Shock!

június 17.
hétfő
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

Aljas nyolcas

aljasnyolcas_cIronikus módon azután kezdett el igazán érdekelni az Aljas nyolcas, hogy a legtöbb helyen lehúzták a kritikák. Lassú, iszonyatosan hosszú, unalmas és végtelen szófosással tarkított, westernbe oltott krimi, krimibe oltott kamaradarab – írták többen is. Én pedig arra gondoltam: ez lesz ám csak a nekem való móka, hiszen mind a western, mind a krimi zsánert imádom, a kamaradrámákat meg aztán pláne, ráadásul kaptunk már ugye egyszer a mestertől egy kevésszereplős krimiszerűséget, amiből akkor nem más sült ki, mint a Kutyaszorítóban. Arra gondoltam, hogy amennyiben azt a filmet most a klasszikus Vadnyugat időszakába, ám jeges téli környezetbe helyezi, mindezt pedig megkoronázza azzal, hogy felvonultatja kedvenc színészei javát, nem jöhetünk ki rosszul a dologból. Mint ahogy nem is jöttünk, bár azt azért hozzá kell tennem, hogy a Reservoir Dogs szikrázó zsenialitása bizony kilométerekre van a nyolc vadnyugati gonosztevő történetétől (a Ponyvaregényt hagyjuk, olyan tényleg csak egyszer jöhet létre bárki életében).

Aztán azt is örömmel olvastam, amikor olyanokat írtak az ítészek, hogy az új film igen kevéssé „tarantinós". Ezek szerint ugyanis a jó Quentin visszavett hatalmas arcából és gigászi méretű egójából, gondoltam, ami bizony rá is fért az egykori videotékásra, hiszen az utóbbi évtizedben szerintem nem is nagyon törődött mással, mint hogy a saját szobrát polírozta. Mondjon bárki bármit, számomra utolsó két filmje (Becstelen brigantyk, Django elszabadul) nem volt több sokszor ostoba tanmesénél, sőt, propagandafilmnél, amit csak remek szereplői mentettek meg az égéstől (az eggyel korábbi Holtbiztost pedig még azok sem). Ideje volt hát megújulnia egy kicsit, ha régi társakkal, hát régi társakkal. A filmet megelőző közjáték a forgatókönyv netre való kikerülésével, majd a rendező ezáltal kiváltott hisztijével mondjuk rém kínosra sikeredett, pláne annak tükrében, hogy a jó direktornál kevesen loptak többet munkásságuk során Hollywoodban, aztán meg gyorsan bejelentette, hogy a lehető legszélesebb szélesvásznú formátumot fogja használni, amit utoljára vagy hatvan éve alkalmaztak (Ultra Panavision 70, ha valakit esetleg érdekel), mert csak. Mert megteheti. És meg is tette, teljesen indokolatlanul, de legalább jó drágán.

gyártó:
FilmColony / The Weinstein Company, 2015
forgalmazza:
Fórum Hungary
Aljas nyolcas (The Hateful Eight)

rendezte:
Quentin Tarantino
forgatókönyv: Quentin Tarantino
zene: Ennio Morricone
operatőr: Robert Richardson
vágó: Fred Raskin
főszereplők: Samuel L. Jackson, Kurt Russell, Jennifer Jason Leigh, Walton Goggins, Demián Bichir, Tim Roth, Michael Madsen, Bruce Dern, James Parks, Channing Tatum

játékidő: 167 perc
 
Neked hogy tetszett?
( 40 Szavazat )

Az Aljas nyolcas titka azonban nem ez, hanem az, hogy igazából nem western, nem krimi, nem bosszúfilm, nem kamaradarab, és még csak nem is fekete komédia. Hanem mindez együtt, megfejelve azzal, hogy a majd háromórás (!) játékidő mindvégig két iszonyatosan túlzsúfolt, ezáltal igen klausztrofób helyszínen: egy postakocsiban, majd egy fogadóban játszódik. A nem túl bonyolult történet szerint adva vagyon egy legendákba illő bajszot viselő fejvadász, John „Hóhér" Ruth (Kurt Russell), aki magához bilincselve cipeli Red Rock városa felé tízezer dollárt érő foglyát, Daisy Domergue-et (Jennifer Jason Leigh) akasztás céljából, míg közbe nem jön egy hatalmas hóvihar a fehér Wyoming-i tájban, ami megállásra készteti, a már említett útmenti csehóban. De még mielőtt így tenne, lovaskocsijuk keresztezi egy kiszolgált fekete őrnagy, Marquis Warren útját (Tarantino kiskedvence, Samuel L. Jackson, mégis, ki más lenne), aki mit ad isten, szintén fejvadászattal foglalkozik mostanság, amit az a három hulla is jelez, amelynek tetejében trónolva találnak rá az út közepén, merthogy a lova az bizony megmurdelt. Annak rendje és módja szerint szépen fel is kéredzkedik a kocsira, mint ahogy ugyancsak így tesz majd a szintén háborús veterán (csak éppen a másik odalon harcoló) Chris Mannix is, aki elmondása szerint Red Rock új sheriffje, igaz, ezen állítását semmivel sem tudja igazolni. Mannix szerepében az eddig jobbára tévésorozatokban (Sons Of Anarchy, Kemény zsaruk) bizonyított Walton Goggins remekel, nekem speciel ez az eseményekkel jobbára csak sodródó, ám néha pont azok közepébe kerülő, vaskos akcentusú, kétes pedigrével rendelkező déli figura volt a kedvenc karakterem. Na, ezek négyen (meg a kocsis) szép lassan meg is érkeznek a szatócsbolt-fogadóba, és ezzel kábé el is ment fél óra a filmből, már alig van hátra több mint két és fél. Ezt pedig mindvégig itt, Minnie úri szalonjában fogjuk tölteni.

aljasnyolcas1

Ahol a csehót üzemeltető Minnie és párja ugyan sehol, viszont már ott dekkol további négy fölöttébb gyanús egyén, egy magát hóhérnak mondó angol gentleman (Tim Roth sokadszorra is nagyszerű, de vele elfogult vagyok, mert régi kedvenc), egy öreg, niggergyűlölő konföderációs tábornok (a sokszor csak a szemével játszó Bruce Dern), egy hallgatagon firkálgató cowboy (Michael Madsen olyan bántóan faarccal van jelen mindvégig, hogy az már nekem fáj, komolyan, művészi kifejezőereje egy szinten van a fogatot húzó lovakéval), és egy mexikói fickó (Demián Bichir), akiről már kilométerekről üvölt, hogy hazudik. De vajon tényleg? És a többiek nem? Ki játszik össze a nővel, esetleg mindenki összejátszik vele, kivéve a két, egymással lassan szövetségre lépő fejvadászt? Ezek a kérdések gyötrik Kurt Russellt és a nézőt, miközben megkezdődik a Tarantinora oly jellemző szófosó-bajnokság, amit természetesen senki más nem nyerhet meg, mint a szokás szerint szerepét kissé túljátszó Sam Jackson, a film felénél elhangzó, minden idők egyik leggusztustalanabb és legrohadékabb Tarantino-sztorijának elmesélésével, amitől garantálom, hogy sokak zsebében ki fog nyílni a bicska.

aljasnyolcas2A karakterek mindeközben folyton-folyvást kóstolgatják egymást, főképpen pedig a történések katalizátoraként funkcionáló, már alapvetően is monoklival érkező, de később is agyba-főbe vert foglyot (más kérdés, hogy az igencsak nagypofájú Daisy erre bizony eléggé rá is szolgál). És igen, azt kell mondjam, ez a film elsődlegesen Jennifer Jason Leigh filmje, akiről eddig is tudtam, hogy remek színésznő, de ahogy itt nyalogatja szája széléről a saját vérét, köpi szét kitört fogait, vagy csábosnak szánt pillantások kíséretében kacsingat utastársaira, az tanítanivaló. És hozzá fűződik az egyik legpoénosabb jelenet is, de ezt nem akarom ellőni.

És igen, a film felétől beérkezik azért egy direktebb krimi-szál, de a lényeg nem ez, és nem is az utolsó harmadtól menetrendszerint és tarantinós brutalitással beinduló mészárszék, amiben annyi vérpatron durran szét, mint a Kill Bill óta sosem, hanem a miliő. Az, ami olyan dermesztő és rideg, mint a Tarantino által is bevallottan példakép John Carpenter A dologjában, meg az a ráérős, karakterközpontú elbeszélés-mód, amit a mester kedvenc rendezője, Sergio Leone alkalmazott művészien, mindenekelőtt pedig az a klausztrofób és autentikus hangulat, amely által szinte mi is ott ülünk a rendkívül részletgazdagon berendezett vadnyugati fogadóban. És igen, ennek szolgálatában áll az is, hogy a nemrégiben felszabadított (csak pár évvel vagyunk a polgárháború után!) feketék megnevezése mindvégig nigger, a nőkkel nagyon nem bánnak kesztyűs kézzel, és a szereplők nagy része halálosan gyűlöli egymást az észak-déli tengely mentén elhelyezkedve.

Az pedig, hogy Tarantinót két akkora zseni segítette filmje elkészítésében, mint Ennio Morricone (állítólag még ősrégen félretett, például a már említett A dologhoz készült zenéit is felhasználta) és Robert Richardson (a mozi mindvégig csodálatosan fényképezett, gondoljunk csak a nyitóképben szereplő, ujjnyi vastag hóréteggel fedett Krisztus-keresztre és a mellette lassan elvágtató lovas-fogatra), szinte már csak hab a tortán. Messze nem Quentin barátunk legjobban sikerült alkotását tisztelhetjük a nyolc hétpróbás gazember történetében, de azóta bizony tutira nem csinált ennél jobbat, mióta vendégként megrendezte azt a jelenetet a Sin Cityben, mikor Clive Owen „beszélget" az autóban az akkor már halott Benicio del Toróval, akinek egy pisztolycső áll ki a fejéből. Ha filmeket is pontoznánk, adnék is rá egy (aljas) nyolcast.

 

Hozzászólások 

 
+2 #13 zombee 2016-01-14 10:57
Idézet - Bruce Kleberson:
Végre itt egy olyan kritika, amivel több fémes cimborám is egyetért. http://mediavadasz.info/aljas-nyolcas-kritika/


Elkezdtem olvasni. Egy darabig úgy gondoltam, félbehagyom, de aztán kíváncsi lettem, tudja-e a cikk tartani azt a látványosan zuhanó színvonalesést, ami kitartott a harmadáig. Nem okozott csalódást. Viszont ettől függetlenül bűntudatom van, hogy még a Ponyvaregény cikket is elolvastam, növelve a kattintásszámát ennek a fekáliának.
Idézet
 
 
+6 #12 imi 2016-01-13 19:41
trey: De ez itt a Shock! Ők nem tökidegenek számomra, mivel gyakorlatilag az elejétől fogva az olvasójuk vagyok. Vannak köztük olyan arcok, akikkel 80%-ban megegyezik az ízlésünk (mint régen a Hammerben Szarka Joseph, vagy Kovács Bedlam Péter). Filmekről nem szoktam előzetesen olvasni, zenéről inkább, de szinte csak itt. És amit leírsz, az mind úgy is van :)
Idézet
 
 
+5 #11 trey 2016-01-13 15:48
Idézet - imi:
Személy szerint leszarom, hogy melyik "kritikus" mit gondol egy filmről. Ha tetszik, megnézem újra és újra. Ha nem tetszik, totál elfelejtem. Zene ugyanez. Ki az, aki úgy néz meg egy filmet, hogy előtte elolvassa egy tök idegen ember gondolatait? Ugye hogy hülyeség?

akkor mit keresel itt egyaltalan? minek olvasol zenei kritikakat? sot itt es most filmkritikat. nagyon is hasznos tud lenni ha egy hozzaerto es olvasott ember kozegbe tudja helyezni, hatteradatokat mond filmtortenetbol , parhuzamokat mas filmekkel, elelyezi a rendezo eletmuveben. sokkal teljesebb es jobb elmenyt tud adni, illetve segiti az ertelmezest. ez mondjuk nem egy transformersre all persze.. de egy metaforakkal, szimbolumokkal teli filmre annal inkabb
Idézet
 
 
+9 #10 imi 2016-01-12 00:52
Személy szerint leszarom, hogy melyik "kritikus" mit gondol egy filmről. Ha tetszik, megnézem újra és újra. Ha nem tetszik, totál elfelejtem. Zene ugyanez. Ki az, aki úgy néz meg egy filmet, hogy előtte elolvassa egy tök idegen ember gondolatait? Ugye hogy hülyeség?
Idézet
 
 
-1 #9 imi 2016-01-11 22:35
ez meg mindent elárul a médiavadász.info "szellemiségéről " http://mediavadasz.info/csillagok-haboruja-kicsit-maskent/
Idézet
 
 
-1 #8 imi 2016-01-11 22:27
filmkritikusok HAHAHAHAHA
Idézet
 
 
#7 undergrinder 2016-01-11 20:41
Nagyon kellemes meglepetés volt a film.
Elég sok rosszat hallottam róla, de nem bizonyult igaznak, minden percét élveztem.

Remélem a fanyalgások nem veszi el senki kedvét a filmtől.

Kár lenne.

G.
Idézet
 
 
-11 #6 Bruce Kleberson 2016-01-11 20:31
Végre itt egy olyan kritika, amivel több fémes cimborám is egyetért. http://mediavadasz.info/aljas-nyolcas-kritika/
Idézet
 
 
+6 #5 Matney 2016-01-11 19:14
OFF, de nagyon örülök, hogy szélesedik az oldal profilja. Részemről jöhetnek még további könyv- és filmismertetők is!
Idézet
 
 
+1 #4 cápaidomár 2016-01-11 15:51
A Becstelen brigantyk volt az első Tarantino film, ami úgy istenigazából nem működött nálam. De mert Tarantino, így meg lesz nézve ez is.
Idézet
 
 
+3 #3 Scarecrow 2016-01-11 15:44
Nagyszerű film, végig lekötött a hosszúsága ellenére is. Olyan mint a The Thing csak western- krimi formában :) Morricone zenéje végig rejtélyes, feszült, nem a megszokott western témák.
A szereplők közül nem emelek ki senkit, mert kb mindenki hozta a tőle elvárható szintet, Jackson szokásosan túl is játssza, de ez alap nála :)
Idézet
 
 
+1 #2 imi 2016-01-11 13:20
Tarantíno Színház. Ma este is ez lesz a program. 9xk
Idézet
 
 
+10 #1 Codename333 2016-01-11 12:46
hát ez a film valami elképesztő nagy lett.Imádom a Westernt és tarantino filmjeit úgy együttvéve.Persze a sok hülye azt hitte h iylen Django elszabadul szerű puffogtatás lesz(bár annak is csak a végén volt úgyhogy ezt sem értem) és éppen ezért nem is való mindnekinek szerintem.A forgatókönyv meg zseniális szerintem.Nem hittem volna h egy 3 órás filmet el tud vinni és úgy azt sem h ennyire mesterien lesz adagolva/szinten tartva a feszültség.Ennyi szarrágó embert én még nem láttam egy filmben XD.Viszont amit sajnálok h egy jópár éve hozzánk nem érdemes iylen filmeket hozni.Lehet sok embernek tetszett de elkeserített ez a sok tudatlan barom.Főleg az "őőő nicns lövöldözés pedig én itten arraszámítottam " meg ehhez hasonló kommentek.Egy kicsit gondolkdoni fiygelni kell és itthon azonnal repülnek a negatív kritikák. meg jönnek a trollok meg a papucsállatkák h szar.Mikor veszi már észre ez a sok emebr h van élet az adamsandler fingóshányós filmjein túl?Káros ez a hozzáállás.AZ oké ha valakinek enm teszik de leszarozni túlzás kicsit.De mind1 is egy újabb Tarantino mestermű.ZSENIÁLIS LETT.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

The Treatment - Budapest, Petőfi Csarnok, 2014. június 11.

 

Queensryche - Budapest, Club 202, 2013. október 23.

 

Voivod - Budapest, Club 202, 2011. május 11.

 

Heathen - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Sodom - Budapest, Diesel Klub, 2011. február 13.

 

Wendigo - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 11.