossz. Ennyi erőből szar a Family Guy, South Park, Amerikai Pite is?


Hogy kerülhet egy síkra a South Park és az Amerikai pite?
Idézet
 
 
-4 #5 Pomparius 2018-03-30 13:36
Idézet - Pomparius:
Idézet - Pomparius:
Idézet - Pomparius:
Miért kell bántani az Interjút? Az egy könnyed vígjáték, nem kell túlgondolni és ahhoz képest igényes Cgi, magasabb költségvetés. Pont ezért jó, nem az low budget ZS kategória.


Én sajnálom hogy nem gyártanak elég gyorsan filmeket Seth Rogen-ék. Ananász Express.. Itt a vége ( This is the End ) a legjobb vígjátékok között vannak



50+ os faterom is szakadt a röhögéstől rajtuk. Az Interjú egy kicsit gyengébb, de nem olyan rossz. Ennyi erőből szar a Family Guy, South Park, Amerikai Pite is?



Egyébként érdekesnek érkezik ez a film, aki szereti a történelmet és ezt a korszakot, annak tuti, és Steve Buscemi és a többiek mint garancia, hogy valószínűleg jó film. Várós, jelenleg a Megjött Apuci 2. érdekel még ebben a témában. Mel Gibson és John Lithgow lesznek a nagypapák, már ettől parádésan hangzik, + Will Ferrell
Idézet
 
 
-4 #4 Pomparius 2018-03-30 13:28
Idézet - Pomparius:
Idézet - Pomparius:
Miért kell bántani az Interjút? Az egy könnyed vígjáték, nem kell túlgondolni és ahhoz képest igényes Cgi, magasabb költségvetés. Pont ezért jó, nem az low budget ZS kategória.


Én sajnálom hogy nem gyártanak elég gyorsan filmeket Seth Rogen-ék. Ananász Express.. Itt a vége ( This is the End ) a legjobb vígjátékok között vannak



50+ os faterom is szakadt a röhögéstől rajtuk. Az Interjú egy kicsit gyengébb, de nem olyan rossz. Ennyi erőből szar a Family Guy, South Park, Amerikai Pite is?
Idézet
 
 
-3 #3 Pomparius 2018-03-30 13:25
Idézet - Pomparius:
Miért kell bántani az Interjút? Az egy könnyed vígjáték, nem kell túlgondolni és ahhoz képest igényes Cgi, magasabb költségvetés. Pont ezért jó, nem az low budget ZS kategória.


Én sajnálom hogy nem gyártanak elég gyorsan filmeket Seth Rogen-ék. Ananász Express.. Itt a vége ( This is the End ) a legjobb vígjátékok között vannak
Idézet
 
 
+1 #2 Pomparius 2018-03-30 13:23
Miért kell bántani az Interjút? Az egy könnyed vígjáték, nem kell túlgondolni és ahhoz képest igényes Cgi, magasabb költségvetés. Pont ezért jó, nem az low budget ZS kategória.
Idézet
 
 
+7 #1 Richie Finestra 2018-03-30 12:08
Kedvet kaptam, megnézem. Bírom a marhaságokat.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Galériák

 

Nickelback - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. november 8.

 

Motörhead - Budapest, Sziget fesztivál, 2011. augusztus 10.

 

Slayer - Tokaj, Hegyalja Fesztivál, 2011. július 15.

 

K3 - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 19.

 

Helloween - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. november 28.

 

Dark Tranquillity - Budapest, Dürer Kert, 2010. október 14.