Shock!

július 18.
csütörtök
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés
Shockmagazin

Fates Warning: minden csak idő kérdése

Fates Warning - Ray AlderVannak zenekarok, akiket az igazán nagy siker valahogy elkerült, hatásuk azonban megkerülhetetlen. Akár úgy is fogalmazhatunk, hogy a connecticuti Fates Warning a progresszív metal King’s X-e. Ennek megfelelően nálunk is inkább egy fanatikus réteg kedveli őket, mintsem a tömegek, így hiába jártak nálunk utoljára 2005-ben, az A38 hajót inkább csak kellemesen töltötték meg a zenekar rajongói az idén márciusi újabb fellépésen. A turnén a tagok nem adtak interjúkat, velünk azonban mégis kivételt tettek, így a koncert előtt a rendkívül közvetlen Ray Alderrel ültünk le beszélgetni egy kicsit a backstage egy kevéssé zajos pontján.

Megkerülhetetlen a kérdés: készül már az új Fates Warning lemez?

Igazából még csak egy dalunk van…

És mi az oka, hogy ennyi évet kell várni rá?

Ez jó kérdés. Mindannyiunknak megvan a saját külön projektje, Jimnek ott az OSI, nekem a Redemption, aztán így valahogy távol kerültünk ettől az egésztől. Észre sem vettük, ahogy telt-múlt az idő. Nem ez volt a terv, csak valahogy így alakult. Jim aztán elkezdte írni az új anyagot, én viszont egészen egyszerűen nem tudtam időt szakítani rá, jó ideig tologattam magam előtt a feladatot, így végül kitalálta, hogy megkeresi John Archot. Az embernek ahhoz, hogy legyen háza meg kocsija, olykor dolgoznia kell, szóval kitalálhatod, mivel foglalkoztam. (vigyorog) Meg nekem ott volt feladatnak a Redemption új albuma, amit fel kellett énekelnem. De egy Fates Warning szám már nagyjából kész van. Ebben az évben egyébként ez a fő feladatom, hogy elkészüljön végre ez a lemez. Ha hazaérek, bezárkózom a hálószobába, nem lesz körülöttem az égvilágon semmi és képes leszek a zenére koncentrálni. (vigyorog)

Mihez tudnád hasonlítani? A régebbi anyagokhoz vagy a későbbi, modernebb Fates Warning világhoz?

Ezt nehéz így megmondani. Úgy egy év múlva remélhetőleg meg fog jelenni, és simán meglehet, hogy teljesen mást fog róla mondani mindenki. Én egyébként kimondottan imádom az új számunkat.

És neked hogy tetszik az Arch/Matheos lemez?

Bírom, bár teljesen más, mint a korai Fates Warning. Szerintem John még nem énekelt ilyen mai stílusban, így aztán nem igazán hasonlítható a The Spectre Withinhez vagy az Awaken The Guardianhez. Kicsit furcsa is volt számomra Johnt ilyen modern stílusban hallani – már ha ez a jelző egyáltalán ráhúzható az énekére.

Mit gondolsz, veled másmilyen lett volna mindez?

Persze, teljesen. John sokkal több hangjegyet alkalmaz egy énektémán belül. Én meg inkább a fogósabb dolgokat kedvelem, amiket könnyű megjegyezni, és együtt lehet velem énekelni szinte azonnal. Minden bizonnyal gyökeresen más lett volna a végeredmény.

A régebbi veled készült lemezeken még te is gyakran alkalmaztál magas hangokat, manapság viszont már nem igazán. Mi ennek az oka?

Az első Engine lemezen… Nem is! Az A Pleasant Shade Of Greynél kezdtem el talán másképp énekelni. A korai FW albumokon nagyon fiatal voltam még, húsz éves talán, és akkor könnyedén mentek azok a magasak. (kukorékoló hangot hallat) És ez akkoriban teljesen rendben volt, mindenki így énekelt. Aztán később rájöttem, hogy ez rettentő vicces. (ismét sikoltozni próbál) Azok a fura sikolyok… (nevet) Rájöttem, hogy tudok én ennél jobbat, meg nem is pontosan ez az, amit igazán csinálni szeretnék. Másrészt meg a srácoknál ahogy telnek az évek, olykor gyökeresen megváltozik a hang, és egészen egyszerűen már ki sem tudnám énekelni azokat a magasakat, noha szerencsére eszem ágában sincs már ilyesmi. Persze néha megkapom, hogy „már nem tudsz magasan énekelni”… (megvonja a vállát) 44 éves vagyok, megváltozott a hangom, ez nem túl meglepő.

Fates Warning

Emlékszel arra, amikor téged választottak a Fates Warning élére?

Meghallgattak pár embert, de mi valahogy rögtön jól kijöttünk egymással. A feltétel az volt, hogy fel kell költöznöm. Texasban éltem, ott nőttem fel, igazi cowboy vagyok. (vigyorog)

Mindkét helyen jó meleg van, de a Los Angeles-i időjárás, gondolom, jobban bejött…

Persze, bírom a meleget, de a texasi klíma iszonyatosan szélsőséges. Ha hőség van, akkor izzadsz, mint a ló. A családom és az ottani barátaim persze hiányoznak, de az az időjárás egy kicsit sem. Imádom Los Angelest. Nonstop süt a nap és soha nem esik az eső. Ami fura, mert ez néha azért hiányzik. Ha jól emlékszem, Pozsonyban esett múlt éjszaka és csak bámultam ki az ablakon, és néztem az esőt. Az itteni időjárás is bejön.

Azért ez nálunk nem egészen szokványos, hogy márciusban ennyire meleg legyen… De nekem is jólesik.

Nekem is. Amikor Moszkvában játszottunk, rettentő hideg volt. (nevet) Ráadásul csak dzsekim volt, az meg nem volt a legmegfelelőbb arra a hidegre.

Szerinted mi az oka, hogy az a nagy áttörés elkerült titeket annak idején, ami mondjuk a Queensryche-ot nem?

Ez azért nem annyira különös. A Dream Theater és a Queensryche is évről-évre kiadott új albumot, utána turnézni mentek. Beléptek ebbe a végtelen mókuskerékbe. Mi meg ha csináltunk egy lemezt, utána volt ugyan turnénk, ám a koncertek után leálltunk egy időre. Aztán egy idő múlva megint lett egy lemezünk, újabb turné és ismét leálltunk. A Parallelsszel már egész szép sikereket értünk el, de utána valahogy szétszéledtünk, és mindenki a saját kis dolgával foglalkozott. Egy idő múlva az emberek meg ránk csodálkoztak, hogy mi még létezünk egyáltalán. Ha nem csinálta volna mindenki a saját kis szólódolgait, talán másképp alakult volna. Fogalmam sincs igazából mi történhetett volna.

Melyik számodra a legfontosabb FW album?Fates Warning - Jim Matheos

Az A Pleasant Shade Of Grey. Az a lemez pontosan megmutatja, hogy kik és mik vagyunk, mindamellett benne van a súlyosság is.

Meglehetősen egyedi is az a lemez…

Előtte baromira meg voltunk zavarodva, hogy mi a fenét csináljunk. Írjunk egy még progresszívebb lemezt? Inkább csináltunk egy lemezt saját magunknak, ráadásul konceptlemezt.

Szerinted melyik FW dal jellemez téged a legjobban?

Gőzöm sincs! Hangos vagyok meg vidám. Én vagyok a leglököttebb srác a zenekarban, szóval elképzelésem sincs erről. Én vagyok az, aki megnéz mindent, megfogdosok dolgokat.

Láttam is korábban, amint rátapadtál a hajó berendezéseire.

Hát látod! Ez vagyok én. (vigyorog) Szenzációs ez a hely, őrületesen néz ki. A legfurább helyek egyike, ahol valaha megfordultam. Hét évvel ezelőtt valahol máshol játszottunk, ha jól emlékszem. Kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz most a koncert, mennyire fogjuk meg a közönséget.

Hogy élsz túl egy napot, amikor egyáltalán nincs kedved kimenni a színpadra és énekelni?

Ezt nehéz megmondani, mert annyira sokat nem vagyunk összezárva, hogy nagyon megunjam a többieket. Én kimondottan élvezem, ha úton lehetek és új helyeket látok, haverkodhatok új arcokkal meg ilyesmi. Otthon meg ilyenkor elmegyek hegyet mászni, szeretem a kihívásokat, és 37 mérföldet is megtettem már terepen. (köhög, majd kér egy citromos zöld teát)

Egyébként mi történt Mark Zonderrel, hogy lelépett tőletek?

Semmi különös, nem akart turnézni, otthon szeretett volna maradni. Néha nehéz összeegyeztetni a saját életet egy zenekarral. Mark mindig a zenekar életének fontos része lesz, és nagyon örülök, hogy ismerhetem. Barátok maradtunk meg ilyesmi, csak egyszerűen másképp alakult az élete. Fantasztikus srác egyébként, szóval semmi személyes oka nem volt a kiválásának.

Mi a helyzet az Engine-nel? Lesz abból a projekből még valami?

Egyszer biztosan, talán hamarosan, de meglehetősen elfoglaltak vagyunk mindannyian. Én például egy reality tévének vágok épp videókat, meg tárgyalok néhány forgatókönyvíróval, akik mozifilmeket készítenek. Bernie (Bernie Versailles gitáros) is csinálja a saját dolgait… Olykor elég összehozni az embereket. Igazából elkészült már nyolc dalvázlatunk, de még semmi nincs befejezve. Otthon van a számítógépemen minden, csak idő kellene hozzá, hogy befejezzem.

És hogy van Nick? (Nick Van Dyk, a Redemption gitárosa, akinél néhány évvel ezelőtt diagnosztizálták a vérrák egy különösen agresszív és veszélyes fajtáját - V. Sz.)

Jól, teljesen rendben van. Hála az égnek már kigyógyult a rákból, és folyamatosan zenét ír.

Minden idők legjobb három lemeze?

A The Cure-tól a Disintegration, ez a kedvenc öt lemezemből az első háromban biztos benne van. Aztán az AC/DC-től a Back In Black és a Metal Church első lemeze.

Mi az élet értelme?

Azt mondd meg te. Fogalmam sincs. De biztos nem a pénz. Talán, hogy boldogan halj meg? Csináld azt amit szeretnél. Vagy csak egészen egyszerűen legyél boldog. És inkább legyél szegény, mintsem gazdag, de legyél kiegyensúlyozott.

 

Hozzászólások 

 
+1 #4 GTJV82 2012-05-09 12:22
Azért nagyon ők sem pihentek, '84-'94 között 11 év alatt 7 albumuk jelent meg, közben turnéztak is rendesen; erre nehéz azt mondani, hogy nem mentek bele abba a bizonyos mókus-kerékbe.. :)

Az Arch/Matheos lemez pikantériája, hogy abszolúte beillik az A Twist Of Fate folytatásának, mintha Arch-ra írták volna... így viszont nem biztos, hogy Alderrel tudják majd überelni azt a lemezt FW néven..

A 3. Engine CD-t meg vagy 5-6 éve ígérgetik, nem hiszem, hogy sajnos lesz belőle valaha is valami.. :(
Idézet
 
 
+2 #3 Equinox 2012-05-04 15:20
Idézet - ujper:
Köszi az interjút!

Az Arch/Matheost egyébként simán kihozhatták volna FW néven. Szerintem nem sértődött volna meg senki.

Szerintem is, simán.
Idézet
 
 
+2 #2 ujper 2012-05-04 10:48
Köszi az interjút!

Az Arch/Matheost egyébként simán kihozhatták volna FW néven. Szerintem nem sértődött volna meg senki.
Idézet
 
 
+5 #1 Equinox 2012-05-03 17:45
Jó kis interjú
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

The Treatment - Budapest, Petőfi Csarnok, 2014. június 11.

 

Anthrax - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. június 3.

 

Orphaned Land - Budapest, Club 202, 2013. október 4.

 

Roger Waters - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. június 22.

 

Apocalyptica - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Wendigo - Budapest, Wigwam, 2005. február 16.