Shock!

január 16.
kedd
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

Koncert tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Jinjer, Leander Kills, Nova Prospect - Budapest, 2017. november 30.

1210j3Őszintén szólva sosem mentem volna Leander-bulira, ha nem így rakják össze a csomagot. Távolról ugyan abszolút szimpatizálok a zenekarral, hiszen maga Leander az interjúk, nyilatkozatok alapján egy rokonszenves, ugyanakkor bandáját (bandáit) nagyon is tudatosan, professzionális hozzáállással felépítő-irányító fiatalember benyomását kelti. Ugyan művészként tekint saját magára, mégis reálisan látja (nem bírom megállni: helyén kezeli) a dolgokat, és nem szállt el magától. Mégis, a zenéje nem nekem szól, ezt már pár éve Balatonszemesen már megállapíthattam. Ugyanakkor mivel én is remekül kezelek mindent a helyén, a Jinjerrel együtt szívesen vállalkoztam arra, hogy megnézzem egy kvázi headliner műsorukat, még ha nem is ők voltak aznap a főzenekar. Illetve ők lettek volna, mint ahogy a másnapi sold out bulin ez tényleg így is volt, de a szervezők gondoltak egyet, és összemixelték a pénteki koncertet az ukránok aktuális turnéjával.

időpont:
2017. november 30.
helyszín:
Budapest, Barba Negra Music Club
Neked hogy tetszett?
( 7 Szavazat )

Mindehhez pedig a Harmed és a Nova Prospect melegített be, közülük sajnos csak utóbbi formációt sikerült elcsípni. A kecskeméti frontcsajos-modernmetalos kvartettet alapvetően kedvelem, bár nem különösebben az én zeném, amit tolnak, de élvezettel hallgattam újságmellékletes debütlemezüket, amely autós-ingázós korszakomban volt friss megjelenés. Bár azóta nem sokszor került elő, nagyon megmaradt bennem, hogy milyen jó kis groove-os témák voltak rajta, na meg persze sok kétség ahhoz sem férhet, hogy Besnyő Gabi korosztályának kiemelkedő énekes tehetsége. Emellett, mint számomra ezúttal élőben is kiderült, a színpadon is ő viszi a hátán a produkciót, kis túlzással azt is mondhatnánk, oda született. Persze közismert civil munkája (a hétköznapokban óvónőként tevékenykedik) is megkíván némi extrovertáltságot, de mivel mégiscsak földközeli elfoglaltságról van szó, nem megy át a történet one (wo)man showba. Tehát még véletlenül sem valami rockistennőt vagy dívát látunk fent, hanem ugyanazt a jópofa, vicces csajszit, akinek a hozzá közelállók feltételezésem szerint ismerhetik. Mindehhez jött egy kis Sporty Spice-feeling, amikor kondis mozdulatsorokat épített be a koreográfiájába – a magam részéről remekül szórakoztam a performanszán, ami mellett persze néha elámultam egyik-másik énektémáján. Figyelni fogom a bandát a továbbiakban is.

1210np

Azzal együtt, hogy nem kedvencem a Leander Kills, teljesen világos a koncepció, és zseniálisnak tartom, ahogy a srác ráérzett a néplélekre, amely a fiatalabb generációkra, azon belül is a metalrajongókra ugyanúgy jellemző, mint szüleikre, nagyszüleikre: szeretünk sírva vigadni, legbelül mindannyian szentimentálisak vagyunk, tele világfájdalommal és különlegesnek érezzük magunkat. Erre épül költészetünk és zenés műfajaink egy jelentős része, ezért vagyunk operettország, és ezért szövegközpontú, ezért giccsfogyasztó a magyar közönség, teljesen függetlenül a műfajtól (értsük jól, ha kérhetném). Ez pedig nyilvánvalóan Leander malmára hajtja a vizet, aki pedig bár megtehette volna, hogy a könnyebb utat választja, és KGST-rockot vagy -metalt kezd el játszani annak idején, az említett összetevőkre alapozva inkább modernizáltabb formában akarta tálalni a hallgatóság szívéhez utat találó zenéjét. Sokan és sokszor elmondták már, mekkora csont nélküli ziccer volt megcsinálni a Szomorú vasárnap feldolgozásával elindítani a lavinát, ezzel egyszerűen képtelenség volt mellényúlni, a modern metalos körítés pedig a legkülönlegesebb külföldi cover nóták szintjére emelte ezt az átiratot.

1210lk2

A lavina pedig annyira maga alá temette az erre fogékony ifjúságot, hogy ma már nem is feltétlenül kell műsoron tartani ezt az alapslágert – legalábbis ezen a bulin nem hangzott el, viszont szinte az összes saját nótát nagy ováció fogadta a szépszámú közönség részéről, és ezek közé amúgy nagyon is jól illeszkedett volna az említett tétel. Mert ugye Leander hasonló recepttel komponál, igaz, az újabb keletű Kills-dalokban mintha több lenne a csavar meg a progmetal, ennél fogva jobban is tetszettek. Persze két ilyen gitárossal, mint Czifra Miklós és Vermes András, akik baromi jó témákkal rakják tele a nótákat, ez talán törvényszerű is, pedig Jozzy és Vörös Attila után elég magasan van ám a mérce. Azt nem tudom, hogy a dobos Jankai Valentin mennyire vesz részt a dalszerzésben, de a vérvonal – Leanderhez hasonlóan – nála is adott a lakossági slágerek gyártásához, és ezt abszolút pozitív értelemben mondom. Lehet elitistáskodni meg sznoboskodni, de ez itt szórakoztatóipar, és bárki, aki megfeszül a színpadon a közönségért, és örömet okoz sokszáz embernek, maximális tiszteletet érdemel. Hogy nekem vagy neked ízlésileg mennyire tetszik vagy nem, alapvetően irreleváns a lényeget tekintve, nem kötelező hallgatni. Én sem teszem, viszont ez a koncert nálam teljesen jól működött. A másnapit is megnézni nyilván sok lett volna a jóból, de teljesen jó bemelegítés volt a főzenekarhoz, pláne, hogy stílusban is összeillett a két zenekar.

1210lk1

Őszintén szólva én azt is hittem, hogy a Leander Kills után a fele nép hazamegy, elvégre a Jinjer első headliner-bulija másfél éve ugyan csutkára teltházas volt, de egy jóval kisebb helyen, a Dürer középtermében. Kiderült azonban, hogy a Napalm hathatós marketingje és a magyarországi rendszeres jelenlét megtette a hatását: ha cserélődött a közönség, ha nem (nem figyeltem az arcokat különösebben), ugyanúgy megvolt a laza teltház Tatjana csapatánál is. Tényleg példás, ahogy a kiadó a csapatot nyomja: legutóbb európai Arch Enemy-, legközelebb amcsi Cradle Of Filth-turné – valahogy így kell ezt csinálni. Persze az egész mit sem ér, ha a zenekar nem gyilkos. Itt azonban ez nem kérdés: a Jinjer nagyon jó koncertbanda, Tatjana az európai színtér brutál frontcsajai között is különleges (és nem lehet eleget méltatni a tiszta énekhangját, amit játszi könnyedséggel váltogat a legmélyebb hörgésekkel). A zene pedig egyszerre zsigeri és ösztönös: okos, de kellően fogós is, benne az összes -core és a thrash eszköztárának legjavával. Nyilván az is adott nekik egy hátszelet, hogy a FÁK régióban még metalos körökön kívül is ismert a nevük (ezt konkrétan egy full civil minszki ismerőstől tudom), szóval akár az is elképzelhető, hogy még nagyobbra nőnek majd. Stenk mindenesetre van bennük bőven, és ahogy a lemezismertetőben írtam, még zeneileg is van bennük fantázia, két további lemezig szerintem biztosan nem fognak elszürkülni.

1210j4

Jelen pillanatban persze ez mind nem érdekes, hiszen a szekér jól megy, és ez (is) biztosítja, hogy aki Jinjer-koncertre látogat, hatalmas adrenalinlöketet kap a mellkasába, kábé mintha valaki csak úgy odatartaná a defibrillátort minden ok nélkül. És bizony, ahogy már mondottam volt, sokan látogattak ide, nemcsak az Y és Z generációs metalosok közül, hanem hozzám hasonló, meglett rockerek is szép számmal tiszteletüket tették. Persze nyilván egy kelet-európai csapat nyugaton felívelő népszerűsége a mi szívünket is jobban melengeti, tehát a Jinjer magyar sikere szinte elejétől fogva borítékolható volt, mégis, a jó dalok és a meggyőző kiállás nélkül nem jutottak volna idáig. Amit elértek, akkor is megsüvegelendő, ha az ember kevésbé barátja a csajos-hörgős műfajoknak. És ha már az ő nemzetközi befutásuknak tudunk örülni és még több babérért drukkolni, akkor műfajpreferenciákat félretéve tegyünk hasonlóképp itthonról elszármazott zenészeink, zenekaraink esetében is. Már amennyiben ez nem túl nagy kérés a hazai színtéren.

1210j1

Fotó: Barba Negra

 

Hozzászólások 

 
+1 #35 Tulus 2017-12-11 16:34
Tankcsapda: Első két (és a harmadik lemez kb. fele) jó kis punkos zene volt, aztán érdektelenek lettek számomra.
Road: Sose szerettem őket.
Ossian: Tucatmetal lakossági fogyasztásra. Ígénytelen és ráadásul minden lemezük ugyanolyan.
Leander: Egy tányér rozsdás szöget nem ér a zenéjük.
Pokolgép: Imádom a Joe-val készült lemezeket, és persze a Kalácsos lemezek is alapművek. A Joe utáni lemezeiket magasról leszarom.
Depresszió: Sose szerettem őket.

Jinjer: Nem érdekel a zenéjük, millió ugyanilyen felállású zenekar szaladgál a világban, ráadásul jobb zenét is játszanak. Pl. Kékhajú csaj előző bandája.

Nova Prospect: Szimpatikus zenekar, és jó zene :)
Idézet
 
 
+8 #34 Ric$ 2017-12-11 13:48
Mindig érdekes egy-egy Leander, vagy más, sikeres magyar csapat alatt olvasni a megfejtéseket. Én nyilván elfogult vagyok, hiszen klasszikusan túllelkesedek mindent, illetve nagyon tudok szeretni bandákat, de most kivételesen úgy gondoltam, hogy írok ide egy szösszenet.
bogar: ha lehetne, két like-ot is nyomtam volna a kommentedre!
Az a helyzet, hogy kívülről legalább annyira nehéz objektívnek maradni, mint belülről nézve. Az elmúlt években volt szerencsém együtt dolgozni szinte mindenkivel a hazai zenei "elitből" és az undergroundból is. Mindkét érában vannak híresen seggfej előadók és híresen jó arcok is. Jómagam is illettem már nem túl kedves jelzőkkel zenészeket sok helyen, és bizony volt, aki utólag maximálisan rácáfolt a tévképzeteimre. (Lovasi, Fejes Tomi, hogy csak két nagyon fontos példát említsek.) Nem egy és nem két esetben pedig az ellenkezője is bejött, és bizony egy igazi faszfej volt, akit én jó arcnak hittem. Viszont le kell szögezni: mindenkinek lehet rossz napja, és lehet, hogy csak zsigerből nem szimpatizálunk egymással.
Jön a tipikus "eladtamagát" dogma, amit mondjuk a Tankcsapda esetében szerintem épeszű ember addig gondolhat így, amit a Három rohadék rockcsempészt meg nem nézi, vagy a "demókmégjókvolt ak", miközben mi sem vagyunk már 16 évesek. Egy ilyen kaliberű produkció, mint a Tankcsapda, az Ákos, Leander Kills, Road, Ossian, stb. igenis üzleti vállalkozásként is funkciónál, ergo megélhetést biztosít a tagoknak és a stábnak. Lehet romantikus ideákat kergetve, öklöt rázva ócsárolni ezeket az embereket, és biztosan vannak köztük kevésbé fasza csávók is, de kicsit magunkba nézni sem árt. Ha egy zenekarnak megy, leszóljuk. Ha nem megy, azért szóljuk le. Ha magyarul énekel, az a baj, ha angolul, akkor az.
Egy kis konkrét példa Leanderrel kapcsolatban: Amikor a Rising feloszlott és jött a Kills, az első bulijuk nálunk volt a Sportalsóban. Amit az az ember és az a csapat megtett a buli sikeréért, az bizony példa értékű. Eljött a helyi tévébe, rádióba, stb.
Sok esetben látom, hogy mondjuk az Alvinék, vagy a Csapdáék mennyi munkát raknak egy-egy turnéba és annak sikerébe. Az, hogy ezzel aztán pénzt keresnek? Mi sem hobbiból járunk be a melóba.
Szóval, hogy lezárjam, és legyen némi értelme is: Lehet kulturáltan kritikát megfogalmazni, ahogy most szerencsére több embernek sikerült is, de azért a szokásos csípőből fikázást el kéne már hagyni. A Larsos, avokádós poénok meg szerintem sosem voltak viccesek. :(
És ami a legfontosabb: a befektetett munkát becsüljük meg, akkor is, ha nekünk semmi sem jelent az eredménye.
Idézet
 
 
+3 #33 Narada 2017-12-11 10:16
Idézet - 19EmpEroR75:
Az biztos, hogy fognak még meglepetést okozni, potenciál bőven van még, és ahogy látom, baromi éhesek, és ezt jó látni.


Az hagyján. De hogy odaát mennyire éhesek rájuk... Jó tudom, nem a kommentek a 100% fokmérők - de szerintem szét fogják szedni az USÁ-t. Előzenekarként. Méltán.
Idézet
 
 
+1 #32 19EmpEroR75 2017-12-11 09:54
Igen, az elődzenekar 2009-ből. Valami promo EP-t is kiadtak Max-szal, de azt nem hallottam. Én Tatianával ismertem meg őket, a Youtube-on kattintgattam pár éve, a Scissors klip volt az, amit először láttam tőlük, akkor néztem utána, kik ezek. És beütött rendesen.
Az biztos, hogy fognak még meglepetést okozni, potenciál bőven van még, és ahogy látom, baromi éhesek, és ezt jó látni.
Idézet
 
 
+2 #31 Narada 2017-12-11 09:46
Idézet - 19EmpEroR75:
Narada: abszolút egyetértek azzal, amit írtál.
Ahhoz képest, hogy Tatiana nem az első énekese volt a bandának, eredetileg csak beugró volt, aztán szerencsére maradt (az első énekesük asszem az USA-ba költözött, Tatiana ekkor ugrott be kisegíteni, és úgy tudom, eredetileg nem is tervezte, hogy hosszabb távon marad - aztán öröm, nem így döntött). Iszonyat lehengerlő, emellett a nőiesség és a brutalitás egy olyan zavarba ejtő elegyét képviseli, amit (főleg ezen a színvonalon) ritkán látni. Eugene-re mindig jellemző volt egy visszafogott-dinamikus, elég jellegzetes mozgás, most nem tudom, mennyit változott, egy ideje nincs alkalmam koncertre járni, maradnak a koncertvideók.
Egyébként zeneileg is léptek előre, a 2016-os lemezük úgy lett változatosabb az elsőnél, hogy a dinamikát és az agressziót sem hanyagolták el - sőt, kontraszt szempontjából jót tettek az új elemek. Nekem mindenképpen öröm, hogy egyre ismertebbek (és elismertek).


Az még (legalábbis papíron) nem ez a Jinjer volt, amiben Max szerepelt... de pár dalszöveg még Maxé az Inhale-ről. (Igen, kiment Amcsiba, de ha összefutnak odakint, igazából egyedül Roman, akivel ismerték is egymást) És igen, így volt a kisegítő-dolog.

Eugene brutálabb, mint volt, hidd el. Viszi ő is a népet.

Külön öröm koncerttapaszta latok alapján, hogy mekkora (rossz szó, de) "sláger" lett a Pisces. Ihletett darab nagyon. És Bad Waterrel befejezni... kegyetlenség. De amúgy is: durván összerakott setet turnéztatnak, mindent megmutatnak magukból.

És ha egyszer végre lesz idejük írni egy új albumot (a Kinget nyomás alatt összerakták pár hónap alatt, mert össze kellett rakni...) szerintem olyan meglepetések lesznek benne, hogy a fal adja a másikat.
Idézet
 
 
+1 #30 19EmpEroR75 2017-12-11 09:29
Narada: abszolút egyetértek azzal, amit írtál.
Ahhoz képest, hogy Tatiana nem az első énekese volt a bandának, eredetileg csak beugró volt, aztán szerencsére maradt (az első énekesük asszem az USA-ba költözött, Tatiana ekkor ugrott be kisegíteni, és úgy tudom, eredetileg nem is tervezte, hogy hosszabb távon marad - aztán öröm, nem így döntött). Iszonyat lehengerlő, emellett a nőiesség és a brutalitás egy olyan zavarba ejtő elegyét képviseli, amit (főleg ezen a színvonalon) ritkán látni. Eugene-re mindig jellemző volt egy visszafogott-dinamikus, elég jellegzetes mozgás, most nem tudom, mennyit változott, egy ideje nincs alkalmam koncertre járni, maradnak a koncertvideók.
Egyébként zeneileg is léptek előre, a 2016-os lemezük úgy lett változatosabb az elsőnél, hogy a dinamikát és az agressziót sem hanyagolták el - sőt, kontraszt szempontjából jót tettek az új elemek. Nekem mindenképpen öröm, hogy egyre ismertebbek (és elismertek).
Idézet
 
 
+5 #29 Narada 2017-12-11 09:09
Tegnap cseszekedett a teló is meg az oldal is nekem, elnézést.
Jinjer.
Bő egy-másfél év alatt akkorát fejlődtek-értek, hogy döbbenet nézni. Jó, én nem követem annyira a színteret, hogy párhuzamosan tudjak még példákat hozni, meg elfogult is vagyok, de az első találkozásunk óta (Kassa, tavaly – a dupla pesti buliról lekéstünk…) akkora nagyszínpadot betöltő produkcióvá, előadássá értek, hogy öröm nézni. Már a Rockmaraton is durva volt, de az őszi A.E. turné nagyon látszik, hogy szokták a nagyobb helyeket. Főleg Eugene durva, amennyire kirobbanó formában van – már rég nem csak áll, mint a cövek, nagyon nagy showman (azon kívül, hogy a világ egyik legkedvesebb embere)  Tati meg durván megél és előad. Végig. Döbbenet.
Amit csak le szerettem volna írni velük kapcsolatban: ha van zenekar, aki tényleg a semmiből, önerőből jutott el idáig, hát ők azok. Szóval itt a példa, hogy #dreambig és valóra válthatsz mindent. Mert ha nincs meg-, leállás akkor sem, amikor minden ellened szól (váratlan alaptag-kilépés a „legjobbkor”; balesetek; tragédiák; polgárháború; folyamatos vízum-cseszekedés, amiben bárki az univerzum feltartott középső ujját láthatná, hogy nem…), akkor előbb-utóbb ez visszajön. És tessék.
Szóval túl azon, hogy zseniális banda (elfogult…), iszonyatosan példát lehet venni róluk, hogy így kell belerakni a zenébe a szívedet. És akkor a határ a csillagos ég. Nőnek még nagyobbra is. Meg fognak minket még lepni párszor. Ebben biztos vagyok.
Idézet
 
 
+2 #28 Lali 2017-12-11 09:01
En is ugy gondolom, hogy Leander messze nem helyezheto fel a Lovrek-skalara. Teljesen normalis ember benyomasat kelti az interjuk alapjan, igazsagtalannak erzem a szemelyet tamadni. A zenet en sem csipem.
Idézet
 
 
+1 #27 Robidog198444 2017-12-11 08:51
Először is Leander egész jó arc, zenéje nem nekem szól de profi az biztos!
Másodszor ez a szomszéd tehene dolog "irigység"
Hát a lópéniszt egész egyszerűen a magyar mainstream metal egy nagy rakás fekália.
Ossian: lakótelepi hónalj metal aka proli rock igénytelen szar.
Tankcsapda: háziasszony rock álkemenykedésse l.
Depresszió: lopot riffek kínos szövegek
Road: talán még a legjobb ezek közül de szintén vacak
És vannak a vén szárcsák akik ugyan azzal repertoárral koncerteznek 35 éve!
Szar szemét szar az egész!
Pedig az underground telis tele van jobbnál jobb bandákkal.
De az átlag rocker nem lát tovább a szimatszatyorná l!
Idézet
 
 
+1 #26 Lali 2017-12-11 07:07
Idézet - sohamaar:
James Smith: van egy fiatal metal csapat, aminek a dobosa minden rajongó szerint, aki találkozott vele, nagyon normális és értelmes arc. Nekem viszont évfolyamtársam volt 3 évig, így tudom, h mekkora seggfej, olyan szinte el volt már szállva akkor is, h a szűk baráti körén és rajongóin kívül nem volt hajlandó még csak válaszolni sem, ha vki hozzászólt. gondolom, sejted, h mit akarok ezzel mondani.
a tavalyi leanderes interjún meg számomra elég bicskanyitogató volt, kapott is rendesen érte a kommentekben.
de mindegy, asszem alaposan kiveséztük a témát.

6

Nem mindegy, hogy ki milyen stilusu ember? Nem baratokat keresek, hanem zenet akarok hallgatni. A kedvenc zenekaraim nagy resze tuti hatalmas seggfejekbol es bunozokbol all, akikkel egyebkent sose keverednek. Sot, en is egy szararc vagyok. Hat aztan? Van az ember, es van a zene.
Idézet
 
 
+2 #25 sohamaar 2017-12-11 06:56
James Smith: van egy fiatal metal csapat, aminek a dobosa minden rajongó szerint, aki találkozott vele, nagyon normális és értelmes arc. Nekem viszont évfolyamtársam volt 3 évig, így tudom, h mekkora seggfej, olyan szinte el volt már szállva akkor is, h a szűk baráti körén és rajongóin kívül nem volt hajlandó még csak válaszolni sem, ha vki hozzászólt. gondolom, sejted, h mit akarok ezzel mondani.
a tavalyi leanderes interjún meg számomra elég bicskanyitogató volt, kapott is rendesen érte a kommentekben.
de mindegy, asszem alaposan kiveséztük a témát.
Idézet
 
 
+1 #24 Sanctus 2017-12-11 06:10
Idézet - sohamaar:
kissé túltoltad.
ezek az együttesek elsősorban a nyilatkozataik miatt kapják a fikát,


Mivel Leanderre már másodszor mondod, hogy el van szállva magától meg Lovreck tréningen vett részt, kijavítanálak, hogy nála szerényebb arccal igazából kollektíve a színtéren nem nagyon találkozni. A zenéjét, szövegeit ettől persze nem kell szeretni (nekem sem kedvencem), de az emberi oldalába ne kössünk bele valakinek úgy, hogy láthatólag halvány fingunk sincs róla.
Idézet
 
 
+2 #23 bogar 2017-12-11 05:40
Idézet - gibson93:
Minden zenekaron lehet valami fogást találni, azon is akik erőlködés nélkül megtöltetnek egy Barbát, és azokon is, akik még egy 50 fős klubot sem. Az egy természetes folyamatnak mondható, hogy minél nagyobb nyilvánosságot kap egy csapat, akkor a rajongótáborral párhuzamosan megjelenik (több-kevesebb létszámmal) egy olyan réteg is, akinek abszolút nem veszi be a gyomra az ilyet. Nem mondom, hogy az irigyre nincs példa, de kategorikusan kijelenteni szerintem ez ugyanolyan téves, mint x zenekar közönségét bekategorizálni , hogy na ezt csak ilyenek hallgatják.Én nem sajnálok tőlük semmit, de ez a legutóbbi album bennem sem mozgatott már meg semmit, irigy se vagyok, és nem is nézem le azt, aki ezt hallgatja. Azt pedig előttem is leírták, hogy zenei tudás szempontjából meg profizmusból nemigen lehet belekötni a produkcióba. Nekem tetszik, hogy a cikkíró ennyire őszintén írta le a gondolatait, és akkor is ezt mondanám, ha én lennék a legnagyobb Leander fan, így meg gyakorlatilag pontosan ugyanazt gondolom, amit leírt.


A cikkben leírtakkal én is maximálisan egyetértek. Ez a kulturált hozzáállás.
Idézet
 
 
-2 #22 James Smith 2017-12-11 00:15
Idézet - Narada:
Akkor pár szó remélem jöhet a Jinjerről is, ugye?...


Most olyat szóltál, hogy bejött a thug life meme.
Idézet
 
 
+2 #21 Narada 2017-12-10 23:13
Idézet - Narada:
Akkor pár szó remélem jöhet a Jinjerről is, ugye?...


Idézet
 
 
0 #20 ez 2017-12-10 23:13
Idézet - Narada:
Akkor pár szó remélem jöhet a Jinjerről is, ugye?...


parancsolj.
Idézet
 
 
+3 #19 Narada 2017-12-10 23:01
Akkor pár szó remélem jöhet a Jinjerről is, ugye?...
Idézet
 
 
+2 #18 gibson93 2017-12-10 22:01
Minden zenekaron lehet valami fogást találni, azon is akik erőlködés nélkül megtöltetnek egy Barbát, és azokon is, akik még egy 50 fős klubot sem. Az egy természetes folyamatnak mondható, hogy minél nagyobb nyilvánosságot kap egy csapat, akkor a rajongótáborral párhuzamosan megjelenik (több-kevesebb létszámmal) egy olyan réteg is, akinek abszolút nem veszi be a gyomra az ilyet. Nem mondom, hogy az irigyre nincs példa, de kategorikusan kijelenteni szerintem ez ugyanolyan téves, mint x zenekar közönségét bekategorizálni , hogy na ezt csak ilyenek hallgatják.Én nem sajnálok tőlük semmit, de ez a legutóbbi album bennem sem mozgatott már meg semmit, irigy se vagyok, és nem is nézem le azt, aki ezt hallgatja. Azt pedig előttem is leírták, hogy zenei tudás szempontjából meg profizmusból nemigen lehet belekötni a produkcióba. Nekem tetszik, hogy a cikkíró ennyire őszintén írta le a gondolatait, és akkor is ezt mondanám, ha én lennék a legnagyobb Leander fan, így meg gyakorlatilag pontosan ugyanazt gondolom, amit leírt.
Idézet
 
 
+5 #17 James Smith 2017-12-10 21:54
-Mint vidéki azt mondom, hogy az előbb felsorolt zenekarok azért népszerűek mert az átlag magyar rockernek aki bőrkabátban jár,bakancsos, zsíroshajú, 500 Ft-os, fekete, piaci zenekaros pólóban jár,youtube-ról fos minőségben leszedi a zenét és rárakja a telójára és ott van a málhazsák annak tökéletesen megfelel. Amikor néha bemegyek egy lepukkant kocsmába pont ezek a szarok szoktak bömbölni, a zenegépből plusz a Kárpátia.

-Ezzel a "magyar néplélek" dologgal nem értek egyet. Sőt, ez egy faszság. Itt arról van szó, hogy magyar szöveggel, külföldi germán, heavy metál és leegyszerűsítet t angol punk kliséket felhasználva régen be lehetett futni és mivel hazánkban a szűk látókör dominál (A fiatalok többsége között is, bár sokan átszoktak Mr. Busta-ra) ezért azt a szart eszi a többség amit az orra alá tolnak a többiek. Meg sem próbál nyitni a többi jobb és kevésbé ismert előadók felé. Ez megy a 80-as évek évek óta amikor bejöttek ezek a heavy metal zenekarok.


- Amiket leírtatok azokkal egyet értek és a legszarabb szerintem a Depresszió. Félelmetesen ostoba szövegek és lopott zenei alap. Közepes szintet éppen elérő zenészi teljesítmény. Nagyon ügyesen belőtték a célközönséget akik kajálják ezt a szart. (Átlagéletkor koncerten ott sem több 17-nél.) Az a legalja mind közül.

- Leanderról meg annyit, hogy egyszerűen nem tudom eldönteni, hogy amit csinál/nak az most jó vagy szemét. Annyira szélsőséges az egész amit művel.
Egy elképesztően tehetséges ember akinek az énekhangja is több mint jó és hangszeres tudását sem lehet megkérdőjelezni ,illetve zenekar szinten is felső kategóriás zenészekkel van körülvéve.
Az, hogy oravecz nóra , lovrek krisztián (szándékosan kisbetűvel) tréningen vett volna részt szintén baromság. Volt szerencsém élőben beszélni vele és egy teljesen diszkrét, csendes hétköznapi arc aki soha nem adott ki bicskanyitogató interjút és a rajongóival is jól bánik.
Alapvetően az a zene amit csinál igényes csak mindig van olyan része ami miatt nem válik egy egésszé, hiányzik belőle az a plusz ami igazán kiemelkedővé tenné. Lehet az a dalszöveg, oda nem illő zenei megoldások stb.
(Egyébként ő veszi fel saját stúdiójában az albumait és ő is mastereli azokat.Jól is szólnak. Az sem utolsó szempont.)
Idézet
 
 
-2 #16 Vanishpower 2017-12-10 20:52
Idézet - bogar:
Vegyük sorra a népszerű hazai zenekarokat:
Tankcsapda: Eladták magukat
Road: Régen jó volt, de most már.....
Ossián: Butametál és egyébként is az Endre
Leander: Művészkedő álmelankolikus fos
Pokolgép: Gagyimetál, Kalapáccsal még jók voltak
Depresszió: Keménykedés tizenéveseknek

Lehetne még folytatni a sort, de nekem személy szerint borzasztóan unalmas, hogy ahogy egy népszerű magyar zenekar felbukkan az oldalon, abban a pillanatban beindul a fikahenger.

Az az igazság, hogy nem csak sírva vigadás, hanem a dögöljön meg a szomszéd tehene mentalitás is borzasztóan jellemző.

És most lehet nyomkodni a kis piros lefelé mutató hüvelykujjat a jobb felső sarokban.



Abszolút egyetértek. Annyira irigyek vagyunk.. Meg ez a hozzáállás..."Amíg neked szarabb, addig nekem jó"...

Örüljön annak, hogy van miből válogatni
Idézet
 
 
+2 #15 19EmpEroR75 2017-12-10 20:21
Idézet - ördöngös:
Csak azt nem értem mért is kellene nekem 'maximálisan tisztelnem' egy nyálas bandát, amely 'örömet okoz' több száz rossz ízlésű nézőnek.


Természetesen nem kell.
De visszakérdezek: miért biztos az, hogy a te ízlésed a mérvadó, és a többi automatikusan "rossz ízlésű"? (mondjuk a kérdés általánosságban is értendő, amikor sokan nem véleményt írnak, hanem kinyilatkoztatn ak, abból a téves felfogásból kiindulva, hogy az ő ízlésük a helyes)
Idézet
 
 
+2 #14 ördöngös 2017-12-10 20:15
Csak azt nem értem mért is kellene nekem 'maximálisan tisztelnem' egy nyálas bandát, amely 'örömet okoz' több száz rossz ízlésű nézőnek.
Idézet
 
 
+5 #13 Knapp Norbert 2017-12-10 19:41
Bogárral egyetértek.
Bár kihagyta a Subscribe-ot :).
off:
a Pokolgép mindig jó volt, és még mindig jó (a Leander... és a Subscribe is ,de a többi sem érdemli meg ezt a túlzott fikázást).
Idézet
 
 
+2 #12 19EmpEroR75 2017-12-10 19:25
Mondjuk nem akarom a lufihámozást folytatni, viszont a kommentszekció már eleve offolva van, úgyhogy édesmindegy, de szerintem a "fikahenger" beindulásához nem kellenek magyar zenekarok. A jól ismert toposzok minden adott cikknél beindulnak (pl. "Lars nem tud dobolni", "Mustaine és az avokádó", "régen jobbak voltak", "eladták magukat", "unalmas, önismétlő fos", stb). Vagyis a külföldi csapatok ugyanúgy megkapják a magukét pro és kontra. Ha már Leander, ennél a fórumnál volt már durvább is, itt egész visszafogott volt mindenki.
Mondjuk én kimondottan fikázni nem sűrűn szoktam, nem szokásom. De a koncertről baromi jót beszélgettünk, azt meg kell hagyni :)
Idézet
 
 
+4 #11 sohamaar 2017-12-10 19:14
Idézet - bogar:
Vegyük sorra a népszerű hazai zenekarokat:
Tankcsapda: Eladták magukat
Road: Régen jó volt, de most már.....
Ossián: Butametál és egyébként is az Endre
Leander: Művészkedő álmelankolikus fos
Pokolgép: Gagyimetál, Kalapáccsal még jók voltak
Depresszió: Keménykedés tizenéveseknek

Lehetne még folytatni a sort, de nekem személy szerint borzasztóan unalmas, hogy ahogy egy népszerű magyar zenekar felbukkan az oldalon, abban a pillanatban beindul a fikahenger.

Az az igazság, hogy nem csak sírva vigadás, hanem a dögöljön meg a szomszéd tehene mentalitás is borzasztóan jellemző.

És most lehet nyomkodni a kis piros lefelé mutató hüvelykujjat a jobb felső sarokban.


kissé túltoltad.
ezek az együttesek elsősorban a nyilatkozataik miatt kapják a fikát, meg azért, mert nem bírják a kritikát (mondjuk a Roadra egyik sem érvényes) és totálisan el vannak tévedve: azt hiszik, hogy vmi igényes művészi dolgot raktak le az asztalra és akinek ez nem tetszik, azok mind életükkel elégedetlen lúzerek.
am nem állítom, h mindenki idióta, aki szereti ezeket az együtteseket, de pl. az Ossian tipikusan a prolik zenéje.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Riverside - Budapest, A38, 2013. május 23.

 

K3 - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 19.

 

Sodom - Budapest, Diesel Klub, 2011. február 13.

 

Amorphis - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 21.

 

Wendigo - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 11.

 

Wendigo - Budapest, Wigwam, 2004. október 29.