Jaj, mit vétettem már megint?... Rövid intro után belecsapnak a zajba Notre Dame-ék, a zenét kivenni vajmi nehéz, ugyanis mintha tíz öblös papírdobozon keresztül szólna az egész, sub-basszus módban. Szóval valami mélyen zörög. Meg van valamiféle énekszerű "izé" is, amit kevéssé hallani, de nem is baj. Aztán hirtelen a szám közepén leállnak andalogni, majd vissza a zajba. Mi a jó fene ez???
Valaki ordítja, hogy: monsters. Asszem. Aztán megint zúznak. Valami bizarr horror-metal ez, a zeneiség hiányzik ugyan belőle, viszont perverz. Amúgy annyit tudni róla, hogy Snowy Shaw dobos az atyja a csapatnak és olyan izgi dolgokról osztja az igét, mint a Sátán, a szex meg a szado-mazo dolgok. Lelke rajta. De minek ehhez zeneszerű körítést csinálnia?... Megnéztem a fotóikat, röhögni legalább lehet rajtuk.
Szóval ez valamiféle döngölős zene, kivehetetlen riffekkel, értelem és tartalom nélkül, hátul kántál valaki vagy szövegmond vagy sikít vagy elhalálozik vagy hörög, ki tudja. Van rajta egy feldolgozás is, a These Boots Are Made For Walking, nemtomkitől, de a cím alapján úgyis dúdolja már mindenki. Egy kérdésem van, de az háromszor: Minek, minek, minek?...
